„A pszichológiai biztonság megnyitja az utat a kiválóság felé.”

A modern, tudásalapú gazdaságban a siker titka az új, merész ötletekben és a folyamatos tanulásban rejlik. Ahhoz, hogy az emberek kérdéseket tegyenek fel, hangosan gondolkodjanak, illetve megosszák kételyeiket és kiforratlan elképzeléseiket, olyan biztonságos munkahelyi környezetre van szükségük, ahol mernek kockázatot vállalni, és akár hibázni is.
Amy C. Edmondson könyvében alaposan körüljárja és tanulságos esetekkel szemlélteti a kreativitást és a fejlődést megalapozó pszichológiai biztonság szerepét és megteremtésének feltételeit. Egyértelmű keretrendszerére támaszkodva lépésről lépésre felépíthetjük a bizalom szervezeti kultúráját, amelynek köszönhetően munkatársaink elköteleződnek, vállalatunk pedig az innováció és a tartós növekedés útjára léphet.

A könyv magyar megjelenését a Mindwell Pszichológiai Központ támogatta.


„A szervezeteknek ma égető szükségük van a tehetségekre, csakhogy a tehetség önmagában nem elegendő, képességeink ugyanis csak kölcsönös bizalomra épülő légkörben bontakozhatnak ki. Amy C. Edmondson húsz éve kutatja a szervezetek pszichológiai biztonságát. Bemutatja, hogyan befolyásolja a félelem a kreativitást és lehetetleníti el a csapatmunkát, majd bölcs gyakorlati tanácsokat ad az akadályok leküzdéséhez és a pszichológiai biztonság megteremtéséhez. Minden vezetőnek el kellene olvasnia.”
Daniel H. Pink, A megbánásban rejlő erő, a Mikor és a Motiváció 3.0 szerzője

„Amy C. Edmondson rendkívül fontos dolgot fedezett fel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó csapatokkal kapcsolatban: tagjaik úgy érzik, hogy bonyolult, kockázatos vagy megosztó ötleteket is felvethetnek anélkül, hogy kioktatástól vagy megszégyenítéstől kellene tartaniuk. A jelenséget „pszichológiai biztonságnak” nevezte el, és forradalmian új megközelítésével több száz csapatban valósította meg. Új könyvében ehhez kínál hasznos útmutatót részlegek és szervezetek vezetőinek.”
Rita McGrath, a Columbia Egyetem oktatója, a Mit hoz a jövő az üzleti életben? szerzője

„A könyv bemutatja, hogyan építhető olyan szervezet, amely pszichológiai biztonságot teremt valamennyi munkatárs számára minden szinten, lehetővé téve a magasabb teljesítményt, a kölcsönös bizalmat és – ami a legfontosabb – a folyamatos tanulást. Napjaink üzleti világában, ahol a munkatársak elkötelezettsége kiemelten fontos, a pszichológiai biztonság nemcsak kívánatos, hanem szükséges alapfeltétel. Amy C. Edmondson áttekinti a vonatkozó kutatásokat, tanulságos eseteket oszt meg, és keretet ad a megvalósításhoz.”
Edgar H. Schein, az MIT Sloan Üzleti Karának professor emeritusa, a Szervezéslélektan szerzője, a Humble Leadership társszerzője

Miért hisszük el a hazugságokat? Hogyan torzítják az emlékeink a valóságot, és miként hat ránk a csoportnyomás? Miképp különböztethetjük meg a valódi információt a manipulációtól?

Nap mint nap téves információk özönével találkozunk, és sajnos bármelyikünk fogékonnyá válhat az összeesküvés-elméletekre vagy igazságként fogadhat el alternatív tényeket.
Dan Ariely, a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan világhírű professzora könyvében a tőle megszokott szórakoztató stílusban tárja fel az önámítás, a kognitív torzítások és a manipuláció pszichológiáját. Kutatásokra támaszkodva mutatja be azokat a tényezőket, amelyek hajlamossá tehetik az embereket arra, hogy a hamis információkat befogadják és meggyőződéssel terjesszék. Könyve nemcsak izgalmas betekintést nyújt viselkedésünk mozgatórugóiba, hanem gyakorlati tanácsokat is ad arra, hogyan hozhatunk jobb döntéseket és gondolkodhatunk tudatosabban egy empatikusabb és tájékozottabb társadalom megteremtések érdekében.

