Amikor elveszítjük egy hozzátartozónkat, és vigasztalanok vagyunk, úgy érezzük, minden hiába: a gyászunkból senki nem tud meggyógyítani. És ez így van rendjén. Azt szokás mondani, „ki kell fájni magunkat”. Más szóval, be kell mennünk az alagútba, hogy aztán a végén kijöhessünk a fényre. De milyen jó is, ha nem egyedül kell ott bolyonganunk, hanem van egy szakember, aki megfogja a kezünket és velünk együtt halad a kifelé vezető úton. A gyászkísérők támaszt, erőt és bátorítást adnak, és annak a bizonyosságát, hogy nem hagynak egyedül elveszni a fájdalmunkban. Visszaigazolják, hogy eddig nem tapasztalt riasztó érzéseink a tragikus veszteségre adott normális reakciók. Nem sürgetik a gyászfolyamatot, hanem segítenek elviselhetővé tenni, és annak reményét nyújtják, hogy lehetséges a megbékélés.

Singer Magdolna író, mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó több évtizede foglalkozik különböző veszteségeket elszenvedett emberek gyászának segítésével. Az évek során felgyűlt tapasztalatait osztja meg szakemberekkel, gyászolókkal és a téma iránt érdeklődő olvasókkal. A megindító esetek és szépirodalmi idézetek olvasmányos, sőt olykor szórakoztató módon hozzák közelebb számunkra ezt a nehéz témát.

,,A gyász, előbb vagy utóbb, mindenkit érint. Sokan azonban rettegnek, milyen lesz elviselni egy szerettük elvesztését, tehetetlennek és kétségbeesettnek érzik magukat, amikor eljön az ideje. Akit felkészületlenül ér a veszteség, akár össze is omolhat, azt érezheti, hogy kihúzták a lába alól a talajt. Ilyen esetben végtelenül sokat jelent egy gyásztanácsadó támasza. Az író érzékletes esetbeszámolókon és szépirodalmi részleteken keresztül érzékelteti a gyász típusait és rétegeit, és a segítő folyamatot. A könyv egyik legszebb üzenete számomra, hogy a segítő nem vigasztalni próbál, hanem kísér. Támogat azon az úton, amely a gyászolót visszavezeti az életébe. Szívből gratulálok, hihetetlenül hasznos, elgondolkodtató és olvasmányos könyv!"

Almási Kitti, író, klinikai szakpszichológus, előadó

,,Singer Magdolna belülről mutatja meg, hogy a gyász egy folyamat, munka, amelyben sokat segít, ha valaki fogja a kezünket és empátiájával, odafigyelésével, szakértelmével, bölcsességével, tapasztalatával vezet a gyógyulás felé. Mindenki másképp gyászol, a könyvben leírt esetek is azt mutatják, hogy mindenkihez más megközelítés kell, és mindenki gyászát el lehet fogadni. Magdolna ezt teszi. Tudom, mert egy voltam a számtalan kliense közül."

Szepesi Jolán, pedagógus

Hogyan lehet visszaépíteni a bizalmat hosszú évek hazugsága után?

Anna kétségbe esve keresi fel a Nevelési Tanácsadót. Kamasz fiával elviselhetetlen lett az élet, mióta egy heves családi vita alkalmával fény derült a fiú születésének igaz történetére. A kamasz életkorral együtt járó zűrök összekeverednek a bizalomvesztés okozta lázadással, miközben Anna kezét megköti a bűntudat. A kötet bemutatja, hogyan talál egymásra újra anya és fia a narratív szemléletű családterápiás folyamat során, hogyan tudják újraépíteni az elveszett bizalmat és újra hinni a gyerekkori történetekben.

A szeretet az, ami megengedi két embernek, hogy együtt legyenek, és szabadok legyenek. Mert ahol az egyik nem szabad, vagy egyik sem szabad, ott nincs szeretet.

