2020-ban Jennifer A. Dounda és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. Korszakalkotó génszerkesztő eljárásuk révén a DNS felépítése megváltoztathatóvá vált a sejteken belül. Fantasztikus lehetőség ez az emberiség számára a humángenetikától kezdve a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át az egészségügy számos területéig: gyógyíthatóvá válik számos genetikai betegség és rákfajta, ahogyan leküzdhető lesz az éhínség is. A technológia alkalmazása ugyanakkor számos veszélyt is magában rejt, avatatlan kezekben akár biológiai fegyver is válhat belőle, és megannyi bioetikai kérdést is felvet a dizájnerbébiktől kezdve a genetikailag módosított szuperemberekig.

A 21. század legjelentősebb tudományos áttörése az egyik felfedezőjét, a biokémikus Jennifer A. Doudnát arra késztette, hogy tudósként átgondolja saját szerepét és a felfedezésével együtt járó következményeket. Könyvében lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia, amelynek etikai vonatkozásaira, valamint a szabályozás kérdéseire is kitér. A génszerkesztésben rejlő lehetőségekről olvasva egyértelművé válik: ez a tudományos felfedezése örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról.

Miért fontos megőriznünk a biológiai sokszínűséget?

Hova vezethet a fajok tömeges kipusztulása?

Miért élünk úgy a Földön, mintha lenne egy másik élhető bolygó, ahová szükség esetén bármikor tovább állhatnánk?

Történelmünk során a tudósok többféle módon rendszerezték az élő-világot, vizsgálták a növények, állatok és környezetük ok-okozati kapcsolatait, hogy megértsék azok természetét és működését. Az eredmény döbbenetes: „A Föld fellélegezne, ha nem élne rajta ember.”

A Föld élettelen és élő rendszere a természetéből adódóan mindig megteremti a maga egyensúlyát. Nem a bolygónk van veszélyben, hanem mi magunk: az emberi lét. Habár a környezet- és természetvédők sokat tesznek a Föld természeti kincseinek és épségének megőrzéséért, ez még mindig túl kevés. A természetre nem, mint kizsákmányolható dologra, hanem mint létfeltételünkre kell tekintenünk.

Az ökológia nagykönyve meggyőző, jól áttekinthető ábrákkal, időrendi táblákkal és csodálatos képekkel illusztrálva bizonyítja, miért kell mielőbb gyakorlatias válaszokat adnunk földi életünk megóvására, és mit tehetünk személyesen mindezért.

„Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról.”

Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

Mit tud egy átlagember a rovarokról? Azt talán igen, hogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Azt is biztosan, hogy vannak közöttük utálatos vérszívók és méhek nélkül nincsen méz. Az már azonban nem annyira közismert, hogy a méhek képesek megkülönböztetni emberi arcokat, látnak színeket, és eltáncolják egymásnak, hol található a táplálék. A hangyák szintén megtanítják társaiknak az élelemhez vezető utat; a selymes döglégy lárvája megtisztítja a sebeket; törpeszúnyog nélkül pedig nem lenne kakaó, így csokoládé sem.

Anne Sverdrup-Thygeson rovarkutató szórakoztató stílusban megírt könyvében magával ragadó lelkesedéssel sorolja az elképesztő tényeket és történeteket a rovarok világából. Ha volt is valaha bármi ellenérzésünk a rovarokkal szemben, ez a könyv örökre megváltoztatja a hozzáállásunkat.

FURCSÁK.

KÜLÖNLEGESEK.

TALÁLÉKONYAK.

SZÓRAKOZTATÓAK.

INTELLIGENSEK.

VÁLTOZATOSAK.

FANTASZTIKUSAK.

ELBŰVÖLŐEK.

IGAZI TÚLÉLŐK.

A VILÁG URAI.

Mi történik, ha a mesterséges intelligencia vagy a virtuális valóság betör a 3D nyomtatás, illetve a robotika világába? Miképpen formálják át az egymást erősítő technológiák napjaink vezető iparágait? Milyen változások várhatók a táplálkozás, a közigazgatás és a környezetvédelem területén?
A technológia minden elképzelést felülmúló sebességgel fejlődik, és ennek köszönhetően a következő évtizedben soha nem tapasztalt átalakulás várható. Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író megvizsgálják, hogyan befolyásolják az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés újabb hullámai hétköznapi életünket és társadalmunk működését.
A szerzőpáros a technológiai konvergencia tudományát kutatva a legkülönfélébb területek – kereskedelem, oktatás, egészségügy és pénzügy – újjászületését vázolja fel. A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk lebilincselő olvasmány, amely a küszöbön álló fantasztikus jövőnkbe enged bepillantást.

A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért a kormányok, települések, vállalatok és az egyének szintjén. A Visszafordítható segít minket az eligazodásban: a keretében elismert kutatók, tettre kész szakemberek, elkötelezett politikusok a világ minden tájáról egy tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatcsomagot készítettek a klímakatasztrófa megállítására.

A hiánypótló könyv 100 innovatív megoldást mutat be mindenki számára közérthető módon az élet különböző területeiről. Megismerhetünk már alkalmazott technológiai újításokat és szemléletformáló kezdeményezéseket, sőt még fejlesztés alatt álló terveket is. Ha az elkövetkező harminc évben ezeket a módszereket következetesen alkalmazzuk, csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást, visszafordíthatjuk a klímaváltozást, és lehetőséget kapunk egy élhetőbb, igazságosabb világ kialakítására is.

Teljesebbé teszi az életünket a jövő technológiája, vagy épp ellenkezőleg?

Képesek leszünk kordában tartani a mesterséges intelligenciának köszönhető hatalmat?

A jövőben békésen élnek majd az emberek a robotokkal, kiborgokkal és hibridekkel?

Uralma alá vonhatja-e a mesterséges intelligencia a kozmoszt?

Csak idő kérdése az ember feletti általános mesterséges intelligencia megalkotása, ami a korábbi technológiáknál sokkal nagyobb mértékben fogja átalakítani az életünket. A közeljövőben gyökeresen megváltoznak mindennapjaink, akárcsak az egészségügy, az igazságszolgáltatás, a hadászat és a jogrendszer, a magántulajdon és a munkahelyek megszűnésével pedig a gazdaságban ma érvényesülő elvek is értelmüket vesztik.

Max „Mad Max” Tegmark, az MIT fizikaprofesszora gondolatkísérleteiben a távoli jövőre vonatkozóan is felvázolja a lehetséges forgatókönyveket: az optimista elképzelésektől egészen a legsötétebb végkifejletekig veszi sorra, hogyan alakulhat az emberiség és az élet sorsa az univerzumban. Könyvében arra szólít fel minket, hogy még időben gondoljuk át, milyen jövőt szeretnénk, és ennek érdekében milyen célokat adjunk a jövő szuperszámítógépeinek – ugyanis a „robusztus és jó szándékú” mesterséges intelligencia akár a legjobb dolog is lehet, ami az emberiséggel történhet.

A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. A Holnap történt öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást.
Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett.

Semmelweis Ignác felfedezésével nemcsak megelőzte korát, de még a tudóstársadalmat is magára haragította. Bűne az volt, hogy felismerte: a gyermekágyi láz okai maguk az orvosok, és az anyákat csak úgy lehet megmenteni, ha megakadályozzák, hogy a gyógyítók tovább fertőzzenek.

Semmelweis reformintézkedései ugyan azonnal igazolták feltételezéseit, eredményeit azonban mégsem fogadta osztatlan siker. Tudományos munkája méltó elismerése helyett rendkívül sok méltánytalanságot és megaláztatást kellett elviselnie. Korszakalkotó elmélete mintegy 20 évvel előzte meg korát, munkáját az orvostudomány olyan nagyságai fejezték be, mint Pasteur, Lister és Koch.

A könyv az egyik legnagyobb magyar tudós különös történetén keresztül a tudományfejlődés rejtelmeit és vargabetűit is feltárja előttünk.