„A szerző a tévhitek és összeesküvés-elméletek világának megértéséhez olyan meglátásokkal és tippekkel szolgál, amelyek remélhetőleg mindannyiunknak segítenek megóvni törékeny társadalmunk szövetét attól, hogy a dezinformáció és a bizalmatlanság szétszakítsa.” Yuval Harari

Dan Ariely a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan professzora, olyan sikerkönyvek szerzője, mint Az (őszinte) igazság a hazugságról, a Motiváció , a Zseniálisan irracionális és A (túl)költekezés pszichológiája. Első PhD-fokozatát a kognitív pszichológia, a másodikat a vállalati gazdálkodás területén szerezte. A Center for Advanced Hindsight (Utólagos Bölcsesség Központja) megalapítója és igazgatója.
Számos helyen megjelentek az írásai, többek közt a The New York Times, a The Wall Street Journal, a The Washington Post és a The Boston Globe napilapokban.

Szerkesztette: Dr. Kapitány-Fövény Máté

A jelenünk egyre bizonytalanabbá vált, ezért az emberiség mindinkább a jövőt fürkészi. Miközben számtalan forgatókönyv sötét képet fest a következő évtizedekről, talán nem szentelünk elég figyelmet annak, hogyan készüljünk fel a ránk váró kihívásokra. Pedig az emberi alkalmazkodóképesség szinte határtalan, feltéve, hogy megértjük, milyen akadályokat kell leküzdenünk.

Fel kell ismernünk, hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia kapcsolatainkat, szexualitásunkat, táplálkozásunkat és kultúránkat. Meg kell értenünk, hogyan változik az oktatás, az egészségügy és az ökoszisztéma, illetve mit jelent számunkra a világgazdaság keletre tolódó súlypontja.

Ebben a hiánypótló kötetben 13 kutató vázolja fel a jövő trendjeit, és 13 pszichológus szakember mutatja be, hogyan készülhetünk fel a közelgő változásokra és válságokra. Emellett tanácsokat adnak arra is, milyen készségeket fejlesszünk gyermekeinkben, hogy sikeresen boldoguljanak a jövőben.

A jövő itt van. Ideje felkészülni rá!

„Kivételes szerzőgárdát hozott össze Kapitány-Fövény Máté az emberiség jelen helyzetének és a következő néhány évtized lehetséges változásainak vizsgálatára. Következetesen végigvitt szemlélete az írásoknak, hogy nemcsak a társadalmi struktúrák változásait boncolgatják, hanem a folyamatok során elmagányosodott egyén, személyiség felmerülő problémáit is szemügyre veszik. Átfogó, elemző, a legmagasabb szakmai színvonalon megírt, egymásnak is felelgető írások. Nagy élvezet olvasni.”
Csányi Vilmos

Miért gondoljuk, hogy kevésbé vagyunk elfogultak, mint mások? Hogyan válhat egy becsületes ember korrupttá? Mitől függ a bizalom? Igaz, hogy a nők kevésbé agresszívek, mint a férfiak? Mi vonz minket másokhoz, és mitől szerethetnek bennünket? Miért keresünk bűnbakokat?
Az Elliot Aronson és fia által írt, bővített és javított kiadású szociálpszichológiai alapmű egy izgalmas összefoglaló a társadalom-lélektan legfontosabb jelenségeiről. Az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterébe kalauzolva feltárja ezeket a mélyen gyökerező társadalmi dinamikákat.

A könyv nemcsak a tudományos ismereteket ötvözi a tapasztalatokból fakadó bölcsességgel és személyes történetekkel, de magával ragadó stílusával és szellemiségével is. Generációk számára vált etallonná világszerte, mivel összekapcsolja a szociálpszichológia legfrissebb módszereit és felismeréseit a hétköznapi életből fakadó megfigyeléseivel és tanulságaival.

Ez az új fordítású kötet nemcsak új tudományos eredményekkel és kutatási eredményekkel szolgál, hanem továbbra is megtartja az eredeti mű egyedi stílusát és szellemét, amely által még vonzóbbá és izgalmasabbá teszi az olvasmányt a szociálpszichológia iránt érdeklődők számára.

Nézd meg Elliot Aronson videóüzenetét magyar olvasóinak!

