Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Mi lenne Mary Wollstonecraft véleménye az „álomesküvőkről"? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban?

Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Megismerhetjük a nemek egyenlőségéért vívott küzdelmüket, és megérthetjük, miért van szükségünk még ma is a feminizmusra. Arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal?

Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire:

• Miért hívnak teljesen ismeretlen férfiak „csillagomnak” vagy „szívemnek”?
• A feminizmus csak a fehérek dolga?
• Hagyjam a randipartnerem fizetni, ha ragaszkodik hozzá?
• Mi a baj az egyéjszakás kalandokkal?
• Miért nem vallhatom be a partneremnek, ha csak megjátszom az orgazmust?
• Nőként megkérhetem a férfi partnerem kezét?
• Felvegyem a férjem nevét, miután összeházasodtunk?
• Szeretnék egyáltalán gyereket?
• A lányom ragaszkodik hozzá, hogy hercegnőnek hívjuk. Hol rontottam el?
• Nem baj, ha csak háztartásbeli szeretnék lenni?
• Miért keresek kevesebbet, mint a férfiak?
• Miért vagyok megszállottja a női celebek kinézetének?
• Merjek online véleményt mondani?
• Miért hiányoznak a nők a filmszakmából?
• Miért van szükségünk női magazinokra?
• Szexista a technológia?
• Miért érzem magam mindig kövérnek?
• Muszáj szőrtelennek lennem odalent?
• Van joga bárki másnak dönteni arról, hogy megtartom-e a magzatom?
• Miért félek nőként egyedül végigmenni az utcán?

Tabi Jackson Gee Londonban élő újságíró, aki nemcsak számos nemzetközi lap szerzője, de a legizgalmasabb női médiafelületekre is publikál. Kedvenc témái a divat, a technológia, az utazás, és újabban a kertészkedés is.

Freya Rose filozófus, író, feminista. Számos társadalomtudományi könyv társszerzője.

A sorozat további kötetei:

Mit tenne Keynes?

Tejvan Pettinger e könyvben összeveti és ütközteti mindazt, amit a történelem legkiválóbb közgazdászai mindennapi életünk mintegy 40 kérdéséről mondtak vagy mondhattak volna, s mindenközben eredeti és gondolatébresztő stílusban ismerteti meg az Olvasót a közgazdaságtan legfontosabb elméleteivel.

E könyvben számos eredeti és gondolatébresztő választ találunk mindennapi életünk nagy (vagy éppen triviális) kérdéseire, köztük az alábbiakra:
● Nem ciki, ha az ember önző?
● Érdemes beállnom a tilos parkolóhelyre, és megkockáztatnom a bírságot?
● Hogyan kaphatok fizetésemelést?
● Tényleg bojkottáljam a munkásnyúzó üzemekben gyártott termékeket?
● Mi a boldogság titka?
● Valóban üdvösnek kellene tartanom, hogy parkolási bírságokat szabnak ki a városomban és az utcámban?
● Mennyit igyon az ember, ha szeret sörözni?
● Támogatnom kellene a kábítószerek legalizálását?
● Mekkora adósságterhet vehetek a vállamra magánemberként?
● Érdemes college-ba/egyetemre mennem?
● Mekkora összeget fizessek be nyugdíjpénztárakba?
● Az állami vagy a privatizált közegészségügyi rendszer működik hatékonyabban?
● Megbízhatok egy használtautó-kereskedőben?
● Tényleg aggodalomra adnak okot a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek?
● Mekkora összeget áldozzunk jótékony célokra?
● Valóban helyi termékeket kellene vennem?
● Hány gyermeket vállaljak?
● Hogyan fektethetek be nyereségesen?
● Pénzt vagy ajándékot adjak karácsonyra a szeretteimnek?
● Hogyan vásárolhatok igazán jutányos áron?
● Érdemes elfogadnom az előléptetést, ha emiatt többet kell túlóráznom?
● Hogyan tanulhatok meg igazán jól bánni az emberekkel?
● Hasznom vagy károm származik a bevándorlókból?
● Biztosan arra a politikai pártra szavazzak, amelyik a jövedelmi adóm csökkentésével kecsegtet?
● Hogyan vértezzem fel magam az infláció ellen?
● Vállalkozóként kizárólag a profitot tartsam szem előtt?

