A Sonny Boy egy olyan ember memoárja, aki nem tart már semmitől és nem akar többé a közönség előtt titkolózni. A nagy szerepek, a meghatározó szakmai együttműködések, a lényeges kapcsolatok a helyükre kerültek az életében, a szórakoztatást és a művészetet magas színvonalon hozta közös nevezőre.
Al Pacino mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli, művészileg kiteljesedett életében mindig is a céltudatosság és a szeretet volt az iránytű. A szerelmed cserben hagyhat, az ambícióidat letörhetik, azok a fények, amelyek vakítóan rád ragyogtak, idővel elhalványulhatnak. De a szakmád, a színészmesterség iránt táplált mély szeretet, elkötelezettség és szenvedély végigkísér az utadon.
Az egyes szám első személyben megírt életrajzban a színész egy különleges utazáson társául fogadja az olvasót. Őszintén feltárja előtte karrierje meghatározó pillanatait, nehéz döntései okát, és a legszemélyesebb érzéseit, gondolatait – annak történetét, hogyan lett a kis bronxi Sonnyból – ahogy a barátai becézték – Hollywood ünnepelt, Oscar-díjas színészfejedelme.

A változatos és lenyűgöző erdei ökoszisztéma emberi identitásunk szerves részét képezi. Miközben szükségünk van nyersanyagokra, európai erdőségeinket a veszélyeztetett fajok élőhelyeként, szén-dioxid-raktárként és rekreációs helyszínként is meg kell őriznünk. De vajon feloldható ez az ellentmondás?

Anne Sverdrup-Thygeson gazdagon illusztrált, szórakoztató kötetében erre keresi a választ – mind a fajok közötti parányi és lenyűgöző részletekben, mind pedig távlatokban, az üknagypapa növényhatározójától egy kéregdarab alatt élő rovar létezésén át a sok tízezer kilométert felölelő erdei tájakig. A népszerű norvég biológus, a nagy sikerű Terra Insecta és Az élet szövete szerzője, ezúttal az ember és az erdei fajok együttműködését kutatja, alapot kínálva az erdők jelentőségének megértéséhez a mai természeti és éghajlati válságban.

Tényleg létezik szabad akarat?
Mennyire pontos a pontos idő? Valóban szeret minket a kutyánk?
Hány másodpercig tart kiüríteni egy tele hólyagot?
Miért elavult Hollywood ufóábrázolása?

Higgyük bármennyire is, hogy már minden tudásnak a birtokában vagyunk, átlátjuk és értjük is a világegyetemet, be kell ismernünk, hogy az intuíciónk és az érzékszerveink rendre félrevezetnek bennünket. A gazdagon illusztrált Kalauz abszolút mindenhez szerzői azt a célt tűzték maguk elé, hogy – az unalmasabb részeket természetesen kihagyva – sorra vegyék a tudomány botlásait, tévedéseit és hibáit.

Hannah Fry matematikus és Adam Rutherford genetikus játékos utazásra hívnak minket, magyarázatot kínálva abszolút mindenre – az idő és a tér eredetétől kezdve a galaxisokon, az evolúción és a dinoszauruszokon át egészen a rejtelmes emberi elméig. Könyvükben számos közvélekedést megcáfolva szellemesen és közérthető formában világítanak rá, hogy a valóságunk sokkal több annál, mint amit látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk, vagy egyáltalán el tudunk képzelni.

„Mit tesz az ember, ha egy gyilkosságot megörökítő fényképre bukkan?”

A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. A világszerte elismert holokausztkutató, Wendy Lower megrázó fényképet talál: egy ukrán lövész puskája centiméterekre van egy nő fejétől, aki egy mezítlábas kisfiú kezét fogja.
Nyomozni kezd a kép eredete, körülményei, szereplői – az áldozatok, a gyilkosok és a fotós személyazonossága – után; rétegről rétegre illeszti össze a szörnyű tragédia részleteit. Ukrajnába, Németországba, Szlovákiába, Izraelbe és az Egyesült Államokba utazik, hogy az ott fellelhető történelmi dokumentumok és a túlélők beszámolói alapján döbbenetes információkat tárjon fel az ukrajnai tömegmészárlásokról. A szurdok méltó emléket állít a több mint ötvenezer férfinak, nőnek és gyermeknek, akiket zsidó származásuk miatt lőttek agyon, az emlékezet segítségével visszaadja az elfeledett áldozatok nevét és helyreállítja a becsületüket.

