„Ha egy felső vezető hatékonyságát összeadjuk egy reklámszakember kreativitásával és egy problémamegoldó guru slágfertigségével, akkor nagyjából ott tartunk, ahol egy kezdő szülőnek tartania kell. Mindemellett legyen bennünk legalább annyi érzelmesség, mint James Bluntban, annyi erő, mint a Rammstein Till Lindemannjában és Fekete Lászlóban együttvéve, és tudjunk legalább úgy improvizálni, mint egy középszerű dzsesszzenész. Ja, és végezzünk el a CIA-nál egy alapfokú kódfejtőkurzust. Szükségünk lesz rá, hogy kiigazodjunk a sírások, mutogatások között.”

Szél Dávid gyakorló pszichológus, apa és férj. Apapara című blogja alapján készült nagy sikerű könyvének bővített, átdolgozott kiadásában szülőként, férfiként, szakemberként és gondolkodó emberként körüljárja a gyereknevelés számos örömét és nyűgét-nyavalyáját, az altatás, az etetés, a beszoktatás vagy éppen a gyerekkönyvek kiválasztásának nehézségeit. De nem hagyja szó nélkül a társadalom álszentségeit, a szülőséggel kapcsolatos elvárások képtelenségét és a pszichológia tévedéseit sem. Szellemes és elgondolkodtató kötete segítségével az apák könnyebben megbirkózhatnak a szülőséggel járó kihívásokkal, és megtalálhatják a helyüket az új családi felállásban.

„Azt szokták mondani, hogy nem kellenek a receptek. Nem működnek. És tényleg nem kellenek. Ebben a könyvben receptek is vannak – mikor mit csinálj, és főleg mit ne csinálj –, és működnek! Igazolom. De azért, ami a legfontosabb: attól még, hogy szülő vagy, maradj önmagad! Légy kongruens, hiteles! Éld a saját életedet (is)! Olvasd el ezt a könyvet: sok mindent megtudsz – és jól fogsz szórakozni! (Ettől a gyerekeddel is kedvesebb leszel.)”

Vekerdy Tamás ajánlója az Apapara első kiadásához


„De jó lett volna, ha a kezembe nyomják ezt a könyvet, amikor az újszülött lányommal kiléptem a kórházból! Annyi eleven élethelyzetet mutat be, és annyi jó ötletet ad, hogy kisgyerekes szülőként biztosan ott lett volna az éjjeliszekrényemen. A szakmaisága mellett leginkább az őszinteségét szerettem, azt a nyíltságot, ahogy Dávid felvállalja a saját dilemmáit, megmutatja a bizonytalanságait. Ettől lesz igazán hiteles szakember és APA.”

Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus

Hogyan hatnak az életünkre a felmenőink egyéni és családi veszteségei?

Miként befolyásolják a következő nemzedékek kapcsolatait a 20. századi történelmi traumák?

Hogyan tudunk a gyógyulás útjára lépni?

Pánik, kínzó féltékenység, önfeladás, súlyos balesetek – van, amikor elakadásainkra, a mindennapjainkat megnehezítő problémákra, megrázó életeseményeinkre nem találunk magyarázatot a saját múltunkban. Érthetetlen tüneteink hátterében ilyenkor az előző generációk feldolgozatlan traumái, veszteségei, valamint családi titkok, hazugságok állhatnak.

A transzgenerációs szemléletű, elismert szakemberek izgalmas terápiás esetei bemutatják, hogyan befolyásolja életünket felmenőink sorsa, és a gyógyulás folyamatába is betekintést engednek. Arra sarkallnak, hogy megismerjük, felfedezzük az előző generációk örökségét, a feldolgozatlan veszteségeket csakúgy, mint az erőforrásokat és értékeket, hogy aztán kezünkbe vehessük a saját életünk alakítását.