Tejvan Pettinger Oxfordban él és tanít, ahol hajdan maga is diplomát szerzett filozófia, politika és gazdaságtudományi szakon (Lady Margaret Hall, Oxfordi Egyetem). Pettinger az Economic Review munkatársa, a www.economicshelp.org szerkesztője, és a Cracking Economics (Nem olyan kemény dió a közgazdaságtan) című könyv szerzője.

Mit tanulhatunk a pitbulloktól a bűnözőkről?
Miért lenne egyszerűbb megoldani, mint kezelni a hajléktalanságot?
Mit mutat meg a hajfestés a 20. század történelméből?
A könyv címét Cesar Millan, a „kutyasuttogó" portréja adta: vajon mi zajlik Millan fejében, miközben a legdühödtebb, legproblémásabb ebeket csillapítja le? Ám Malcolm Gladwell szerint ennél is jobb kérdés, hogy vajon mi zajlik a kutya fejében.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A kutya szemszögéből című könyvében a The New Yorkerben megjelent legjobb írásaiból megismerhetünk megszállottakat és hétköznapi zseniket, bepillanthatunk az intelligenciatesztek és az etnikai profilalkotás nehézségeibe, az emberekkel kapcsolatos jóslatok és értékítéletek működésébe. Gladwell lendülete, széles körű érdeklődése és állandó kíváncsisága gondolkodásra késztet azáltal, hogy betekintést enged más emberek gondolkodásmódjába.

Tervezett megjelenés e-könyvben: 2020. június 15.

Miért van meglepően sok diszlexiás a sikeres vállalkozók között?
Mégis jobb a nagyobb osztálylétszám?
Miért nem mindig kifizetődő, ha bejutunk a legkiválóbb egyetemre?

Háromezer évvel ezelőtt az ókori Palesztina egyik csataterén egy pásztorfiú diadalmaskodott egy hatalmas harcos felett mindössze a parittyájával. Dávid és Góliát története azóta az esélytelen kisemberek és a sebezhetetlen óriások közötti küzdelem jelképévé vált. Dávid győzelme valószínűtlen és csodával határos. A fiúnak nem volt esélye. Vagy mégis?

Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Dávid és Góliát című kötetében Gladwell megkérdőjelezi az akadályok és hátrányok szerepéről kialakított elképzeléseinket, és újraértelmezi, mit jelent a diszkrimináció áldozatának lenni, elveszíteni egy szülőt, középszerű iskolába járni, vagy egyéb látszólagos hátránnyal indulni az életben. Lebilincselő történetekkel szemlélteti, milyen sokszor fakadnak világunk szépségei és jelentős értékei megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekből.

Tényleg úgy terjednek a gondolatok és a termékek, ahogy a vírusok?
Miért szorult vissza hirtelen a New York-i bűnözés?
Mit árul el az ebolajárvány egy tévéműsor sikeréről?

Fordulópont az a különös pillanat, amikor egy ötlet, trend vagy viselkedés hirtelen elszabadul, és járványszerűen, megállíthatatlanul terjedni kezd. Pontosan úgy, ahogy egy influenzás ember képes járványt kirobbantani, egy kicsiny, ám precízen kiszámított mozdulat is képes divatossá, népszerűvé tenni termékeket vagy tevékenységeket. De vajon mikor van a fordulópont?
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A Fordulópont példáit az élet legkülönbözőbb területeiről hozza, tüzetesen és szórakoztatóan elemzi, hogyan vehetjük észre, ha egy fordulópont készül, vagy hogyan lehet fordulópontot létrehozni.

Lehet-e „első blikkre" jól dönteni?
Miért hatnak ránk annyira a magas, barna, jóképű férfiak?
Hogyan olvassunk mások gondolataiban?
A világ és önmagunk megismerése során túlságosan nagy figyelmet fordítunk a hosszas tervezés és gondolkodás után meghozott racionális döntésekre. Pedig a gondolkodás nélküli gondolkodás, az „isteni szikra", az intuíció is sikerre vihet.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Az Ösztönösen című könyvében számos példán keresztül magyarázza el, hogyan hozunk döntéseket, és a gyakorlati életben könnyen használható eszköztárat mutat be, amellyel rengeteg időt takaríthatunk meg.

e-könyvben is kapható.