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia.
A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is.

Életre szóló kötelékek, botrányos viszonyok, tiltott románcok, viharos kapcsolatok. A Nagy szerelmek a történelem legszenvedélyesebb és legtragikusabb szerelmi történeteit tárja elénk, Antonius és Kleopátra izzó szenvedélyétől kezdve Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre nyitott kapcsolatán át Michelle és Barack Obama boldog házasságáig.
A szerelem gyakran nem csak két ember magánügye: formálhatja a történelmet éppúgy, mint a közgondolkodást, a szexuális normákat, követendő példaként, akár intő jelként is szolgálhat eljövendő generációknak. A gazdagon illusztrált kötet bebizonyítja, hogy a szerelemnek annyi arca van, ahány szerelmespár él a világon.

„Arra a következtetésre jutottam, hogy én valójában nyilván francia vagyok, csak erről mindenki elfelejtett felvilágosítani.”

A francia konyha művészete című legendás szakácskönyv szerzője, Julia Child 1948-ban érkezett Párizsba a férjével. Alig beszélt franciául és a főzéshez sem konyított, azonban hamar rájött, hogy Franciaország az ő „szellemi hazája”, a főzés pedig a szenvedélyévé vált. Szerelmes lett a francia konyhába, az ízeibe, a történetébe, a végtelen variációiba, a szigorú alapelveibe, a kreativitásába és a csodálatos emberekbe.

Julia szórakoztató memoárjából megismerjük a francia nyelv és a francia konyha elsajátításáért vívott küzdelmeit, hányattatásait a híres Cordon Bleu főzőiskolában, nagy sikerű könyve és televíziós főzőműsora születésének körülményeit, és közel ötven évig tartó, csodálatos házasságát. Az Életem Franciaországban az ételek és az élet végtelen élvezetéről és a gasztronómia történetének legszerethetőbb, legszínesebb egyéniségéről szól.

A könyv ihlette filmsorozat, a Julia összes évada elérhető az HBO Max kínálatában.

„Az anyai hivatás az, hogy példaképek legyünk, ne mártírok. Már nem olyan anya vagyok, aki szép lassan meghal a gyermekeiért, hanem felelősségteljes anya, aki megmutatja nekik, hogyan éljenek teljes életet.”

Sok nő fejében állandóan ott munkál egy tanult belső hang, amely arra utasítja, hogy jó anya, társ, barát, munkatárs vagy hallgatóság legyen – szelíd, támogató és önfeláldozó. Meggyőződésünk, hogy nőként minden területen meg kell felelnünk a külvilág elvárásainak. Ugyanakkor napról napra enerváltabbak, motiválatlanabbak vagyunk.
Glennon Doyle író, LMBTQ-influenszer The New York Times bestellerkönyve bensőséges memoár és egyben kiáltvány minden nő számára. Életének epizódjain, válása és új szerelmével, Abbyvel alapított mozaikcsaládja bemutatásán keresztül mesél arról, miként küzdött az önazonosságért, amit környezete már kislány korától igyekezett megzabolázni és szűk keretek közé szorítani. Történetét olvasva elkezdhetünk bízni magunkban annyira, hogy képesek legyünk határokat húzni, megbékéljünk a testünkkel, tiszteljük a dühünket és a szívfájdalmunkat, és felvállaljuk legmélyebb ösztöneinket. Saját kiteljesedésünk ugyanis az egyetlen hiteles út afelé, hogy családunk tagjai is felszabadult, teljes életet élhessenek.

„Glennon Doyle könyve rávilágít arra, mit jelent ma nőnek lenni. Minden fejezetben találtam számomra nagyon fontos üzeneteket.”
Reese Witherspoon

„Rudi megtalálta a módját, hogyan harcoljon Adolf Hitler ellen. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy – tizenévesen – a II. Világháború egyik legnagyobb hősévé vált.”