Amikor elveszítjük egy hozzátartozónkat, és vigasztalanok vagyunk, úgy érezzük, minden hiába: a gyászunkból senki nem tud meggyógyítani. És ez így van rendjén. Azt szokás mondani, „ki kell fájni magunkat”. Más szóval, be kell mennünk az alagútba, hogy aztán a végén kijöhessünk a fényre. De milyen jó is, ha nem egyedül kell bolyonganunk, hanem van, aki megfogja a kezünket és velünk együtt halad a kifelé vezető úton. A gyászkísérők támaszt, erőt és bátorítást adnak, és annak a bizonyosságát, hogy nem fogunk egyedül elveszni a fájdalmunkban. Visszaigazolják, hogy eddig nem tapasztalt riasztó érzéseink a tragikus veszteségre adott normális reakciók. Nem sürgetik a gyászfolyamatot, hanem segítenek elviselhetővé tenni, és reményt nyújtanak, hogy lehetséges a megbékélés.

Singer Magdolna gyásztanácsadó több évtizede foglalkozik különböző veszteségeket elszenvedett emberek gyászának segítésével. Az évek során felgyűlt tapasztalatait osztja meg szakemberekkel, gyászolókkal és a téma iránt érdeklődő olvasókkal. A megindító esetek és szépirodalmi idézetek olvasmányos módon hozzák közelebb számunkra ezt a nehéz témát.

Almási Kitti, író, klinikai szakpszichológus, előadó

Ferber Eszter kapcsolatanalitikus, művészetterapeuta, gyásztanácsadó

Szepesi Jolán pedagógus

Miért más az otthoni, mint az irodai munkavégzés?
Hogyan tanuljunk meg szüneteket tartani és szabadságra menni?
Miként válhatunk hatékonyabbá a megfelelő napirend segítségével?

Egyre többen dolgozunk otthonról – különösen a pandémia kezdete óta – munkavállalóként, szabadúszóként vagy kisvállalkozóként, ez a helyzet pedig sokunknak mindennapos kihívást jelent. Számtalan buktatóval kell megküzdenünk, mint az időbeosztás és a megfelelő munkakörnyezet kialakítása, az összpontosítás, a kapcsolattartás vagy önmagunk motiválásának nehézségei, valamint a magányosság, esetleg az állandó szorongás érzése. Rebecca Seal humoros és olvasmányos könyvében tudományos kutatások és rutinos egyedül dolgozók beszámolói alapján körbejárja, hogyan hat agyunkra, munkavégzésünkre és jóllétünkre, hogy nem irodai keretek között és nem mások társaságában dolgozunk. Praktikus tanácsai segítségével fejleszthetjük lelki rugalmasságunkat, hatékonyabbak lehetünk, és megtalálhatjuk a munka és magánélet egyensúlyát.

Sokáig azt hittük, bizonyos munkakörök elképzelhetetlenek otthonról végezve, de a koronavírusválság alapjaiban változtatta meg milliók munkavégzési szokásait. Rebecca Seal segít, miként őrizzük meg a mentális egészségünket ebben a felfordult helyzetben, valódi megoldásokat ad arra vonatkozóan, hogyan tudjuk a kezünkben tartani az irányítást és megteremteni az ideális munkakörnyezetet az otthonunkban. Végre egy könyv, amely egyszerre beszél a listaírásról, az időbeosztásról, a rezilienciáról, a túlhajszoltságról és sokunk örökös problémájáról, hogy »sosincs időnk semmire«. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian magunkra ismerünk, és akár otthonról dolgozunk, akár nem, tudjuk kamatoztatni a könyvben olvasottakat.”

Szabados Ágnes, híradós műsorvezető, szerkesztő-riporter, újságíró, olvasás-népszerűsítő aktivista

„AZT VESZEK FEL, AMIT AKAROK.”

„ANNYIRA CIKI VAGY!”

„MINDIG ÉN VAGYOK A HIBÁS.”

Vajon mi rejlik kamasz gyerekünk hasonló mondatai mögött?