Feldmár András inspiráló, felszabadító gondolatai szabadságról, szabad akaratról – és a mögöttük sokszor nehezen felismerhető döntéseinkről és vágyainkról. A gyönyörű könyv válogatás a nagy műveltségű, szókimondó pszichoterapeuta a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent 15 kötetéből.

„A legtöbben olyan nagy, tiszta eszmékkel vágunk bele a gyereknevelésbe, mint a feltétel nélküli szeretet, az elfogadás, a tisztelet és a kölcsönös bizalom. Aztán amikor a másfél éves totyogónk üvöltve leveti magát a földre, mert nem eheti meg a kutyakaját, vagy a gyerekeink az asztalnál ölre mennek az utolsó szelet tortáért, akkor csak vakarjuk a fejünket, hogy hogyan is néz ki ilyenkor a feltétel nélküli szeretet meg a tisztelet és az elfogadás a gyakorlatban…”

Ez a könyv ezekre a kérdésekre ad bevált, működő válaszokat empatikus és gyakorlatias tanácsok és rengeteg valódi történet segítségével. Nélkülözhetetlen útmutató szülőknek és szakembereknek arról, miként építhetnek és ápolhatnak mély kapcsolatokat a gyerekekkel, és miként tudják a konfliktusokat szeretetteljesen feloldani.

Virtuális HVG Extra Pszichológia Szalon Balogh Fruzsinával, a Kapcsolódó Nevelés Egyesület elnökével

Időpont: 2021. február 10., 18:00

Helyszín: Facebook zárt csoport

➡A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet itt tudsz megtenni.
➡További részletek és információk az esemény leírásában találhatóak.

A kapcsolódó nevelés módszere, amely minden életkorban alkalmazható, a meleg, szeretetteli, bizalmas, örömöt adó és tiszteletteljes szülő-gyerek kapcsolat kialakításához nyújt gyakorlati eszközöket. Négy évtizednyi, családokkal és gyerekekkel világszerte folytatott munka tapasztalataira épül, amelyet a legújabb tudományos kutatások is alátámasztanak.




Méltatások:

„Ez a figyelemreméltó kötet közérthetően magyarázza el a kapcsolódó nevelés módszerének eszközeit, majd átgondoltan és együttérzéssel mutatja be azok alkalmazását valós helyzetekben. Nagyon boldog vagyok, akárcsak az sok tízezer ember, akiknek szintén volt alkalmuk megízlelni ezeket a gondolatokat, és már nagyon várták a folytatást. És még jobban örülök, ha azokra gondolok, akik most találkoznak először ezekkel az eszközökkel: hihetetlen kaland vár rájuk!

– Lawrence Cohen, a Játékos nevelés és a Legyőzzük a félelmet! kötetek szerzője, a Hancúrozni jó! című könyv társszerzője

„Ez a könyv minden szempontból csodálatos – és ez nagy ritkaság. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a könyvet olvasó szülők érzik majd áldásos hatásait, hanem mindenki, aki kezébe veszi. Ezen a hétvégén is jó pár apukának ajánlottam a kapcsolódó nevelés módszerét, ahogy már sok más szülőnek is. Hálás vagyok érte, hogy a könyv végre a boltokba kerül.”

– Bonnie Badenoch, PhD, család- és párterapeuta, a Center for Brain-Wise Living társalapítója és a Being a Brain-Wise Therapist: A Practical Guide to Interpersonal Neurobiology című kötet szerzője

„Ez a könyv, amit a gyereknevelés művészetének két mestere írt, hasznos kincs a 0-12 éves gyerekek szüleinek és jövendőbeli szülőknek egyaránt. A szerzők ötvöznek néhány egyszerű alapelvet az agykutatás, a pszichoterápia és a kötődéselmélet területéről, és ezzel szilárd elméleti alapra helyezik tanácsaikat. És ne hagyják magukat becsapni: a könyv jóval több eszközt tartalmaz az alcímben jelzett ötnél, valójában tele van eszközökkel, stratégiákkal és módszerekkel, amelyeket minden szülő nagyon hasznosnak talál majd.”