Gondoltad volna, hogy megfelelő gyakorlatokkal a kreativitás, a logikai gondolkodás és az intelligencia is fejleszthető? Ez a vizualitásra építő könyv bemutatja a szellemi képességek működését, és hogy miként növelheted a teljesítményedet.

Hogyan képzelték az ősi egyiptomiak az Alvilágot? Miért nem tántorította el semmi a fortélyos Mauit? Mi a költészet mézsöre, és mi lett azokkal, akik ittak belőle? Hogyan született Ganésa? Mi történt a majomkirállyal? Hogyan bosszulta meg Oresztész Agamemnónt?
A mítoszok többek meséknél. Olyan történetek, amelyekben a különböző kultúrák az élet mindannyiunkat foglalkoztató nagy kérdéseire adnak csodálatos, tanulságokkal teli magyarázatokat.
A mitológia nagykönyve képekkel illusztrálva meséli el az egyes népek misztikus karaktereinek színes történeteit, amelyek generációkon keresztül különös erőt jelentettek a közösségeknek, és szórakoztatóan enged bepillantást a társadalmi fejlődés rejtelmeibe.

Vajon Arthur Schopenhauer képes meggyógyítani az összetört szívet? Meggyőzhet bennünket Arisztotelész arról, hogy a kortárs művészet klassz dolog? John Stuart Mill szerint tényleg jobb Shakespeare, mint „A Simpson család”?

Különböző korok legnagyobb elméitől – például Platóntól, de Beauvoirtól, Marxtól és másoktól – kaphatunk tanácsokat és gyorstalpaló filozófiaképzést ebben a filozófusokat és elméleteiket bemutató útikalauzban. Az egyedi és humoros könyvből azt is megtudhatjuk, miért vagyunk azok, akik vagyunk, és mi áll cselekedeteink hátterében.

Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire:

• A barátnőmet megcsalja a párja. Szóljak neki?

• Elgázoltam a szomszéd kutyáját, hogy elkerüljek egy karambolt… Legyen emiatt bűntudatom?

• A barátom a szabadideje nagy részét számítógépes játékokkal vagy a közösségi oldalakon tölti. Mit tegyek?

• Árthatok-e másoknak a várva várt előléptetés érdekében?

• Miért kell túlóráznom a megélhetésemért, amikor mások a kisujjukat se mozdítják, mégis egy vagyont keresnek?

• Nem akarok önálló életre képtelen, magatehetetlen öregemberként élni. Csak adjatok egy adag gyógyszert!

• Nem gáz, ha hiszek a homeopátiában?

• Drogok segítségével jobban megérthetem az életet, a világmindenséget meg mindent?

• Ha Isten azt akarta, hogy vegetáriánusok legyünk, akkor miért húsból teremtette az állatokat?

• Hogy lehetnék én is jófiú?

• Félek a haláltól. Ez normális?

• Miért veszi mindenki olyan komolyan az életet? Én csak jól akarom érezni magam.

• Miért értéktelenedik el azonnal a 10 millió dolláros festmény, amint kiderül róla, hogy hamisítvány?

• A kedvenc énekesemet elítélték családon belüli erőszak miatt. Letöröljem a dalait az okostelefonomról?

• Miért nem adnak soha egyenes válaszokat a politikusok?

Marcus Weeks több könyv szerzője, aktív szerepet vállalt többek között  és  című művek megírásában.

A sorozat további kötete

Vajon mit szólna Carl Gustav Jung ahhoz, ha úgy ötvenévesen egy piros Ferrarira vágyunk? B. F. Skinner meg tudná magyarázni, miért nyomkodjuk folyton a telefonunkat? Milyen tanácsot adna Erich Fromm a Nagy Ő keresése kapcsán?

Sarah Tomley pszichoterapeuta könyve egyszerre bevezetés a pszichológiába és útmutató az élethez. Számos pszichológus és pszichoanalitikus – köztük Melanie Klein, Donald Winnicott és Fritz Perls – segítségével világít rá arra, hogy miért vagyunk azok, akik vagyunk, és mi áll cselekedeteink hátterében.

Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire:

• Szeretek csak úgy magamban ellenni. Nagyon gáz?
• Gondoskodó vagyok, vagy inkább lábtörlőtípus?
• Miért mindig velem történik ez?
• Könnyebb lenne az életem, ha önzőbb lennék?
• Percenként a telefonomat nézem. Miért nem tudok koncentrálni?
• Általában teljesen normálisan viselkedem, miért húzom fel magam vezetés közben?
• Miért nem mondok igazat, amikor a barátnőm azt kérdezi: „Ebben nagyobbnak tűnik a fenekem?”
• Miért nézek minden este sorozatokat?
• Miért mindig ugyanazt a márkát vásárolom?
• Hogyan beszéljem le a kamasz lányomat a tetoválásról?
• Miért akkora lúzer a párom?
• Csodás a párom. Akkor miért akarok viszonyt kezdeni valakivel?
• Mit csináljak, hogy az emberek ne töröljenek az ismerőseik közül?
• Miért olyan szemét a főnököm?
• A családom egy rémálom. Talán meg kellene szakítanom a kapcsolatot a rokonaimmal?
• Miért mondok folyton kínos dolgokat?
• Mi a Harry Potter-sorozat népszerűségének valódi oka?
• Miért nem tudok lefogyni?
• Félek továbblépni a karrieremben. Hogyan tudnék ezen változtatni?
• Hogyan tudnék kreatívabban gondolkodni?

Sarah Tomley pszichoterapeuta, számos pszichológiai és egyéb társadalomtudományi témájú könyv, például a díjnyertes  közreműködője.

A sorozat további kötete

Hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyőidő és egyéb tevékenységek között?

Miként tanulhatunk bele gyerekeink digitális életének mentorálásába?

Hogyan alakíthatja gyerekünk kellő önállóság mellett, mégis biztonságban digitális szokásait?

Sokszor úgy érezzük, gyerekünk le sem teszi a kezéből a mobiltelefont, és jogos lehet a félelmünk, hogy a digitális eszközök elvonják a figyelmét a fontosabb dolgokról, esetleg számítógépfüggővé válik. Mégis tehetetlenek vagyunk, a kémkedés vagy a folytonos zsörtölődés pedig csak ártana a kapcsolatunknak.

Dr. Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő szerint az analóg világban szerzett élettapasztalatunk ma, a digitális térben is érvényes és nélkülözhetetlen. A különböző korosztályok nevelésében könnyen alkalmazható stratégiák segítenek, hogy ezzel is bővítsük a gyerekeink digitális tudását még akkor is, ha nem vagyunk túlságosan jártasak a képernyők világában. A  gyakorlati példákban bővelkedő, a legfrissebb kutatási eredményeket összegző Képernyőtudatos család igyekszik ráébreszteni minket arra, hogy szülőként a mi dolgunk felelős digitális állampolgárrá nevelni gyerekeinket. Ha pedig sikerrel járunk, családunk mindennapjai is kiegyensúlyozottabbakká és harmonikusabbá válhatnak.

Dr. Devorah Heitner médiaszakértő a Digitális Bennszülöttek Nevelése (Raising Digital Natives) közösség létrehozásával szeretne segítséget nyújtani  szülőknek és szervezeteknek az átgondolt digitális állampolgárság kultúrájának kialakításában. A Connecting Wisely in the Digital Age (Átgondolt kapcsolódás a digitális korban) tankönyv társszerzője, többek közt a The New York Times, az Edutopia és a PBS Kids hasábjain is publikált. Doktori fokozatát az Északnyugati Egyetem média, technológia és társadalomtudomány szakán szerezte. Oktatóként a DePaul és az Északnyugati Egyetemen, valamint a Street Level Youth Media szervezésében tevékenykedett. Amerikai és nemzetközi iskolák és konferenciák rendszeres előadója. Chicagóban él családjával.

A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. A Holnap történt öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást.
Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett.