„Ha szeretjük a gyerekeinket, nem úti célokat jelölünk ki számukra, hanem útravalóval látjuk el őket.”

A gyerekekről való gondoskodás alapvető emberi ösztön, a modern „gyereknevelés” elképzelése azonban alig harmincéves múltra tekint vissza. Ennek ellenére multimilliárdos forgalmú üzletté és egyfajta megszállottsággá vált, amellyel a szülők egy meghatározott típusú – okos, sikeres, jól nevelt, az életben elboldoguló – gyereket próbálnak „előállítani”.
Alison Gopnik, a gyerekek tanulásával és fejlődésével kapcso¬latos kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye ebben a könyvében azt vizsgálja, miért félrevezető, sőt egyenesen káros a szülő-gyerek kapcsolat eme 21. századi felfogása. Saját kutatásaira és az evolúciós pszichológia eredményeire támaszkodva bemutatja, hogy szülőként nem a gyerekek „alakítása” a feladatunk, hanem az, hogy a megfelelő körülményeket biztosítsuk számukra ahhoz, hogy a rájuk jellemző kreatív, játékos és kiszámíthatatlan módon megalkothassák önmagukat.

Minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke boldog legyen, és senki nem akarja elszúrni a gyereknevelést. De hogyan érhetjük ezt el?
Ebben a magával ragadó, okos és szórakoztató könyvben az ismert brit pszichoterapeuta, Philippa Perry húszéves szakmai és szülői gyakorlatával segít eligazodni, hogy mi az igazán fontos a gyereknevelés során. Konkrét, helyzetre szabott tanácsok és részletes tippek, trükkök helyett a teljes képet mutatja be: hogyan alakíthatunk ki olyan szülő-gyerek kapcsolatot, amely minden életkorban, bármely helyzetben megkönnyíti a kapcsolódást, és segít elkerülni a legnagyobb buktatókat.

• Vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolja saját neveltetésünk szülői hozzáállásunkat.
• Fogadjuk el, hogy fogunk hibákat elkövetni, és tanuljuk meg, hogyan tehetjük jóvá őket.
• Ismerjük fel és törjük meg a rossz mintákat, beidegződéseket.
• Tanuljuk meg kezelni saját és gyerekünk érzéseit.
• Értsük meg, mit jelent gyerekünk nemkívánatos viselkedése.

Azt fogjuk kívánni, bárcsak olvasták volna ezt a könyvet a saját szüleink – és a gyerekeink hálásak lesznek azért, hogy mi megtettük.

„Átfogó megközelítés arról, mit is jelent érzelmileg intelligens és normális szülőnek lenni. [...] Ha megfogadjuk a könyvben leírtakat, és hajlandóak vagyunk egy kicsit magunkba nézni, a saját problémáink közül sokat megspórolhatunk a következő generációnak." – Alain de Botton

Valójában nem a gyerek nevelése az igazi kihívás - hanem együtt lenni a gyerekkel a folyamatosan változó helyzetekben és a fejlődése különböző korszakaiban. A gyerekkor fázisait számba véve - fogantatástól a kamaszkorig - a leggyakoribb problémaforrások tekintetében szolgálunk útmutatóval e gyűjteményes különszámban.

A 128 oldalas magazinban az Extra Pszichológia szerzői, többek között Vekerdy Tamás, Stipkovits Erika és Deliága Éva írnak a gyerekkor különböző szakaszairól.

A tartalomból:

• Hogyan válik lelkileg egészséges felnőtt a gyerekünkből?
• Méhen belüli tapasztalatok
• Hogyan születik az apa
• Kölcsönösen kiegyensúlyozott boldogság - Család születik
• Hogyan csillapíthatjuk a testvérféltékenységet?
• Hisztizik, zsarol, nyafog? Manipulál a gyerek
• Aktív apa - okosabb és boldogabb gyerek
• A rossz tanulmányi eredmény orvoslása
• Varázslatos élmény- mai tinik, átalakult nemi szerepek.
• Kamasztitkok

A gyereknevelés nem a gyerekek „megjavításáról", hanem a velük és az önmagunkkal való jó kapcsolatról szól.

A gyerekeknél egyre gyakrabban és egyre korábban jelentkeznek a stressz okozta, sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő testi tünetek. Ezeket nem könnyű felismerni, különösen, ha a szülők maguk is rohannak, feszültek és a saját problémáikkal küzdenek.
Szülőként viszonylag keveset tekintünk magunkba, hiszen a gyerekeink vannak a figyelmünk középpontjában, és az ő megértésükhöz szeretnénk eszközöket kapni. De a gyereknevelés valójában leginkább a „szülőnevelésről" szól.
A nagy sikerű Gyereknevelés dán módra című könyv szerzője, Iben Dissing Sandahl azt hangsúlyozza, hogy a gyerekeket érő stressz ellen a leghatásosabb védelmet a gondoskodó, valódi elfogadáson alapuló, mély szülő-gyerek kapcsolat jelenti. Ennek megteremtéséhez és saját magunk „szülői neveléséhez" ad tanácsokat szerzőtársával együtt – kioktatás nélkül, őszinte történetekkel saját (tökéletlen) életükből anyaként és gyakorló pszichológusként.

A kötet utószavában Deliága Éva gyermekpszichológus a gyermekkori stressz, szorongás és a testi tünetek kapcsolatára világít rá.

Iben Dissing Sandahl író, pszichoterapeuta, tanár és előadó. Több mint húsz éve dolgozik terapeutaként gyerekekkel és gyerekes családokkal. A Gyereknevelés dán módra és a Játék dán módra című nemzetközi bestsellerek szerzője. Két gyereke van.

„SOSE ENGEDTEK MEG SEMMIT!"
„DE NEM VAGYOK ÁLMOS!"
„ANYA NEM JÓ, APÁT AKAROM!"

Vajon mire gondolhat gyerekünk, amikor ilyesmiket mond?

A könyvben szereplő több mint 100 mindennapi helyzet segítségével megfejthetjük gyerekünk viselkedését, megérthetjük a mögötte húzódó pszichológiai magyarázatot és megtalálhatjuk, hogyan reagáljunk megfelelően.
A kötet végigkísér azokon a fejlődési mérföldköveken, amelyeken gyermekünk 2 és 7 éves kora között átmegy, és segít az olyan problémás gyereknevelési helyzetek kezelésben, mint a hiszti, a testvérféltékenység, az alvási nehézségek és a digitális határok megszabása.

Tudd meg, mi jár a gyereked fejében, és válj olyan szülővé, amilyen lenni szeretnél!

„Azért olyan vonzók a mesék, mert rezonálnak nagyon elemi közös élményeinkkel, mindennapi életünkkel, a gyerek életével, a felnőtt életével.”

Napjainkban is kimondott-kimondatlan elvárás a nőkkel szemben, hogy anyává váljanak. A közgondolkodás szerint, akinek nincs gyereke, az önző, karrierista, netán gondja van a nőiességével. Valójában azonban ahány gyermektelen nő, annyiféle történet. Van, akinél tudatos döntés eredménye a gyermektelenség, másoknál a (megfelelő) párkapcsolat hiánya, egészségi problémák vagy elrettentő családi minták állnak a háttérben.

Ebben a hiánypótló interjúkötetben 18 nő ‒ köztük Bocskor Bíborka énekesnő, Csákányi Eszter színésznő és Kőbán Rita olimpiai bajnok kajakozó ‒ mesél arról, hogyan éli meg gyermektelenségét. Emellett családszociológus, meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szakember, pszichológus is megosztja tapasztalatait.

Az interjúk megerősítik az olvasót abban, hogy bárhogy is dönt, a boldogságához az önazonos utat kell járnia, ha pedig nem az ő választása a gyermektelenség, akkor erőt meríthet, ötleteket kaphat a helyzet elfogadásához, feldolgozásához.

 „Mi lehetne nagyobb bánat annál, hogy elveszted a gyermekedet, ha nem az, hogy meg sem születik? És mi lehetne nagyobb bátorság annál, hogy gyermeket vállalj, ha nem az, hogy mersz nem vállalni?” (PÉTERFY-NOVÁK ÉVA)

Interjú a szerzővel az -n olvasható, részlet a könyvből a -n. 

Ha érdekel a téma, és szívesen beszélgetnél gyerektelen és gyerekmentes nőkkel, vagy olyanokkal, akik fontosnak érzik a szabad választást, valamint szeretnél értesülni a témához kapcsolódó hírekről, érdekességekről, programokról, csatlakozz a

Mi a nagyszülő szerepe unokája életében?

Mit tehetünk a generációk összhangjáért a családban?

Hogyan adhatjuk át a támogató, erősítő családi örökséget a családi sérülések helyett?

A pszichológia egyik kevéssé vizsgált területe a nagyszülő-szülő-unoka kapcsolatok formálódása és működése, pedig a nagyszülők a társadalmi változások ellenére napjainkban is rendkívül fontos szerepet töltenek be unokáik életében. Ez a szerep nem feltétlenül aktív, hiszen jó esetben bíznak gyerekeikben, hogy azok a legjobb képességeik szerint élnek szülői felelősségükkel, de a háttérből, a „kispadról” biztatják, támogatják őket, és készek arra, hogy szükség esetén „pályára lépjenek”. Ám ez a nagyszülői szerep is egy tanulási, fejlődési folyamat eredménye, ami sok súrlódással is járhat a családon belül.

Az ismert pszichoterapeuta szerző a téma átfogó bemutatásával, saját terápiás esetei segítségével eloszlatja a témát övező gyakori tévhiteket, bemutatja a különböző nagyszülőtípusokat, és kitér arra is, vajon hogyan befolyásolják a generációkon keresztül átadott viselkedésminták, traumák és megküzdési módok a nagyszülők, szülők és unokák életét, együttélését, a gyakran érthetetlen problémák megjelenését. A könyv segít abban, hogy önismeretünk mélyítésével és a sokoldalú nagyszülői szerep megismerésével jobbá tegyük az unokák, szülők és nagyszülők közötti kapcsolatokat, hiszen ezek – mint a szerző vallja – legnagyobb kincseink.

A témáról szóló cikkek a és az oldalon olvashatóak.

Kossuth Rádió adását a könyvről hallgathatják meg.

Interjú a szerzővel a :

Mit tegyünk, ha a gyerekünk nem akar elindulni a játszótérről?

Hogyan fegyelmezzünk hatékonyan?

Miért nem előnyös, ha úgy dicsérünk: „Ügyes vagy!”?

Mindannyian jó szülők szeretnénk lenni – de hogyan csináljuk? Ez a könyv egy lényegre törő útmutató, amely konkrét ötletekkel, praktikus módszerekkel segít a gyereknevelés mindennapi kihívásainak leküzdésében, miközben támpontokat ad a gyerekek szociális és érzelmi fejlődéséhez is.

Dr. Erica Reischer pszichológus és nevelési tanácsadó kutatások és klinikai tapasztalatok alapján foglalja össze a gyereknevelés 75 legfontosabb stratégiáját, amelyet nemcsak szülők, de nagyszülők, tanárok és gyermekgondozók is használhatnak. Segítségükkel erős kötelékeket tudunk kialakítani, kezelni tudjuk a nehéz helyzeteket, és boldog, jó természetű, felelős felnőtté nevelhetjük a gyerekeinket.

„Nélkülözhetetlen kézikönyv szülők számára.”

Csíkszentmihályi Mihály

A kötet szerzői munkájuk és saját gyermekeik nevelése során gyakran szembesülnek a hiszti összetett és sokszor félrevezető természetével. Tapasztalataik összegzése más szülőknek is segítséget nyújthat a hétköznapokban, amikor gyermekük – akár váratlanul, akár rendszeresen – hisztivel vagy dühkitörésekkel reagál bizonyos helyzetekben.

A Jane Nelsen nevéhez fűződő pozitív fegyelmezés elveiből kiindulva ez a humoros és kiválóan felépített könyv gyakorlati példákkal támasztja alá az elmélet hatékonyságát. A nevelés így egyfelől az érzelmi intelligenciára épülő, közös kaland lesz, másfelől állandó önismereti tréning, amely a szülőt és a gyermeket egyaránt gazdagítja.

HIPERÉRZÉKENY GYERMEKEK SZÁMÁRA KIFEJLESZTETT, MINDEN GYERMEK ESETÉBEN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK ÉS JÓL BEVÁLT VÁLASZLEHETŐSÉGEK KONKRÉT ÉLETHELYZETEKRE.

Anne-Claire Kleindienst négy gyermek édesanyja. Klinikai szakpszichológusként rendelőjében sok gyerekkel (és szüleikkel) találkozik, illetve a pozitív fegyelmezés gyakorlatát bemutató műhelyeket szervez, ahol családoknak nyújt segítséget hétköznapi életvezetési nehézségeik megoldásában.

Lynda Corazza illusztrátor, szenvedélye a pszichológia. Anne-Claire műhelygyakorlatain találta meg a régóta keresett választ arra a kérdésre, hogyan tudná nyugodtabb körülmények között nevelni két hiperérzékeny gyermekét.

Mi a baj az iskolákkal? Valóban megölik a kreativitást, ahogy Ken Robinson híres TED-előadásában állítja? Milyen oktatás lenne képes felkészíteni gyerekeinket az állandóan változó, kiszámíthatatlan jövőre?

Kreatív iskolák című könyvében Ken Robinson sorra veszi az elavult, iparosított oktatási rendszer problémáit az állandó tesztkényszertől a tanulók és a szülők elidegenítésééig, és olyan úttörő, gyakorlati megoldásokat javasol, amelyekkel alulról szerveződő módon, kis lépésekkel is forradalmi változásokat lehet elérni. Személyre szabott, organikus megközelítést szorgalmaz, amely a rendelkezésünkre álló példátlan technológiai és szakmai erőforrásokból merítve minden tanulót megszólít, kialakítja bennük a tanulás szeretetét, és képessé teszi őket arra, hogy szembenézzenek a 21. század kihívásaival. A Kreatív iskolák kötelező olvasmány mindenkinek, akit érdekel egy újfajta oktatás lehetősége, legyen akár szülő, tanár, iskolaigazgató vagy oktatási döntéshozó.

Sir Ken Robinson Az alkotó elem, és az szerzője, nemzetközileg elismert oktatási szakember, a kreativitás és az innováció területének egyik legkiválóbb szakértője. Tanácsadóként dolgozott kormányokkal, Fortune 500 cégekkel, országos és állami oktatási rendszerekkel, valamint a világ vezető nonprofit és kulturális szervezeteivel.

Az elmúlt években több autizmussal élő személy önéletrajzából kaphattunk pontosabb képet arról, hogyan is élnek és éreznek az autista emberek. Ebből a hiánypótló interjúkötetből azonban megismerhetjük az autista gyermeket nevelő szülők megéléseit is: miként változtatta meg eredeti terveiket, szerepeiket, az önmagukról kialakított képet, amikor azzal szembesültek, hogy gyermekük másként fejlődik, és hogy ez a másság örökre az életük része lesz. Szülők mesélnek kendőzetlenül mélypontokról, végeláthatatlan küzdelmekről, tehetetlenségről, de humorról, lelki erőről, támogató kapcsolatokról és arról is, hogyan lehet továbblépni a nehéz élethelyzetekből.

Az interjúk olvasása közben az érintett szülők ötleteket, kapaszkodókat találhatnak saját nehézségeik kezeléséhez, a szakemberek pedig ahhoz, miként tudják segíteni az együttműködést.

A szenvedés és a kiútkeresés egyetemes emberi tapasztalat, így ez a könyv saját életutunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyulásunk megértéséhez is hasznos olvasmány.

Autista gyermeket nevelni kemény sorsfeladat, amelyet még nehezebbé tesz a környezet bántó viszonyulása. A mindennapi küzdelmeikről valló szülők példát mutatnak mind a sorstársaknak, mind azoknak, akik információk hiányában félreértelmezik azt, amit külső szemlélőként megpillantanak. Ez a könyv azonban nemcsak a nehézségekről szól, hanem szeretetről, életigenlésről, elfogadásról, a meglévő értékek felismeréséről, és arról is, mi módon lehet eljutni az örömteli élethez. Üzenete mindezeken túlmutatva magáról az Életről szól, mindannyiunk okulására, akár csak érdeklődő laikusként, akár szakemberként, akár sorstárs szülőkként mélyülünk el az olvasmányos, mélyen megérintő kötetben.

Singer Magdolna író, gyásztanácsadó

Amikor egy ügyfelem felnőtt fejjel megkapta az autizmus diagnózist, zokogott megkönnyebbülésében. Végre megvan, hogy miért vagyok olyan „fura”. Végre van neve. És ez a név közösséget is jelent: nem vagyok egyedül többé. Hatalmas erő és hatalmas védelem, hogy tudom, milyen vagyok, miért vagyok ilyen, és mit kell tennem azért, hogy minél teljesebben megélhessem mindezt. Bárcsak gyerekként is a kezemben foghattam volna ezt a papírt! Bárcsak az anyám ne bolondult volna bele a kínba, a szégyenbe! Bárcsak ne bűntudat gyötört volna egyvégben…!

A stigma a tudatlanságból, az ismeretlenből ered. Ezért aztán rejtőzködünk, ami csak fenntartja a meglévő bántalmazó és álságos rendszert. Elmondhatatlan jelentőségű ez a könyv. Belekiáltja a valóságot a világba. Nem elbújni és tagadni kell, hanem kiállni. Elfogadni. Támogatni. Átölelni. Szeretni. Önmagunkban. A másikban. Egymásban. És megtanulni együttélni, a lehető legtermészetesebb felvállalásban.

Tisza Kata társadalomkutató, író, coach

Az autizmus spektrumzavarral élő emberek nehézségeiről, diagnózisáról, fejlesztési lehetőségeiről mind gyakrabban lehet itthon is hallani. A hazai ellátórendszer egyik jellegzetessége, hogy szinte kizárólag a fogyatékos személyre, gyermekre fókuszál, és a családtagok, köztük a szülők csak érintőlegesen, esetlegesen kapnak segítséget a helyzet elfogadásához, a hétköznapi nehézségek megoldásához, önmaguk megértéséhez, érzéseik, gondolataik feldolgozásához. Fel kell ismerni, hogy bizony a szülőknek és a családtagoknak is szükségük lehet segítségre, professzionális vagy sorstársi támogatásra ahhoz, hogy lelkileg megerősödve tudják tovább vinni a terheket. Szakemberként nagyon fontos látni és érteni a szülők érzelmeit, küzdelmeit, hogy rájöjjünk, esetenként miért nem sikeres a velük való együttműködés, hogy a gyermek hatékony fejlesztéséhez elengedhetetlen a szülőkkel való munka, s hogy miként tudjuk segíteni a kölcsönös bizalom kialakítását a sokszor évekig tartó együttműködés során.

Garai Dóra tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, az ELTE Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa

„Tisztára divat lett ez az autizmus!” ‒ ez a kósza mondat egy villamoson elkapott párbeszédben ütött fülön és szíven. A megdöbbenésből ocsúdva végül örültem. Mert végre vannak szavaink, mondataink, definíciónk arra, ha más egy gyerek, ahelyett, hogy azt mondanánk: „furcsa”. Hála mindazoknak, akik képesek ezt a rendkívül nehéz élethelyzetet és feladatot olyan módon elmondani, felvállalni, hogy a lehető legjobban megértsük és átérezzük az autizmus ezerféle formájával élő gyerekek, felnőttek és családok küzdelmét, és nekik végre ne csupán az előítéletek, a lekezelés, az elszigetelődés jusson, hanem valódi odafigyelés és empátia. Mocsonoky Anna könyve és interjúalanyainak érzékeny és őszinte vallomásai nem csupán abban segítenek, hogy az autizmus sokféle arcával megismerkedjünk, hanem általuk a saját furcsaságainkra is rálátást, ezáltal önismeretet nyerhetünk.

Rácz Zsuzsa író, újságíró

Teljesítményorientált korunkban túl nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek oktatására, fejlesztésére ahelyett, hogy hagynánk, hogy önállóan, irányítás nélkül fedezzék fel saját magukat és az őket körülvevő világot. Pedig a fantáziára, mozgásra és együttműködésre épülő kötetlen szabad játék nem időpazarlás. Éppen ellenkezőleg: erősíti a problémamegoldó képességet, növeli az érzelmi rugalmasságot, az önbizalmat, segít feldolgozni a konfliktusokat, félelmeket, és így csökkenti a stresszt – ezzel pedig olyan készségeket fejleszt, amelyek elengedhetetlenek a boldog gyerek- és felnőttkorhoz.

A kötetlen szabad játék régóta meghatározó része a dán kultúrának és gyereknevelésnek. , a nagy sikerű társszerzője ebben a könyvében saját gyermekpszichológusi és szülői tapasztalataira támaszkodva gyakorlati tanácsokkal segíti a szülőket, pedagógusokat, hogy miképpen építhetik be a játékot a mindennapokba.

Interjú a szerzővel a HVG Extra Pszichológia magazin oldalán.

Miért teljesítenek rosszabbul a nehéz körülmények között felnövő gyerekek az iskolában?
Milyen módszerekkel lehet őket segíteni abban, hogy leküzdjék lépéshátrányukat?
A legújabb kutatások szerint az állandó otthoni stressz, a gyermekkori traumák és a zűrös vagy elhanyagoló családi háttér mérhetően negatív hatással vannak a nehéz körülmények között felnövő gyerekek kognitív fejlődésére. Emiatt komoly hátrányból indulnak szerencsésebb társaikhoz képest, és megfelelő segítség nélkül valószínűleg nem képesek megállni a helyüket az iskolában – és később az életben.

Paul Tough oktatási témákban publikáló újságíró Segítsük kibontakozni gyerekeinket! című könyve után most azt vizsgálja, melyek azok a család és gyermeksegítő módszerek, illetve oktatási, támogatási formák, amelyekkel valóban segíteni lehet ezeket a gyerekeket a lépéshátrány leküzdésében a csecsemőkortól az egyetemig.
Könyve fontos és gondolatébresztő olvasmány minden olyan családokkal és gyerekekkel foglalkozó segítő, pedagógus és oktatási döntéshozó számára, aki szívén viseli a nehéz körülmények között felnövő gyerekek esélyeinek javítását.

Részlet L. Ritók Nóra, az vezetőjének utószavából:
„Abban biztos vagyok, hogy mindannyian, akik a terepen dolgozunk, vissza tudjuk igazolni saját munkaterületünkön a kötetben feltárt kutatásokat, tapasztalatokat.
Mi az Igazgyöngyben egy közösségfejlesztési alapú modellt viszünk, egy komplex, 20 évre tervezett stratégiát, amelyben a mostani  generációval dolgozunk a következőért. Azt hiszem, ez fejezi ki leginkább a munkánkat. A gyerekekért dolgozunk, de közben folyamatosan fejlesztve a szüleik generációját is, hogy másféle háttér lehessen mögöttük. A teljes problématérképet átfogjuk, a gyerekek oktatásától a felnőtt közösségig, a kríziskezeléstől a munkahelyteremtésig. A megoldásokat, a közösségi szabályokat együtt keressük és fejlesztjük, és ebben a munkában a mi tudásunk és az övék egyenrangúként jelenik meg. Mert ők értik, érzik, mi az, cigányként élni ma, túlélni a napokat, szegénységben, mi pedig azt tudjuk, hogy a többségi társadalom befogadása mitől lehet erősebb. A kettőből lehet csak eredményes út, a munkánk eredményei pedig reménykeltőek."

Dánia évtizedek óta a legboldogabb ország a Földön – de vajon minek köszönhető ez? E könyv szerzői – egy amerikai anya, aki dán férfihez ment feleségül, és egy dán anya, aki gyakorló pszichoterapeuta – szerint a válasz abban rejlik, ahogyan a gyerekeiket nevelik: hiszen boldog gyerekekből boldog, életrevaló felnőttek lesznek.

A gyerekek alapvető jóságába vetett hit, az őszinte és hiteles szülői hozzáállás, az elfogadás és az ítélkezésmentesség olyan nevelési alapelvek, amelyeknek eredményeként a gyerekek kiegyensúlyozottak, érzelmileg rugalmasak, empatikusak és együttműködők lesznek – és ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek nem csak a gyerek-, hanem a felnőttkori boldogsághoz is szükségesek.

Dr. Vekerdy Tamás a könyvhöz írt utószavában bemutatja, hogy a hazai nevelési elvek inkább a könyvben részletezett teljesítményorientált amerikai gyakorlathoz állnak közel, ezért mi is sokat tanulhatunk a világ legboldogabb embereitől a gyereknevelés területén. 

„A könyv kitűnő! Tartsd be minden szavát, és boldog gyereked lesz!” Dr. Vekerdy Tamás

Az egyetlen útmutatás, amit azzal kapcsolatban adhatok, hogyan neveljük fel a gyerekeinket: ne szégyenítsük meg őket! Ne alázzuk meg őket! Semmiképpen se! És ha más viselkedne így velük, védjük meg őket!

Miért teljesítenek egyes gyerekek kiválóan, és miért botladoznak mások? Mit tehetünk azért, hogy gyerekeink megállják a helyüket az életben?

Az elmúlt években oktatók, pszichológusok, idegtudósok és közgazdászok sora jutott arra a következtetésre, hogy a gyerekek fejlődésében nem az számít, mennyi információt tudunk az agyukba gyömöszölni. Sokkal fontosabb, hogy segítsük kibontakozni bennük a kitartást, az önuralmat, a kíváncsiságot, a lelkiismeretességet, az állhatatosságot és az önbizalmat.

Paul Tough újságíró, és egyben aggódó apa, összegyűjtötte a legújabb tapasztalatokat és eredményeket, hogy együtt gondolkozhassunk arról, hogyan változtathatunk a gyereknevelés rossz beidegződésein.

Rendkívül izgalmas, hiteles olvasmány minden szülőnek, nevelőnek, tanárnak és politikusnak, aki felelősséget vállal gyerekeink jövőjéért.