„Modern korunk egyik klasszikusa, egyszerre időszerű és időtálló. Szakszerűen szövi egymásba a megfontolt bölcsességet és a kortárs tudományt, a személyes történeteket és a kutatásokon alapuló tényeket: A társas lény továbbra is a valaha írt legjobb szociálpszichológia témájú könyv.”

DANIEL GILBERT, a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, a Rábukkanni a boldogságra című bestseller szerzője

„Ez a kedvenc könyvem a témában (pedig egy szociálpszichológia-professzor fia vagyok!). Aronson egyformán hatékonyan szólítja meg a laikust (én) és a tudóst (apám). Noha a tudományban gyökerezik, A társas lény olyan kortárs és szórakoztató, mint Malcolm Gladwell.

JESSE EISENBERG, színész és író

„Amikor elolvastam A társas lény eredeti kiadását, megdöbbentett az a rengeteg mély meglátás. A bővített kiadás olvasásakor még jobban megdöbbentem: ezek a korábbi meglátások az akkor még nem is létező, modern jelenségekkel kapcsolatban is tűpontosan relevánsnak bizonyultak.”

ROBERT B. CIALDINI, a Hatás és az Előhatás című bestsellerek szerzője

Miként csökkenthetjük a klímaszorongást?

Miképpen fogyaszthatunk kevesebbet, hogy az ne járjon lemondással?

Hogyan élhetünk örömteli és teljes életet anélkül, hogy ökológiai pusztítást okoznánk?

Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság egyenlő az élvezetek halmozásával. A mohó, materialista, önző szemlélet, a végtelen növekedés kudarcának jelei azonban egyre nyilvánvalóbbak. Korunk kihívásai megkívánják, hogy olyan új életstratégiát alakítsunk ki, amely nem árt a Földnek.

A modern társadalomtudományra és az ókori görög filozófiára támaszkodva a közgazdász, coach és pszichológiai tanácsadó szerző bemutatja, hogy miként élhetünk autonóm, kreatív, értelmes és élvezetes életet gazdagító kapcsolatokkal. Arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk kollektív és személyes meggyőződéseinket a sikerről és a jó életről, és gyakorlati segítséget is nyújt belső erőforrásaink és akadályaink feltárásához. Hiánypótló kötet mindenkinek, aki szeretne aktívan hozzájárulni a mostani ökológiai és társadalmi problémák megoldásához.

Hogyan kezelhetjük hatékonyan a generációs különbségeket szülőként vagy tanárként? Hogyan dolgozhatunk együtt eredményesen a Z generációval? Miért érik el a youtuberek és tiktokerek könnyebben a fiatalokat, mint a hagyományos média?
A Z generáció, a jelenlegi 13–26 éves korosztály, számos sztereotípiával küzd, mint például hogy nehezen motiválhatók, érdektelenek, csak a telefonjukra figyelnek, képtelenek a kitartó munkára, és nem akarnak felnőni. Ezek a tévhitek sokszor abból erednek, hogy keveset tudunk a világukról. Szülőként, pedagógusként, munkaadóként vagy munkatársként azonban elengedhetetlen, hogy megértsük őket, túllépjünk az előítéleteken, és hatékonyan kezeljük a generációs konfliktusokat. Fontos, hogy ne mélyítsük tovább a generációk közötti szakadékot, hanem inkább építsük a kölcsönös megértést.
Bereczki Enikő, ifjúsági és generációs szakértő, gondolatébresztő és hiánypótló könyvében tudományos kutatások eredményeit és saját tapasztalatait osztja meg, amelyeket számos ismert szakember és több mint húsz hazai influenszer véleményével egészít ki. A könyv bemutatja a Z generáció sajátosságait, különös tekintettel az online térben aktív fiatalokra, és rávilágít, milyen kihívásokkal néznek szembe, valamint hogyan segíthetjük őket ezek leküzdésében. Az olvasó nemcsak elméleti ismereteket szerez, hanem gyakorlati megoldásokat is talál arra, hogyan kommunikálhat és működhet együtt hatékonyan ezzel a generációval. Az új nézőpontok és készségek elsajátításával pedig sokszínű, multigenerációs közösségek jöhetnek létre, amelyek hozzájárulhatnak a jövő kihívásainak megoldásához.

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.

A személyesben megjelenik a másik apró részletekben, élesen, tisztán, felejthetetlenül. A személytelen olyan, mint egy álarcosbál, izgalmas, de furcsán üres és jelentéktelen.