Ez a páratlanul gyakorlatias könyv a tinédzsereket nevelő szülőkhöz szól. Tudományos magyarázatot ad a kamaszkor jelenségeire, feltárja a viselkedésük mögött rejlő okokat, és megmutatja, hogyan reagálhatunk a legmegfelelőbben – az adott pillanatban és hosszú távon.

A könyvben szereplő több mint 100 mindennapi helyzet segítségével megtudhatjuk, mit tegyünk, amikor gyerekünk ránk csapja az ajtót, és hogyan kezeljük például az online biztonságával, a szorongásával, az iskolai teljesítményével és a szexualitásával kapcsolatos kérdéseket.

Fedezzük fel, mi kell a támogató környezet és kommunikáció kialakításához, és hogyan segíthetünk gyermekünknek, hogy kiegyensúlyozottan és elégedetten élje meg a kamaszkorát.

Hogyan lehet visszaépíteni a bizalmat hosszú évek hazugsága után?

Anna kétségbeesve keresi fel a pszichológust. Kamasz fiával elviselhetetlen lett az élet, mióta egy heves családi vita alkalmával fény derült a fiú születésének igaz történetére. A kamaszkorral együtt járó zűrök összekeverednek a bizalomvesztés okozta lázadással, miközben Anna kezét megköti a bűntudat. A kötet bemutatja, hogyan talál egymásra újra anya és fia a narratív szemléletű családterápiás folyamat során, hogyan tudják újraépíteni az elveszett bizalmat, és tanulnak meg ismét hinni a gyerekkori történetekben.

„Ez most fel fog érni egy gyónással – mondja Anna amint leül, és már árad is belőle a hosszú ideje őrzött történet. A határozott fellépésű középkorú asszony, aki egyenes tekintettel, erős kézfogással mutatkozott be, most összeroskad. Mintha magára húzná a gyóntatófülke ajtaját, kezeit ölébe ejti, befelé néz, és talán nem is nekem, hanem magának mondja, csak mondja a történetet. Alkalmazkodom a lassan kibomló, hatalmas horderejű eseményhez, nem zavarom kérdésekkel, csak csendben figyelek, és hagyom, hadd áradjanak a sokáig visszatartott emlékek.”

Megszabadulnánk már egy kicsit a munkánktól? Vagy éppen a családunktól? Legszívesebben csak magunkban töltenénk az időt egy lakatlan szigeten? Hányszor sóhajtunk fel ekképpen, vagy kívánunk magunknak lemondóan valami hasonló felszabadító élményt? Miközben úgy érezzük, béklyóba kötnek a feladataink, a kötelezettségek, az emberek, akik körülvesznek bennünket. Nos, az elmúlt időszak, sok más mellett, leg főképpen a szabadságunkat kérdőjelezte meg, és remélhetőleg, irányította a figyelmünket nagyon más irányba ebben a kérdésben. A külső szabadság fokok egy csapásra illúzióvá váltak – nincs pihentető utazás, nincs kikapcsoló program, kirándulás is csak mértékkel, így önkéntelenül is befelé kell fordulnunk, és magunkból erőt meríteni. Belső világunkban meg-találni a szabadságot korlátozások, kötöttségek között – hogyan lehetséges ez?

Hétköznapi emberek, köztünk élnek, és sokszor nem is sejtjük, hogy a gyógyítás csodájaként egy beültetett szív, tüdő, máj, vese segítségével kaptak új esélyt az életre.

Hogyan derült fény legtöbbször örökletes és gyógyíthatatlan betegségükre? Milyen kezeléseket küzdöttek végig, mire felkerültek a transzplantációs várólistára? Mire gondoltak a műtőasztalon? Milyen érzés sok év fulladás után először mély lélegzetet venni egy új tüdővel? És micsoda boldogság több év dialízis után egy kiadós pisilés!

Megismerjük a másik oldalt is: egy élő vesedonor önzetlen segítő szándékát, valamint a tragikus halálával három ember életét megmentő szervdonor történetét a hozzátartozók gyászán és elfogadásán keresztül. A felemelő, megható és csodálatos történetek mellett érdekvédelmi szakember, pszichológus, családterapeuta és szociológus is segít elmélyülni a témában.

Ez a tabukat nem ismerő kötet számtalan félreértést, tévhitet oszlat el a szervátültetéssel kapcsolatban, miközben sokat tanulhatunk a transzplantáción átesett emberektől arról, hogy mi az, ami igazán fontos az életben.


Szívből gratulálok, és köszönöm Mocsonoky Annának, hogy megírta ezt a végtelenül őszinte, a riportalanyait szívbemarkolóan közel hozó, hiánypótló könyvet. Talán első látásra a transzplantáció a donor és a recipiens ügye, de valójában sokkal több annál: valahol az újrateremtés csodája.

dr. Csisztu Zsuzsa, újságíró, sportszakjogász, a Transzplantációs Alapítvány jószolgálati nagykövete

A transzplantáció testileg és lelkileg is megterhelő a beteg és környezete számára. Próbára teszi a hitet, a küzdőképességet, a kapcsolatokat. Csodálattal adózom mindazok bátorságának és erejének, akik átestek ezen a komoly beavatkozáson. Küzdenek az egészségükben beállt változásokkal és a mindennapok problémáival is – hiszen nem kapnak felmentést a párkapcsolat, a gyermeknevelés, a megélhetés megteremtése és az élet más kihívásai alól. Mocsonoky Anna figyelemteljes érzékenységgel szólaltatja meg néhányukat.

Tusor Lilla klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus

Zavarba ejtően őszinte kötet, amely a szervre váróknak és a szervátültetésen már átesetteknek egyaránt segíthet abban, hogy a sors által rájuk mért megpróbáltatások között a rögös út végét is lássák, hiszen óriási ajándék lehet az élet szervátültetés után.

Feszt Tímea transzplantációs szociológus, a Trappancs Egyesület elnöke, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnökségi tagja

A jelenleg gondozott több mint ötezer szervátültetett a betegsége által mindent és néha mindenkit elveszít, de küzdenek és visszatérhetnek az életbe. Ebben a megindító kötetben betekintést nyerünk a sorsukba, a történetek pedig szakemberként is további gondolkodásra és átértékelésre késztetnek.

Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja, a Szervátültetettek és Művesekezeltek Európai Sportszövetségének elnöke

„Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról.”

Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

Evészavarok, autizmus, alkoholizmus, depresszió, pánikbetegség, skizofrénia – a mentális betegségek sok ember életét megnehezítik. De miért léteznek egyáltalán? Miért nem küszöbölte ki őket mindeddig az evolúció, ha ennyi szenvedéssel járnak?

Randolph M. Nesse, a világhírű pszichiáter szerint a negatív érzelmek bizonyos helyzetekben hasznosak is lehetnek. Esettanulmányokkal gazdagított könyvében a laikus olvasó számára is érthető módon magyarázza el az egyes mentális betegségek evolúcióbiológiai okait, és fekteti le egy új tudományág, az evolúciós pszichiátria alapjait.

Az új szemléletmód a klinikai tapasztalatokra és a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva segít megérteni, miért olyan sebezhető az elménk, és gyökeresen átalakítja hozzáállásunkat a pszichiátriai betegségekhez

„Végre egy szemlélet, amely szembeszáll a »mindenáron« önismeret éljenzésével, és rámutat a pszichésvédelmi mechanizmusok hasznosságára. Kitűnő olvasmány mindazoknak, akiket érdekel az ember lelki működésének sokszínűsége és annak rejtett törvényszerűségei!”

DR. BELSO NÓRA pszichiáter, az Életciklusok és hangulatzavarok és a Hullámvasúton – Élet bipoláris zavarral című könyvek szerzője

„Vannak könyvek, amelyek képesek gyökeresen új megvilágításba helyezni számtalanszor felvetett, mindnyájunkat érintő kérdéseket. Randolph M. Nesse, az evolúciós pszichiátria kiemelkedő alakjának műve éppen ilyen könyv. A kérdés pedig, amelyre az elolvasása után választ kaphatunk, így szól: miként tekinthetjük előnynek lelkünk nehézségeit?”