– Stan Tatkin, a pszichológia doktora, családterapeuta és gyermekpszichológus, a pszichobiológiai megközelítésű párkapcsolati terápia módszertanának kifejlesztője (PACT, A Psychobiological Approach to Couple Therapy® a kötődéselméletet, a fejlődési idegtudomány eredményeit és az aktivációs szint szabályozásának elméletét integráló módszer), a PACT Intézet megalapítója

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

„A cinizmus tengerében ez a könyv képviseli azt a biztonságos, elsüllyeszthetetlen mentőcsónakot, amelyre a világnak szüksége van.”

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

„Az Emberiség nemcsak magasztosabb, de sokkal pontosabb képet is fest az emberi természetről.”

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

„Bregman érveire támaszkodva valódi emberi értékek mentén kellene átalakítanunk az intézményeinket és a törvényeinket.”

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.

A boldogság…

érezni, hogy legyőzhetetlen csapat vagyunk, összeöltözni, szerelmesnek maradni mindörökké, jól érezni magunkat hideg időben is, a közös titkok, elviselni a legújabb hóbortodat, látni a huncut csillogást a szemedben.

Legyen az kicsi vagy nagy, nap mint nap számtalan dolog történik, ami megmutatja, miért szeretjük egymást, mit szeretünk a másikban és mit szeretünk együtt csinálni.

A Lisa Swerling és Ralph Lazar imádnivaló illusztrációival készült könyv tökéletes ajándék évfordulókra, Valentin napra, vagy csak ha egyszerűen megosztanád egy különleges emberrel, hogy szereted.

Valóban olyan nehéz időszak a kamaszkor?
Mit tehetünk szülőként vagy kamaszként egymás jobb megértéséért?
Mit és hogyan tanulhatunk egymástól, egymásról?

Milyen a kamasz? Meggondolatlan, nagyszájú, szemtelen, nyílt, túl őszinte, aktív és életteli? Csendes, visszahúzódó, szorongó, önbizalom-hiányos, zárkózott és lusta? Ahány család, annyi válasz – nem csoda, hogy a serdülőkorral kapcsolatban ennyi bizonytalanság van bennünk. Amikor gyermekünk tizenéves lesz, általában csak saját kamaszkori emlékeinkre, baráti jótanácsokra vagy legrosszabb esetben az igen elterjedt tévhitekre támaszkodunk.

Az ismert szakpszichológus, pszichoterapeuta szerző könyvében abban segít, hogy – szülőként, pedagógusként vagy kamaszként – felismerjük és helyükön kezeljük e tévhiteket. Saját terápiás esetei és kutatások felhasználásával megmutatja, hogyan érjük el, hogy a serdülőkor ne viharos, mindannyiunk számára megterhelő, „túlélendő” időszak legyen, hanem lehetőség. Lehetőség egymás és önmagunk jobb megismerésére – hiszen gyerekeink viselkedésükkel tükröt tartanak elénk –, és lehetőség arra, hogy átélhessük azt a mély, szeretetteli kapcsolatot, amelyre mindannyian, szülők és kamaszok is, valójában annyira vágyunk.

Bizonytalanág, tehetetlenség, düh, félelem, szorongás- és még sorolhatnánk egészen a lap aljáig mindazokat a rossz, kellemetlen negatív érzéseinket, amikkel nap mint nap találkozunk valamilyen formában. Vagy bennünk keletkeznek, vagy mások élik át a környezetünkben, így el sem tudjuk kerülni őket. Valamiért azonban szinte mindannyian megijedünk tőlük, és igyekszünk elhessegetni, elfojtani vagy elnyomni őket. Vajon honnan jön a tiltás, hogy nem szabad, nehéz vagy fájdalmas átéreznünk ezeket a „rossz” érzéseket, amelyek pedig természetes módon az életünk részét képezik?