A könyv már elérhető e-könyv formában.

A személyesben megjelenik a másik apró részletekben, élesen, tisztán, felejthetetlenül. A személytelen olyan, mint egy álarcosbál, izgalmas, de furcsán üres és jelentéktelen.

A könyv már elérhető e-könyv formában.

A boldogság hajszolása közben gyakran megfeledkezünk az élettel járó természetes hullámvölgyekről, az elkerülhetetlen tragédiákról, sorscsapásokról éppúgy, mint életciklusaink – például a felnövés, családalapítás vagy épp az öregedés – kihívásairól.
Dr. Belső Nóra pszichiáter vallja, ha ismerjük azokat a jellegzetes életszakaszokat, amelyeken áthaladva biológiai, lelki, érzelmi és személyiségbeli fejlődés következhet be, könnyebben birkózunk meg a változásokkal, félelmeinkkel, dolgozzuk fel új tapasztalatainkat. Ha tisztában vagyunk az egyes életszakaszok várható buktatóival és hangulati kilengéseivel, a kedélyállapotunk, a szorongás és a depresszió természetével, akkor tudatosabban fogunk megküzdeni velük, és felismerjük, mikor van szükségünk külső segítségre. A kötet végigvezet a női és férfiéletúton, kapaszkodókat nyújtva élethelyzetünk megoldásához, legyen az kapunyitási vagy kapuzárási pánik, szülés utáni depresszió vagy nyugdíjazás.

A könyv elérhető e-könyv formában is.

Miért követünk másokat még akkor is, ha tudjuk, hogy nincs igazuk?

Hogyan segíti elő a környezetvédelmet a szomszédok megfigyelése?

Miért parkolunk rosszabbul mások társaságában?

Mikor jobb a tömeget követni, és mikor célravezető a saját utunkat járni? Észre sem vesszük, de mások elképesztő mértékben befolyásolják életünk szinte minden területét. Jonah Berger, a Wharton Üzleti Iskola marketingprofesszora, a Ragályos! – Hogyan terjed a siker? című könyv szerzője bemutatja, milyen egyszerű, mégis gyakran meglepő módokon hatnak mások a viselkedésünkre. Ha azonban felismerjük a társas befolyás hatását, tudatosabb döntéseket hozhatunk, sőt növelhetjük a saját befolyásunkat, és sikeresebb, teljesebb értékű társas kapcsolatokra tehetünk szert.

A lélek rugalmassága – Beszélgetések a rezilienciáról egy olyan könyv, amely segít megérteni, mit is jelent valójában rugalmasnak, ellenállónak lenni a mindennapi élet kihívásaival szemben – és miért nem az a cél, hogy mindig „csak kibírjunk” dolgokat.

A kötetben elgondolkodtató, mély és mégis közérthető beszélgetések bontják ki a reziliencia lényegét: azt, hogyan tudjuk megőrizni lelki egyensúlyunkat nehézségek közepette, miként alakíthatjuk át a környezetünket úgy, hogy ne csak túléljünk, hanem valóban jól legyünk benne. A szerzők rávilágítanak arra, hogy a „mindent elviselni” nem erény – az igazi erő abban rejlik, ha merünk változtatni, határokat húzni, és megtalálni a saját belső nyugalmunkat.

Ez a könyv nemcsak gondolatébresztő, hanem valódi útitárs lehet a lelki rugalmasság fejlesztésében. Ha szeretnél tudatosabban jelen lenni az életedben, jobban kezelni a stresszt, és megtanulni nemet mondani arra, ami nem szolgál téged – akkor A lélek rugalmassága neked szól. Olvasd el, inspirálódj, és engedd meg magadnak a változást!

„Ahhoz, hogy jó formában maradjunk, reziliensek, rugalmasan ellenállók legyünk, az szükséges, hogy ne tűrjünk el semmit. Az, hogy elbírok és kibírok dolgokat, nem egy virtus. Rövid időre, stresszhelyzetben – mondjuk, ég a ház, háború van, menekülnöm kell valahonnan –, jó, ha kibírom. De máskülönben nem kell kibírni senkit és semmit, hanem meg kell változtatnunk a helyzetünket, a környezetünket úgy, hogy relaxálni tudjunk."

A kalandos életű Anne Lister sorra szegte meg a 19. század szigorú szabályait. A merész és szenvedélyes nő anatómiát tanult, politizált, üzletelt és bejárta Európát. Nem hagyta, hogy keresztülnézzenek rajta saját neme iránti vonzódása miatt.

Titkosírással lejegyzett naplójában kíméletlenül őszintén vall magánéletéről: többek között arra is fény derül, hogy miért nem köt látszatházasságot, és melyik partnerének hányszor volt orgazmusa. Megtudhatjuk azt is, hogyan reagált a társadalom arra, ha valaki nyíltan felvállalta nemi identitását.
Anne Lister, gúnynevén Gentleman Jack, nemcsak korának egyik legizgalmasabb személyisége, de minden bizonnyal a világ egyik legszorgalmasabb naplóírója is volt: 34 éven át írt, 27 kötetnyi, 6600 oldalas naplója értékes kordokumentum, amely a UNESCO Világemlékezeti Listájára is felkerült.

Az első modern leszbikus naplójából a BBC és az HBO készített kosztümös tévésorozatot.

„Ha elhagyjuk a természet útját, megválunk egyetlen megbízható vezetőnktől, s onnantól nem vagyunk összhangban önmagunkkal.”

Miért érdemes a generációkat nem a múlt, hanem a jövő alapján definiálni?
Mit tehetnek az egyes nemzedékek, hogy fenntartható világban éljünk?
Miként alakítja át a mesterséges intelligencia az életünket és a jövőnket?

A generációk tagjait a születési év és a közösen átélt események csupán lazán kapcsolják egymáshoz, ennél sokkal több összetevő befolyásolja gondolkodásmódunkat, viselkedésünket és döntéseinket. Napjainkban olyan kihívásokkal (klímaváltozás, társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek, mesterséges intelligencia) szembesülünk, hogy szükség lesz az összes generáció tapasztalatára és tudására a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, és az egyes nemzedékeknek tanulniuk kell egymástól a megoldás érdekében.
Nemes Orsolya generációkutató szerint a modern, innovatív, kreatív oktatási modellek segítségével leszünk képesek arra, hogy rugalmasan, adaptív módon reagáljunk a bizonytalanságokkal teli jövőre. Megdöbbentő adatokkal és izgalmas példákkal hívja fel a figyelmünket arra, hogy sokat tehetünk – és kell is tennünk – azért, hogy gyermekeink környezete élhető maradjon, és versenyképes tudást szerezve idősebb és fiatalabb generációk együtt alakíthassák világunkat.

Miért érdemes a generációkat nem a múlt, hanem a jövő alapján definiálni?
Mit tehetnek az egyes nemzedékek, hogy fenntartható világban éljünk?
Miként alakítja át a mesterséges intelligencia az életünket és a jövőnket?

A generációk tagjait a születési év és a közösen átélt események csupán lazán kapcsolják egymáshoz, ennél sokkal több összetevő befolyásolja gondolkodásmódunkat, viselkedésünket és döntéseinket. Napjainkban olyan kihívásokkal (klímaváltozás, társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek, mesterséges intelligencia) szembesülünk, hogy szükség lesz az összes generáció tapasztalatára és tudására a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, és az egyes nemzedékeknek tanulniuk kell egymástól a megoldás érdekében.
Nemes Orsolya generációkutató szerint a modern, innovatív, kreatív oktatási modellek segítségével leszünk képesek arra, hogy rugalmasan, adaptív módon reagáljunk a bizonytalanságokkal teli jövőre. Megdöbbentő adatokkal és izgalmas példákkal hívja fel a figyelmünket arra, hogy sokat tehetünk – és kell is tennünk – azért, hogy gyermekeink környezete élhető maradjon, és versenyképes tudást szerezve idősebb és fiatalabb generációk együtt alakíthassák világunkat.

Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát. Egy jó dialógus szeretettel teli, amiben sem a másik nem tudja, mi a tuti, sem én, de ha jóindulatúak és őszinték vagyunk, megjelenik közöttünk az igazság. Nagy élmény.

Őszinteség – Feldmár András

Milyen érzés egy igazán mély, őszinte beszélgetésben részt venni? Olyanban, ahol nincsenek előre gyártott válaszok, nincs kényszer arra, hogy mindenáron igazunk legyen, és ahol az igazság nem valami kész állítás, hanem valami, ami a párbeszédből születik meg? Feldmár András legújabb könyve pontosan erről szól: az őszinteségről, a valódi találkozásról és arról, hogyan érhetjük el, hogy egy beszélgetés ne csak szavak cseréje legyen, hanem mély és katartikus élmény.

Ez a könyv azoknak szól, akik nem félnek szembenézni önmagukkal és másokkal, akik keresik a valódi kapcsolatokat, és akik szeretnék megérteni, hogyan működik az őszinte kommunikáció. Feldmár stílusa közvetlen és gondolatébresztő, így az olvasó úgy érzi, mintha maga is egy beszélgetés részese lenne, amelyben lépésről lépésre feltárul a kapcsolatok mélyebb dimenziója.

Ha szeretnéd megtapasztalni, milyen az, amikor a párbeszéd többé nem csak szavak egymásutánja, hanem egy élő, lélegző folyamat, amelyben az igazság maga bukkan elő, akkor ez a könyv neked szól. Fedezd fel Feldmár András gondolatait, és hagyd, hogy inspiráljanak arra, hogy te is őszintébben kapcsolódj másokhoz!

„Ez a kis, öreg hölgy, ahogy könnyek patakzanak arcán, ő maga térden, a kezét tördeli, ajkai mozognak, szavakat nem ejt, könyörög... Nincs ott senki más. Most fülel. Nincs ott senki. Hallucináló pszichotikus egy elmekórház zárt osztályán? Vagy imádkozik egy székesegyházban? Ugyanaz a személy lehet ez is, az is.”

Ki a bölcs? Ki a bolond? Hol húzódnak a határok? R. D. Laing, az antipszichiátria atyja, Feldmár András mestere utolsó könyvében érett fejjel, sajátos életbölcsességgel és humorral tekint vissza pályakezdésére, fiatalkori szakmai útkeresésére és az ennek hátterét adó háborús és hidegháborús társadalmi miliőre. Az 1927-től 1957-ig tartó időszakot felölelő visszaemlékezésben bepillantást nyerhetünk gyerekkorába, szüleivel való kapcsolatába. Megismerjük a brit hadseregben végzett munkáját, az ötven évvel ezelőtti, ma már döbbenetesnek számító orvosi-pszichiátriai módszereket. Kibontakozik a maga korában (és még ma is) felforgatónak számító, humanisztikus megközelítése, amelynek alapja a valódi érdeklődés és a személyes kapcsolat a páciensekkel. A Bölcsek, balgák, bolondok − Egy pszichiáter útja Tandori Dezső és Tandori Ágnes művészi fordításában, javított kiadásban kerül ismét a magyar olvasók elé a HVG Könyvek Laing-sorozatának negyedik köteteként

„Ez a kis, öreg hölgy, ahogy könnyek patakzanak arcán, ő maga térden, a kezét tördeli, ajkai mozognak, szavakat nem ejt, könyörög... Nincs ott senki más. Most fülel. Nincs ott senki. Hallucináló pszichotikus egy elmekórház zárt osztályán? Vagy imádkozik egy székesegyházban? Ugyanaz a személy lehet ez is, az is.”

Ki a bölcs? Ki a bolond? Hol húzódnak a határok? R. D. Laing, az antipszichiátria atyja, Feldmár András mestere utolsó könyvében érett fejjel, sajátos életbölcsességgel és humorral tekint vissza pályakezdésére, fiatalkori szakmai útkeresésére és az ennek hátterét adó háborús és hidegháborús társadalmi miliőre. Az 1927-től 1957-ig tartó időszakot felölelő visszaemlékezésben bepillantást nyerhetünk gyerekkorába, szüleivel való kapcsolatába. Megismerjük a brit hadseregben végzett munkáját, az ötven évvel ezelőtti, ma már döbbenetesnek számító orvosi-pszichiátriai módszereket. Kibontakozik a maga korában (és még ma is) felforgatónak számító, humanisztikus megközelítése, amelynek alapja a valódi érdeklődés és a személyes kapcsolat a páciensekkel. A Bölcsek, balgák, bolondok − Egy pszichiáter útja Tandori Dezső és Tandori Ágnes művészi fordításában, javított kiadásban kerül ismét a magyar olvasók elé a HVG Könyvek Laing-sorozatának negyedik köteteként