DR. KAPITÁNY-FÖVÉNY MÁTÉ klinikai szakpszichológus, az Ezerarcú függőség és a Függőben – Az alkoholizmus lélektana című könyvek szerzője

„A könyv nem csupán közérthető, sőt olvasmányos, hanem nagyon modern szemléletű. Világosan bemutatja, hogy a mentális zavarok defnícióinak homályossága és a diagnosztikai kritériumok megbízhatatlansága jelentősen enyhíthető, ha egy nagyon világos evolúciós elemzést végzünk minden kórkép esetében.”

PROF. DR. BERECZKEI TAMÁS , egyetemi tanár, az Evolúciós pszichológia írója és a Darwin öröksége és időszerűsége a pszichológiában társszerzője

A szeretet az, ami megengedi két embernek, hogy együtt legyenek, és szabadok legyenek. Mert ahol az egyik nem szabad, vagy egyik sem szabad, ott nincs szeretet.

Feldmár András inspiráló, felszabadító gondolatai szabadságról, szabad akaratról – és a mögöttük sokszor nehezen felismerhető döntéseinkről és vágyainkról. A gyönyörű könyv válogatás a nagy műveltségű, szókimondó pszichoterapeuta a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent 15 kötetéből.

Ez a könyv ezekre a kérdésekre ad bevált, működő válaszokat empatikus és gyakorlatias tanácsok és rengeteg valódi történet segítségével. Nélkülözhetetlen útmutató szülőknek és szakembereknek arról, miként építhetnek és ápolhatnak mély kapcsolatokat a gyerekekkel, és miként tudják a konfliktusokat szeretetteljesen feloldani.

Virtuális HVG Extra Pszichológia Szalon Balogh Fruzsinával, a Kapcsolódó Nevelés Egyesület elnökével

Időpont: 2021. február 10., 18:00

Helyszín: Facebook zárt csoport

➡A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet itt tudsz megtenni.
➡További részletek és információk az esemény leírásában találhatóak.

A kapcsolódó nevelés módszere, amely minden életkorban alkalmazható, a meleg, szeretetteli, bizalmas, örömöt adó és tiszteletteljes szülő-gyerek kapcsolat kialakításához nyújt gyakorlati eszközöket. Négy évtizednyi, családokkal és gyerekekkel világszerte folytatott munka tapasztalataira épül, amelyet a legújabb tudományos kutatások is alátámasztanak.




Méltatások:

– Lawrence Cohen, a Játékos nevelés és a Legyőzzük a félelmet! kötetek szerzője, a Hancúrozni jó! című könyv társszerzője

– Bonnie Badenoch, PhD, család- és párterapeuta, a Center for Brain-Wise Living társalapítója és a Being a Brain-Wise Therapist: A Practical Guide to Interpersonal Neurobiology című kötet szerzője

„Ez a könyv, amit a gyereknevelés művészetének két mestere írt, hasznos kincs a 0-12 éves gyerekek szüleinek és jövendőbeli szülőknek egyaránt. A szerzők ötvöznek néhány egyszerű alapelvet az agykutatás, a pszichoterápia és a kötődéselmélet területéről, és ezzel szilárd elméleti alapra helyezik tanácsaikat. És ne hagyják magukat becsapni: a könyv jóval több eszközt tartalmaz az alcímben jelzett ötnél, valójában tele van eszközökkel, stratégiákkal és módszerekkel, amelyeket minden szülő nagyon hasznosnak talál majd.”

– Stan Tatkin, a pszichológia doktora, családterapeuta és gyermekpszichológus, a pszichobiológiai megközelítésű párkapcsolati terápia módszertanának kifejlesztője (PACT, A Psychobiological Approach to Couple Therapy® a kötődéselméletet, a fejlődési idegtudomány eredményeit és az aktivációs szint szabályozásának elméletét integráló módszer), a PACT Intézet megalapítója

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.

A boldogság…

érezni, hogy legyőzhetetlen csapat vagyunk, összeöltözni, szerelmesnek maradni mindörökké, jól érezni magunkat hideg időben is, a közös titkok, elviselni a legújabb hóbortodat, látni a huncut csillogást a szemedben.

Legyen az kicsi vagy nagy, nap mint nap számtalan dolog történik, ami megmutatja, miért szeretjük egymást, mit szeretünk a másikban és mit szeretünk együtt csinálni.

A Lisa Swerling és Ralph Lazar imádnivaló illusztrációival készült könyv tökéletes ajándék évfordulókra, Valentin napra, vagy csak ha egyszerűen megosztanád egy különleges emberrel, hogy szereted.

Valóban olyan nehéz időszak a kamaszkor?
Mit tehetünk szülőként vagy kamaszként egymás jobb megértéséért?
Mit és hogyan tanulhatunk egymástól, egymásról?

Milyen a kamasz? Meggondolatlan, nagyszájú, szemtelen, nyílt, túl őszinte, aktív és életteli? Csendes, visszahúzódó, szorongó, önbizalom-hiányos, zárkózott és lusta? Ahány család, annyi válasz – nem csoda, hogy a serdülőkorral kapcsolatban ennyi bizonytalanság van bennünk. Amikor gyermekünk tizenéves lesz, általában csak saját kamaszkori emlékeinkre, baráti jótanácsokra vagy legrosszabb esetben az igen elterjedt tévhitekre támaszkodunk.

Az ismert szakpszichológus, pszichoterapeuta szerző könyvében abban segít, hogy – szülőként, pedagógusként vagy kamaszként – felismerjük és helyükön kezeljük e tévhiteket. Saját terápiás esetei és kutatások felhasználásával megmutatja, hogyan érjük el, hogy a serdülőkor ne viharos, mindannyiunk számára megterhelő, „túlélendő” időszak legyen, hanem lehetőség. Lehetőség egymás és önmagunk jobb megismerésére – hiszen gyerekeink viselkedésükkel tükröt tartanak elénk –, és lehetőség arra, hogy átélhessük azt a mély, szeretetteli kapcsolatot, amelyre mindannyian, szülők és kamaszok is, valójában annyira vágyunk.

Bizonytalanág, tehetetlenség, düh, félelem, szorongás- és még sorolhatnánk egészen a lap aljáig mindazokat a rossz, kellemetlen negatív érzéseinket, amikkel nap mint nap találkozunk valamilyen formában. Vagy bennünk keletkeznek, vagy mások élik át a környezetünkben, így el sem tudjuk kerülni őket. Valamiért azonban szinte mindannyian megijedünk tőlük, és igyekszünk elhessegetni, elfojtani vagy elnyomni őket. Vajon honnan jön a tiltás, hogy nem szabad, nehéz vagy fájdalmas átéreznünk ezeket a „rossz” érzéseket, amelyek pedig természetes módon az életünk részét képezik?

A legtöbbször bele sem gondolunk, de valóban hosszú távon épp ezek a meg nem élt, fel nem szabadult érzések okozzák a legnagyobb gondot, és keltik mindazokat a negatív élményeket, amelyeket azonban már nem lenne szükségszerű átélnünk újra meg újra. Nos, ha ismerősen hangzik a helyzet, vegyünk egy nagy levegőt, és nézzünk szembe az érzéseinkkel. A jelenlegi pandémiás helyzet egyébként is alkalmat szolgáltat arra, hogy szembekerüljünk „sötét oldalunkkal”. S egyben alkalmat is ad arra, hogy szakértőink tanácsait, nézőpontjait követve leszámoljunk negatívitásunkkal, passzivitásunkkal és tudatos vagy tudattalan félelmeinkkel, és érzelmeink erejét kihasználva helyrebillentsük kizökkentett lelki egyensúlyunk.