A legtöbbször bele sem gondolunk, de valóban hosszú távon épp ezek a meg nem élt, fel nem szabadult érzések okozzák a legnagyobb gondot, és keltik mindazokat a negatív élményeket, amelyeket azonban már nem lenne szükségszerű átélnünk újra meg újra. Nos, ha ismerősen hangzik a helyzet, vegyünk egy nagy levegőt, és nézzünk szembe az érzéseinkkel. A jelenlegi pandémiás helyzet egyébként is alkalmat szolgáltat arra, hogy szembekerüljünk „sötét oldalunkkal”. S egyben alkalmat is ad arra, hogy szakértőink tanácsait, nézőpontjait követve leszámoljunk negatívitásunkkal, passzivitásunkkal és tudatos vagy tudattalan félelmeinkkel, és érzelmeink erejét kihasználva helyrebillentsük kizökkentett lelki egyensúlyunk.

A kamaszkori változások teljesen feldúlhatják a család nyugalmát. Hogyan őrizzük meg mégis higgadtságunkat, és érjük el, hogy kamasz gyerekünk ne váljon az ellenségünkké? A kötet szerzői mindkét fél szempontjait bemutatják, hogy jobban megértsük a helyzeteket, és könnyebben megtaláljuk a hangot egymással.

A Jane Nelsen nevéhez fűződő pozitív fegyelmezés elveiből kiindulva ez a gazdagon illusztrált és kiválóan felépített könyv gyakorlati példákkal támasztja alá az elmélet hatékonyságát, ugyanakkor betekintést kínál az idegtudományok és az érzelmi intelligencia területén végzett kutatásokba is. A pedagógiát humorral vegyíti, miközben könnyen alkalmazható tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan ápoljuk a kapcsolatot gyermekünkkel a kamaszkor megpróbáltatásokkal teli időszakában.

+ PRAKTIKUS ÖTLETEK KAMASZOKNAK: KÉPES KALAUZ A HISZTIS SZÜLŐK KEZELÉSÉHEZ

VÁLASZLEHETŐSÉGEK ÉS MÓDSZEREK KONKRÉT ÉLETHELYZETEKRE KAMASZT NEVELŐ SZÜLŐKNEK

Vajon a nők vagy a férfiak boldogabbak?

Hogyan lehet boldog annyi nehéz sorsú ember?

Miért nem merünk örülni a sikereinknek?

Milyen célokat érdemes kitűznünk, hogy elégedettebbek legyünk az életünkkel?

Azt hisszük, nem lehetünk boldogok, ha nincs párkapcsolatunk, gyerekünk, elég pénzünk, vagy ha már nem vagyunk fiatalok. Netán azt gondoljuk, a jókedvnek meglesz a böjtje vagy hogy csak a kemény munka és a teljesítmény az igazán értékes, a pozitív érzelmek megélése pedig naiv, felszínes dolog. Ez az egyedülálló kötet megcáfolja a boldogságunk útjában álló elképzeléseinket, és bemutatja, hogyan lehetünk elégedettebbek az életünkkel.

Dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus és egyetemi oktató könnyen érthető formában, tudományos tényekkel és izgalmas példákkal illusztrálva foglalja össze a pozitív pszichológia boldogsággal kapcsolatos legérdekesebb tapasztalatait. A fejezetek végén megfogalmazott kérdések segítségével újragondolhatjuk viszonyulásunkat a boldogsághoz, a könyvben található feladatok gyakorlásával pedig növelhetjük boldogságszintünket.

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak.

Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott, 11 részből álló előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai, nézőpontjai még mindig forradalminak hatnak.

A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett, átdolgozott kiadása Feldmár András 80. születésnapján jelent meg.

Vajon hányszor állunk meg és ünnepeljük meg, ha elértünk valamit? Hányszor merülünk bele az élménybe, ha jó társaságban, remek beszélgetésben a kapcsolódás jó érzése tölt el bennünket? Feltölt-e a párunk gyengéd ölelése, simogató tekintete, a gyermekünk csillogó szemei? Talán a boldogság keresését valahol ezeknél a pillanatoknál érdemes elkezdeni.

Sokszor a legtöbben úgy gondolkodunk – és ebben szakértőink is egyetértenek –, hogy valamiféle teljességérzés adhatja meg a boldogságunkat, tévhit azonban, hogy ehhez életünk minden vonatkozásának stimmelnie kell. Valószínűleg nem is létezik tökéletes állapot, s a boldogság sokkal inkább a részletekben rejlik. Hogy ezeket az egyéni „kis boldogságokat” ki tudjuk élvezni, elsősorban negatív előfeltevéseinkkel, érzéseinkkel kell szembenéznünk (és nem elkerülni őket), megtalálni pozitív és negatív élményeink egyensúlyát, s tudatosítani harmóniánk legfontosabb alappilléreit. Ha boldogságra vágyunk, akár időről időre érdemes újra feltenni a kérdést: Mi az, ami leginkább számít az életemben a jóllétem szempontjából?

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Mi lenne Mary Wollstonecraft véleménye az „álomesküvőkről"? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban?

Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Megismerhetjük a nemek egyenlőségéért vívott küzdelmüket, és megérthetjük, miért van szükségünk még ma is a feminizmusra. Arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal?

 

Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire:

• Miért hívnak teljesen ismeretlen férfiak „csillagomnak” vagy „szívemnek”?
• A feminizmus csak a fehérek dolga?
• Hagyjam a randipartnerem fizetni, ha ragaszkodik hozzá?
• Mi a baj az egyéjszakás kalandokkal?
• Miért nem vallhatom be a partneremnek, ha csak megjátszom az orgazmust?
• Nőként megkérhetem a férfi partnerem kezét?
• Felvegyem a férjem nevét, miután összeházasodtunk?
• Szeretnék egyáltalán gyereket?
• A lányom ragaszkodik hozzá, hogy hercegnőnek hívjuk. Hol rontottam el?
• Nem baj, ha csak háztartásbeli szeretnék lenni?
• Miért keresek kevesebbet, mint a férfiak?
• Miért vagyok megszállottja a női celebek kinézetének?
• Merjek online véleményt mondani?
• Miért hiányoznak a nők a filmszakmából?
• Miért van szükségünk női magazinokra?
• Szexista a technológia?
• Miért érzem magam mindig kövérnek?
• Muszáj szőrtelennek lennem odalent?
• Van joga bárki másnak dönteni arról, hogy megtartom-e a magzatom?
• Miért félek nőként egyedül végigmenni az utcán?

 

Tabi Jackson Gee Londonban élő újságíró, aki nemcsak számos nemzetközi lap szerzője, de a legizgalmasabb női médiafelületekre is publikál. Kedvenc témái a divat, a technológia, az utazás, és újabban a kertészkedés is.

Freya Rose filozófus, író, feminista. Számos társadalomtudományi könyv társszerzője.

 

A sorozat további kötetei:

Mit tenne Keynes?

 

Hogyan vélekedne vajon Adam Smith a szerencsejátékról? És Jeremy Bentham ki tudná kúrálni a macskajajt (szigorúan közgazdasági receptekkel)? S ugyan mit kapnánk Milton Friedmantől karácsonyra?

Tejvan Pettinger e könyvben összeveti és ütközteti mindazt, amit a történelem legkiválóbb közgazdászai mindennapi életünk mintegy 40 kérdéséről mondtak vagy mondhattak volna, s mindenközben eredeti és gondolatébresztő stílusban ismerteti meg az Olvasót a közgazdaságtan legfontosabb elméleteivel.