A tizenkilenc éves, zsidó származású, szlovák Rudolf Vrba Auswitz rabjaként szembesül a kegyetlenkedésekkel. Társával, Alfred Wetzlerrel hónapokon át készülnek arra, hogy megvalósítsák a lehetetlent: bármi áron meg akarnak szökni a náci katonák által szigorúan őrzött táborból, hogy beszámolhassanak a világnak az ott zajló rémtettekről. Veszélyekkel teli küldetésük végül sikerrel jár. Vallomásuk Vrba–Wetzler-jelentésként, avagy Auschwitz-jegyzőkönyvként válik ismertté, és felháborítja a közvéleményt. Világszerte vezető politikusok követelik a táborokba tartó vonatok azonnali leállítását, így a két fiatal hősiessége több mint százezer, főképp magyar származású zsidót ment meg a deportálástól.

Steve Sheinkin lebilincselő módon meséli el ezt az igaz történetet, amely az emberi szellem diadalát ünnepli a gonoszság felett, emléket állítva a bátorságnak, hitnek és kitartásnak.

Melyik csata hozott meghatározó fordulatot a szövetségesek számára a II. világháború végső kimenetelét illetően?

Miért történhettek meg a holokauszt szörnyűségei?

Hogyan járult hozzá a II. világháború az európai nagyhatalmak meggyengüléséhez, és miképp teremtett lehetőségeket új erőközpontok kialakulásához?

A Második Világháború Nagykönyve egy kiválóan megfogalmazott, olvasmányos stílusban íródott mű, mely szakszerű válaszokat kínál nem csupán a háború fő csatáira és eseményeire vonatkozóan, hanem számos más kérdésre is, feltárva a politikai, stratégiai és technológiai hátteret. Gazdag képi anyagával, grafikonjaival és egyéb ábráival részletesen mutatja be ezt a fájdalmas, ugyanakkor heroikus időszakot, segítve a teljes kép megértését, beleértve azt, hogy hol, mikor, mi, miért és hogyan történt.

Ez a kiadvány nemcsak informatív, hanem vizuálisan is lenyűgöző, könnyen érthető formában prezentálva a téma komplexitását. Különösen hasznos és vonzó lehet diákok számára, akik érdeklődnek a történelem iránt, és mélyebb betekintést szeretnének nyerni a második világháború eseményeibe. Ugyanakkor a könyv számos új részlettel és összefüggéssel szolgálhat azoknak, akik már jártasak a témában, valamint olyan oktatóknak és kutatóknak, akik még a korszakot ismerőként is folyamatosan szeretnék bővíteni ismereteiket.

Madonna több mint popsztár. Olasz származású amerikai előadó, akit egyenesen a pop királynőjeként tartanak számon. Nem véletlenül nevezte Beyoncé az anyakirálynőnek: generációk ízlését és világlátását befolyásolta, nők millióinak tanította meg, hogyan vállalják fel a vágyaikat és a véleményüket. Amióta az 1980-as évek elején színre lépett, folyamatosan borzolja a kedélyeket, sorra dönti a tabukat, kísérletezik a legkülönfélébb műfajokkal és minden alkotásában megújul. Megújította videóklipjeivel a műfaj sajátosságait. Táncos, énekes, színész, zeneszerző, filmrendező, stílusikon, politikai és melegjogi aktivista, szókimondó feminista. Éles politikai, kulturális vallási és szexuális témafelvetései szakmai elismeréseket és vitákat hoztak karrierjének. A hétszeres Grammy-díj győztes énekesnő sikerei mellett egy izgalmas életutat is magáénak tudhat.

Mary Gabriel lebilincselő memoárjában korunk egyik, ha nem a legnagyobb női bálványának életútját mutatja be a detroiti évektől a szupersztárrá válásig. A könyvet – amelynek megírását ötéves kutatómunka előzte meg – különösen izgalmassá teszi, hogy a szerző Madonna karrierjét nem popzenei vákuumban ábrázolja. Betekintést kapunk a különböző szubkultúrákba és azokba a társadalmi változásokba is, amelyek befolyásolták Madonna életszemléletét, alakították a személyiségét és meghatározták a kreativitását, hogy aztán azzá a művésszé váljon, aki máig ható változásokat indított el a világban. Mert Madonna több mint popsztár.

Ha megkérdeznénk az embereket, hogyan jellemeznék Soros Györgyöt, valószínűleg különböző és látszólag ellentmondásos válaszokat kapnánk. Kicsoda valójában Soros György?

Soros a progresszív gondolkodás egyik ikonja, és filantróp tevékenysége révén világszerte ismert az emberi jogok védelmezőjeként, a nyílt társadalom hívének számít, és számos progresszív mozgalom támogatójaként tevékenykedik. Politikai befolyásának és vagyonának jelentős részét jótékony célokra fordítja, és aktívan támogatja a demokratikus értékeket és intézményeket.

Azonban Soros életútja és tevékenységei polarizálják a közvéleményt. Politikai nézetei miatt ellenfelei keményen támadják, és sokan ellenségként tekintenek rá, különösen a nacionalista, populisták és autoriter vezetők körében. Többször is célponttá vált a szélsőjobb és az antiszemiták támadásaiban, és több országban is botrányok kereszttüzében találta magát politikai álláspontjai miatt.

Az ambiciózus könyv, amelyet Soros régi kiadója, Peter L. W. Osnos szerkesztett, több szempontból igyekszik megközelíteni Soros alakját és tevékenységeit. Az értelmiségiek, újságírók, tudósok és más prominens személyiségek írásain keresztül megpróbálja bemutatni Soros egyedi és sokrétű hatását a világban, lehetővé téve a széleskörű megértést és elemzést. A könyv célja, hogy az olvasók árnyaltabb képet alkothassanak az üzletemberről és filantrópról, és megértsék, hogyan formálta ő a modern világot és politikát.

Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?

Szergej Gurjev és Daniel Treisman izgalmas könyvükben olyan tekintélyelvűségi mintázatokat és stratégiákat tárnak fel, amelyek a hatalom fenntartását szolgálják a modern politikában. Míg korábban az erőszak és nyílt elnyomás voltak az autoriter rendszerek alapjai, a mai tekintélyuralmi vezetők inkább a média manipulációjára, információs torzításra és a demokratikus intézmények kihasználására támaszkodnak.

Az úgynevezett "erős emberek" - mint például Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor - mesterien használják a kommunikációt és az általuk irányított média erejét ahhoz, hogy saját hatalmukat megszilárdítsák. Ezek a vezetők inkább az intelligens manipulációt és a látszatot preferálják a nyílt elnyomással szemben. Az ő hatalmuk fenntartása a demokratikus intézmények meggyengítésén, a jogállamiság aláásásán és az ellenzéki hangok elnyomásán keresztül valósul meg.

A könyv részletezi ezeket a modern tekintélyelvűségi stratégiákat, beleértve a hozzáértés imázsját, a demokratikus intézmények kijátszását, valamint az állítólagos nemzetközi szerepvállalást a hatalom növelése és a nemzetközi befolyás megszerzése érdekében. Gurjev és Treisman elemzik a tekintélyelvű vezetők hasonlóságait és különbségeit a hagyományos diktátorokhoz képest, és rávilágítanak arra, hogy miben rejlik az új tekintélyuralmi rendszerek veszélye és kihívása a demokratikus világ számára.

Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa?

Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot?

Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika?

Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött?


A kommunizmus bukása Magyarországnak egyedülálló lehetőséget kínált a demokrácia és a jólét kiépítésére. Azonban az ország vezetése ezt a lehetőséget szinte azonnal elszalasztotta. A Fidesz fiatal demokratái, akik az alapítás után a centrista liberális eszmék hívei voltak, értetlenül álltak Orbán Viktor radikális fordulata előtt.

Szelényi Zsuzsanna is közéjük tartozott. Aktívan részt vett a rendszerváltás alakításában a Fidesz korai éveiben, de a párt jobboldali elmozdulása miatt kénytelen volt kilépni. Könyvében átfogó és lényegretörő elemzést nyújt az elmúlt három évtized politikai, gazdasági és társadalmi folyamatairól. Alapos kutatások és személyes élmények alapján mutatja be a kritikát nem tűrő állampárt felemelkedését, a politika korrupcióra és megosztásra alapozott térnyerését, valamint a jogállam lebontását.

A könyv részletesen bemutatja Orbán Viktor pragmatizmusának hátterét is, megértetve, miért változott oroszellenességből oroszbaráttá, befogadóból kirekesztővé. Részletesen tárgyalja az aktív kordonbontástól a szimbolikus politizálásig vezető utat.

A Szétzilált ország nemcsak leleplezi, hogyan szolgálja a politika valójában a szűk kör egyéni érdekeit és meggazdagodását, hanem optimista víziót is felvázol a demokrácia helyreállítására. A könyv reményt kelt abban, hogy a tanulságokból merítve egy civilizált, képzett közösség létrehozásával újra felépíthetjük a demokratikus alapokat.


„Szelényi Zsuzsa részt vevő megfigyelőként írt könyve személyes hangvételű, nagyívű áttekintés a magyarországi demokrácia születéséről és leépüléséről. Az ideológiától a gazdaságon át a külpolitikáig aprólékos adatok és a szereplőkkel kapcsolatos empatikus meglátások alapján áll össze az a magyar történet, amit az évek során átélni, majd a könyvben egyben elolvasni egyaránt mélyen megrendítő tapasztalat.”

Győrffy Dóra, politológus-közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora


„Szelényi Zsuzsa könyve az eddigi egyik legértékesebb hozzájárulás az Orbán-rendszer megértéséhez. […] Nagy szolgálatot tehet a hazai közönségnek: talán az első olyan nagyobb munka, amely érthetően, élvezetesen megírva, de közben történeti és jelenbeli összefüggéseiben, az európai politikát is párhuzamosan értékelve, szerteágazó tudással tárja fel a mindegyikünk életét befolyásoló politikai valóságot, amit kevesen hoznak létre, de sokan – végső soron közösen – engedünk formálódni.”

dr. Béndek Péter, filozófus

„A bizánci mozaikok készítőinek időnként le kellett mászniuk az állványról, hogy lássák, mit alkottak. Szelényi Zsuzsanna megtette ezt helyettünk. Az egykori ősfideszes képes a legközelebbi ismerőjeként is távolról tekinteni az országra és Orbán Viktor rendszerére. Lendületesen, mégsem kapkodva kísér végig az elmúlt bő három évtizeden, és segít megfejteni, helyükre tenni a közelről disszonánsnak tűnő, ellentmondásos elemeket is.”

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője

A szerzőről:

Szelényi Zsuzsanna a nemzetközi kapcsolatok szakértője, demokrácia kutató, korábbi országgyűlési képviselő, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének programigazgatója. Tanulmányait az ELTE-n, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, valamint a bostoni Tufts Egyetemen végezte. A rendszerváltás után a Fidesz tagja és országgyűlési képviselője, később az Együtt egyik alapítója és országgyűlési képviselője volt. Tizenöt éven át tevékenykedett az Európa Tanács tisztviselőjeként. A berlini Robert Bosch Academy Richard von Weizsäcker ösztöndíjasa volt. Könyve Tainted Democracy – Viktor Orbán and the Subversion of Hungary címmel az Egyesült Királyságban is megjelent.

Vajon emberséges-e tömegpusztító fegyvereket bevetni annak érdekében, hogy hamarabb véget érjen egy háború?

A legtöbb katonai gondolkodó a II. világháborút megelőző években nem a repülőgépekben látta az áttörést. Ám idealista stratégák egy kis csoportja, a „bombázómaffia” radikális elképzeléssel állt elő: ha a bombázásokat pontossá tennék, a háborúkat teljes egészében a levegőből lehetne megvívni, és elkerülhetnék a szárazföldi hadseregek közötti embertelen összecsapásokat és a civil veszteséget.
Malcolm Gladwell újságíró, számos bestseller nemzetközileg elismert szerzőjének legújabb könyve a háború idején játszódik, mégsem háborús történet: feltűnik benne egy holland zseni és házilag készített számítógépe, egy álmos alabamai légierőbázis összetartó csapata, egy brit pszichopata, a Harvard alagsorában dolgozó piromániás vegyészek, valamint a világtörténelem két legelszántabb tábornoka. A Bombázómaffia lebilincselő olvasmány megszállottságról, innovációról, miközben a 20. század és a modern hadviselés egyik legnagyobb erkölcsi kérdését feszegeti.

Wim Aloserij, egy átlagos holland férfi, aki sem politikai meggyőződése, sem vallási vagy identitásbeli okok miatt nem tartozott a náci üldözöttek közé, a második világháború során mégis a történelem kegyetlen eseményeinek sodrásába került. Nemcsak három koncentrációs tábort, de a Cap Arcona német börtönhajó bombázását is túlélte. Ám mostoha életkörülményei ellenére mindvégig az alapvető emberi értékek mentén hozza meg döntéseit, segíti sorstársait, és a háború után képes gyűlölködés nélkül új életet építeni családja számára.

Az utolsó túlélő nyers, őszinte betekintést nyújt a háborús hátország brutális valóságába, az üldözöttek állandó félelmébe, a koncentrációs táborok kegyetlen világának hierarchiájába és abszurd szabályrendszerébe. Aloserij több évtizednyi csend után osztja meg történetét, melyet a szerző személyes interjúk és közös táborlátogatások révén, számos eredeti fotóval kiegészítve dokumentál. Ez a megrázó élettörténet nem csak a túlélés fizikai, hanem az emberi lélek rendíthetetlenségének és az újrakezdés képességének tanúbizonysága is.

Tom Felton élete sosem volt hétköznapi. Még gyermekként is előkelő pozíciókat foglalt el a szórakoztató iparban. Tizenkét évesen a Harry Potter filmek egyik legmeghatározóbb karakterét, Draco Malfoyt alakította, ami hirtelen a rivaldafénybe lökte. Ezzel a szereppel vált karizmatikus varázslóvá a mozi világában.

Tom az őszinte humorával vált ismertté, és most először nyílik meg arról, milyen volt nőni a filmvásznon, a Harry Potter univerzumának részeként. Elmeséli a nagy áttörést, a forgatási élményeket, és megosztja, hogyan épített ki tartós barátságokat tíz év alatt. Emellett őszintén beszél a hírnév árnyoldalairól és előnyeiről, valamint arról, hogyan igazodott el a felnőtté válás kihívásaival a forgatások befejezése után.

A könyv felkészít minket arra, hogy részesei legyünk egy hús-vér varázsló találkozásának, és betekintsünk egy olyan életbe, amely tele van csodákkal és kihívásokkal egyaránt.

A könyv e-könyv formátuma itt érhető el: https://hvgkonyvek.hu/konyv/e-konyv-tul-a-varazslaton

A második világháború alatt Hollandiában a Brilleslijper testvérpár, Lien és Janny, kiemelkedően fontos szerepet játszott az ellenállási mozgalomban. Tevékenységük közé tartozott hamis okmányok készítése, röpiratok terjesztése és egy titkos menedékhely, a „Magas Fészek” üzemeltetése egy eldugott erdei házban. Itt nem csak partizánoknak nyújtottak rejteket, hanem elismert művészeknek is, létrehozva ezzel egy reményt és összetartozást sugárzó közösséget. Tragikus fordulatként a helyet azonban felfedték, és a testvérek Auschwitzba deportálták – ugyanazzal a transzporttal, amely Anne és Margot Frankot is. A tábori élet poklában a testvérek szoros kapcsolatot ápoltak a Frank lányokkal, és a szenvedés ellenére sem veszítették el emberiességüket és reményüket.

A "Nővérek Auschwitzban" című könyv a Brilleslijper testvérek életét és a holland ellenállás történetét dolgozza fel a második világháború poklában. A szerző által használt családtörténeti források, kordokumentumok és eredeti fotók együttesen adják vissza az eseményeket, amikor a veszély ellenére is sokan vállalták az életük kockáztatását, hogy segítsenek a nácizmus áldozatain. A mű kiemeli a bátorság, a szolidaritás és a szeretet erejét a legborzalmasabb körülmények között is, méltó tiszteletadással a Brilleslijper testvérek és az ellenálló mozgalom tagjainak emlékének.

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk.

Otto English, újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció.

A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat - akár még a történészek is.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez?

Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben?

Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban?

Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa.

A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.