A kamaszkori változások teljesen feldúlhatják a család nyugalmát. Hogyan őrizzük meg mégis higgadtságunkat, és érjük el, hogy kamasz gyerekünk ne váljon az ellenségünkké? A kötet szerzői mindkét fél szempontjait bemutatják, hogy jobban megértsük a helyzeteket, és könnyebben megtaláljuk a hangot egymással.

A Jane Nelsen nevéhez fűződő pozitív fegyelmezés elveiből kiindulva ez a gazdagon illusztrált és kiválóan felépített könyv gyakorlati példákkal támasztja alá az elmélet hatékonyságát, ugyanakkor betekintést kínál az idegtudományok és az érzelmi intelligencia területén végzett kutatásokba is. A pedagógiát humorral vegyíti, miközben könnyen alkalmazható tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan ápoljuk a kapcsolatot gyermekünkkel a kamaszkor megpróbáltatásokkal teli időszakában.

+ PRAKTIKUS ÖTLETEK KAMASZOKNAK: KÉPES KALAUZ A HISZTIS SZÜLŐK KEZELÉSÉHEZ

VÁLASZLEHETŐSÉGEK ÉS MÓDSZEREK KONKRÉT ÉLETHELYZETEKRE KAMASZT NEVELŐ SZÜLŐKNEK

Vajon a nők vagy a férfiak boldogabbak?

Hogyan lehet boldog annyi nehéz sorsú ember?

Miért nem merünk örülni a sikereinknek?

Milyen célokat érdemes kitűznünk, hogy elégedettebbek legyünk az életünkkel?

Azt hisszük, nem lehetünk boldogok, ha nincs párkapcsolatunk, gyerekünk, elég pénzünk, vagy ha már nem vagyunk fiatalok. Netán azt gondoljuk, a jókedvnek meglesz a böjtje vagy hogy csak a kemény munka és a teljesítmény az igazán értékes, a pozitív érzelmek megélése pedig naiv, felszínes dolog. Ez az egyedülálló kötet megcáfolja a boldogságunk útjában álló elképzeléseinket, és bemutatja, hogyan lehetünk elégedettebbek az életünkkel.

Dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus és egyetemi oktató könnyen érthető formában, tudományos tényekkel és izgalmas példákkal illusztrálva foglalja össze a pozitív pszichológia boldogsággal kapcsolatos legérdekesebb tapasztalatait. A fejezetek végén megfogalmazott kérdések segítségével újragondolhatjuk viszonyulásunkat a boldogsághoz, a könyvben található feladatok gyakorlásával pedig növelhetjük boldogságszintünket.

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak.

Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott, 11 részből álló előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai, nézőpontjai még mindig forradalminak hatnak.

A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett, átdolgozott kiadása Feldmár András 80. születésnapján jelent meg.

Vajon hányszor állunk meg és ünnepeljük meg, ha elértünk valamit? Hányszor merülünk bele az élménybe, ha jó társaságban, remek beszélgetésben a kapcsolódás jó érzése tölt el bennünket? Feltölt-e a párunk gyengéd ölelése, simogató tekintete, a gyermekünk csillogó szemei? Talán a boldogság keresését valahol ezeknél a pillanatoknál érdemes elkezdeni.

Sokszor a legtöbben úgy gondolkodunk – és ebben szakértőink is egyetértenek –, hogy valamiféle teljességérzés adhatja meg a boldogságunkat, tévhit azonban, hogy ehhez életünk minden vonatkozásának stimmelnie kell. Valószínűleg nem is létezik tökéletes állapot, s a boldogság sokkal inkább a részletekben rejlik. Hogy ezeket az egyéni „kis boldogságokat” ki tudjuk élvezni, elsősorban negatív előfeltevéseinkkel, érzéseinkkel kell szembenéznünk (és nem elkerülni őket), megtalálni pozitív és negatív élményeink egyensúlyát, s tudatosítani harmóniánk legfontosabb alappilléreit. Ha boldogságra vágyunk, akár időről időre érdemes újra feltenni a kérdést: Mi az, ami leginkább számít az életemben a jóllétem szempontjából?