E könyvben számos eredeti és gondolatébresztő választ találunk mindennapi életünk nagy (vagy éppen triviális) kérdéseire, köztük az alábbiakra:
● Nem ciki, ha az ember önző?
● Érdemes beállnom a tilos parkolóhelyre, és megkockáztatnom a bírságot?
● Hogyan kaphatok fizetésemelést?
● Tényleg bojkottáljam a munkásnyúzó üzemekben gyártott termékeket?
● Mi a boldogság titka?
● Valóban üdvösnek kellene tartanom, hogy parkolási bírságokat szabnak ki a városomban és az utcámban?
● Mennyit igyon az ember, ha szeret sörözni?
● Támogatnom kellene a kábítószerek legalizálását?
● Mekkora adósságterhet vehetek a vállamra magánemberként?
● Érdemes college-ba/egyetemre mennem?
● Mekkora összeget fizessek be nyugdíjpénztárakba?
● Az állami vagy a privatizált közegészségügyi rendszer működik hatékonyabban?
● Megbízhatok egy használtautó-kereskedőben?
● Tényleg aggodalomra adnak okot a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek?
● Mekkora összeget áldozzunk jótékony célokra?
● Valóban helyi termékeket kellene vennem?
● Hány gyermeket vállaljak?
● Hogyan fektethetek be nyereségesen?
● Pénzt vagy ajándékot adjak karácsonyra a szeretteimnek?
● Hogyan vásárolhatok igazán jutányos áron?
● Érdemes elfogadnom az előléptetést, ha emiatt többet kell túlóráznom?
● Hogyan tanulhatok meg igazán jól bánni az emberekkel?
● Hasznom vagy károm származik a bevándorlókból?
● Biztosan arra a politikai pártra szavazzak, amelyik a jövedelmi adóm csökkentésével kecsegtet?
● Hogyan vértezzem fel magam az infláció ellen?
● Vállalkozóként kizárólag a profitot tartsam szem előtt?

Tejvan Pettinger Oxfordban él és tanít, ahol hajdan maga is diplomát szerzett filozófia, politika és gazdaságtudományi szakon (Lady Margaret Hall, Oxfordi Egyetem). Pettinger az Economic Review munkatársa, a www.economicshelp.org szerkesztője, és a Cracking Economics (Nem olyan kemény dió a közgazdaságtan) című könyv szerzője.

Mit tanulhatunk a pitbulloktól a bűnözőkről?
Miért lenne egyszerűbb megoldani, mint kezelni a hajléktalanságot?
Mit mutat meg a hajfestés a 20. század történelméből?
A könyv címét Cesar Millan, a „kutyasuttogó" portréja adta: vajon mi zajlik Millan fejében, miközben a legdühödtebb, legproblémásabb ebeket csillapítja le? Ám Malcolm Gladwell szerint ennél is jobb kérdés, hogy vajon mi zajlik a kutya fejében.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A kutya szemszögéből című könyvében a The New Yorkerben megjelent legjobb írásaiból megismerhetünk megszállottakat és hétköznapi zseniket, bepillanthatunk az intelligenciatesztek és az etnikai profilalkotás nehézségeibe, az emberekkel kapcsolatos jóslatok és értékítéletek működésébe. Gladwell lendülete, széles körű érdeklődése és állandó kíváncsisága gondolkodásra késztet azáltal, hogy betekintést enged más emberek gondolkodásmódjába.

Tervezett megjelenés e-könyvben: 2020. június 15.

Miért van meglepően sok diszlexiás a sikeres vállalkozók között?
Mégis jobb a nagyobb osztálylétszám?
Miért nem mindig kifizetődő, ha bejutunk a legkiválóbb egyetemre?

Háromezer évvel ezelőtt az ókori Palesztina egyik csataterén egy pásztorfiú diadalmaskodott egy hatalmas harcos felett mindössze a parittyájával. Dávid és Góliát története azóta az esélytelen kisemberek és a sebezhetetlen óriások közötti küzdelem jelképévé vált. Dávid győzelme valószínűtlen és csodával határos. A fiúnak nem volt esélye. Vagy mégis?

Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Dávid és Góliát című kötetében Gladwell megkérdőjelezi az akadályok és hátrányok szerepéről kialakított elképzeléseinket, és újraértelmezi, mit jelent a diszkrimináció áldozatának lenni, elveszíteni egy szülőt, középszerű iskolába járni, vagy egyéb látszólagos hátránnyal indulni az életben. Lebilincselő történetekkel szemlélteti, milyen sokszor fakadnak világunk szépségei és jelentős értékei megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekből.

Tényleg úgy terjednek a gondolatok és a termékek, ahogy a vírusok?
Miért szorult vissza hirtelen a New York-i bűnözés?
Mit árul el az ebolajárvány egy tévéműsor sikeréről?

Fordulópont az a különös pillanat, amikor egy ötlet, trend vagy viselkedés hirtelen elszabadul, és járványszerűen, megállíthatatlanul terjedni kezd. Pontosan úgy, ahogy egy influenzás ember képes járványt kirobbantani, egy kicsiny, ám precízen kiszámított mozdulat is képes divatossá, népszerűvé tenni termékeket vagy tevékenységeket. De vajon mikor van a fordulópont?
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A Fordulópont példáit az élet legkülönbözőbb területeiről hozza, tüzetesen és szórakoztatóan elemzi, hogyan vehetjük észre, ha egy fordulópont készül, vagy hogyan lehet fordulópontot létrehozni.

Miért olyan jó matekosok az ázsiaiak?
Miben hasonlít egymásra Bill Gates és a Beatles?
Miért él teljes ismeretlenségben a világ legokosabb embere?

A kivételes emberekről szóló történetek látszólag az intelligenciáról, a tehetségről és az ambícióról szólnak. Malcolm Gladwell szerint a siker valójában teljesen máson múlik, és megértéséhez alaposabban szemügyre kell vennünk a kivételes emberek körülményeit - a családjukat, a születési helyüket, sőt a születési dátumukat is. A siker sokkal bonyolultabb, mint első pillantásra gondolnánk, ám mégis sajátos logika szerint alakul.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Ebben a kötetben feltárja a siker logikáját, és bemutatja az emberi lehetőségek és képességek kiteljesedésének lenyűgöző és provokatív olvasatát.

e-könyvben is kapható.

Lehet-e „első blikkre" jól dönteni?
Miért hatnak ránk annyira a magas, barna, jóképű férfiak?
Hogyan olvassunk mások gondolataiban?
A világ és önmagunk megismerése során túlságosan nagy figyelmet fordítunk a hosszas tervezés és gondolkodás után meghozott racionális döntésekre. Pedig a gondolkodás nélküli gondolkodás, az „isteni szikra", az intuíció is sikerre vihet.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Az Ösztönösen című könyvében számos példán keresztül magyarázza el, hogyan hozunk döntéseket, és a gyakorlati életben könnyen használható eszköztárat mutat be, amellyel rengeteg időt takaríthatunk meg.

e-könyvben is kapható.

„Ha szeretjük a gyerekeinket, nem úti célokat jelölünk ki számukra, hanem útravalóval látjuk el őket.”

A gyerekekről való gondoskodás alapvető emberi ösztön, a modern „gyereknevelés” elképzelése azonban alig harmincéves múltra tekint vissza. Ennek ellenére multimilliárdos forgalmú üzletté és egyfajta megszállottsággá vált, amellyel a szülők egy meghatározott típusú – okos, sikeres, jól nevelt, az életben elboldoguló – gyereket próbálnak „előállítani”.
Alison Gopnik, a gyerekek tanulásával és fejlődésével kapcsolatos kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye ebben a könyvében azt vizsgálja, miért félrevezető, sőt egyenesen káros a szülő-gyerek kapcsolat eme 21. századi felfogása. Saját kutatásaira és az evolúciós pszichológia eredményeire támaszkodva bemutatja, hogy szülőként nem a gyerekek „alakítása” a feladatunk, hanem az, hogy a megfelelő körülményeket biztosítsuk számukra ahhoz, hogy a rájuk jellemző kreatív, játékos és kiszámíthatatlan módon megalkothassák önmagukat.

Alison Gopnik TED-előadása: