Wim Aloserij egy átlagos holland férfi, aki a második világháború során váratlanul a történelem sötét forgatagába került, annak ellenére, hogy nem volt politikai aktivista, sem vallási vagy identitásbeli okok miatt üldözött. Három koncentrációs tábort élt túl, valamint a Cap Arcona német börtönhajó bombázását, amelyek a háború legkegyetlenebb eseményei közé tartoznak. Nehéz életkörülményei ellenére döntéseit mindig az emberiesség és a tisztesség vezérelte, segítette társait, és a háború után is képes volt új életet építeni családjának anélkül, hogy gyűlöletet táplált volna a múlt eseményei iránt.
Az „Az utolsó túlélő” című könyv megrázó, őszinte képet fest a háborús hátország embertelen valóságáról, a koncentrációs táborok abszurd és kegyetlen rendszeréről, valamint az üldözöttek mindennapi félelmeiről. Aloserij évtizedekig nem beszélt a megpróbáltatásairól, de a könyv szerzője személyes interjúk és közös táborlátogatások révén dokumentálta történetét, eredeti fotókkal kiegészítve. Ez az élettörténet nem csupán a fizikai túlélésről szól, hanem az emberi lélek hihetetlen erejéről és a megbocsátás, valamint az újrakezdés képességéről is.