Milyen eszközökkel ellensúlyozhatjuk az automatizáció jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségeket növelő hatását?

Miként akadályozhatjuk meg az autonóm fegyverek elterjedését?

Vajon az MI létszükségletté fejlődik vagy az életünket virtuális valósággá változtatva uralni fog minket?

A mesterséges intelligencia ott lapul a zsebünkben, a laptopunkon, és az orvosi diagnosztikától a baráti kapcsolatokon át az autóvezetésig máris mindent átalakított. Martin Ford jövőkutató szerint azonban a valódi forradalom még csak ezután következik. A Robotok kora folytatásában érzékletes képet fest a közeljövőnkről. Az MI korábban kivitelezhetetlen tudományos kutatásokat és hatékonyságnövelést tesz lehetővé, és segítségünkre lehet többek között a klímaváltozás vagy egy következő világjárvány megoldásában. Ugyanakkor rávilágít a hátulütőire is, például hogy az MI Kína és más autoriter rezsimek kezében minden eddiginél hatásosabb kontrollgyakorlási eszközzé vált, hogy jelentős torzításokra képes, hiszen átveszi és felerősíti az előítéleteinket, vagy hogy a deep fake videók jelentős társadalmi és magánéleti károkat okozhatnak..

A mesterséges intelligenciát tehát nem fogadhatjuk kritikátlanul és kitörő örömmel, de nem is hagyhatjuk figyelmen kívül. A technológia fejlődése folyamatos, mindent átsző és megállíthatatlan – ezért a jövőnk kihívásait csak úgy kezelhetjük hatékonyan, ha nyomon követjük az MI fejlődését, és közösen igyekszünk a jó irányba terelni a társadalmunkra, gazdaságunkra és a politikára gyakorolt hatásait.

Mi történne, ha a Földön hirtelen leállna a GPS?

Hogyan alakította eddig életünket a robotok térhódítása, és mire számíthatunk a jövőben?

Miként segít túlélnünk a kollektív intelligencia?

Tim Harford, az oknyomozó írásairól és podcastjáról ismert közgazdász ismét meglepő és rendkívül érdekes összefüggéseket tár elénk az életünket megváltoztató innovációkról

A téglától és a postai bélyegtől a szemüvegen és az adománygyűjtésen át a csetbotig, a napelemekig és a blokkláncig számos találmányról és jelenségről mesél érdekfeszítő történeteket. A bemutatott összefüggések megváltoztathatják a világról és jövőnk alakulásáról alkotott felfogásunkat, és irányt mutathatnak a korunk innovációihoz való alkalmazkodáshoz.

„Szórakoztató… Színes körkép a legzseniálisabb találmányokról, amelyek megváltoztatták az életünket, sokszor mégsem tűnnek fel.”

The Times

„Tim Harford minden könyve igazi ünnep.”

Malcolm Gladwell

Tim Harford a The Financial Times rovatvezető újságírója, a BBC Radio 4 „More or Less” és „Fifty Things That Made the Modern Economy” című műsorának vezetője, új podcastja a „Cautionary Tales”. Számos bestseller, többek között A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés, az Adatdetektív, az Alkotó rendetlenség, Az alkalmazkodás logikája, Az élet rejtett logikája és Az oknyomozó közgazdász szerzője. Vendégoktató az Oxfordi Egyetem Nuffield College-ban, a Királyi Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja. „How Frustration can make us more creative” és „Trial, error and the God complex” című TED-előadásait összesen több mint 5 millión tekintették meg. 2014-ben az év közgazdasági kommentátora díjra jelölték, majd az azt követő években is számos díjat kapott gazdasági újságírásért. A 2019-es újévi kitüntetések alkalmával a királynőtől a közgazdaságtan jobb megértésének előmozdításáért megkapta a Brit Birodalmi Lovagrend tisztikeresztjét.

„A klímaválság visszafordítása csak következmény. Valójában az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítása és az igazságosság a cél.”

A Drawdown projekt vezetője és a Visszafordítható című könyv szerkesztője, Paul Hawken és kutatótársai szerint a globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni küzdelem kizárólag teljes szemléletváltással lehet hatékony. Földünk és társadalmunk széles körű regenerációjával a hátrányos helyzetű csoportok jelenlegi szükségleteinek és problémáinak elemzését és a szociális igazságtalanságok felszámolását kell kitűznünk; ehhez pedig a környezetvédelmi és a társadalmi átalakulást szolgáló tevékenységeinket egymással szoros összhangban kell megterveznünk.

A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló, kiegyensúlyozott emberi létezéshez. Egy ilyen tudatos, lépésről lépésre felépített, kiterjedt stratégia alkalmas arra, hogy egy generáció alatt elkerüljük az egyre fenyegetőbb klímakatasztrófát.

A könyvet támogatta az i-Tango Kft., a Gartner elemző cég kizárólagos képviselője: "Küldetésünk, hogy ügyfeleink számára verseny-, és gazdasági előnyt biztosítsunk, valamint időt és pénzt takarítsunk meg a legújabb technológiai trendek bemutatásával, az azokban rejlő lehetőségek tudatosításával.

Miért lassul a gazdasági növekedés?

Megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem?

Miért népszerűek a bevándorlásellenes politikusok?

Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?

Milyen hatással lesz a robotizáció a munkaerőpiacra és a jólétre?

Fokozza-e a társadalmi egyenlőtlenségeket a nemzetközi kereskedelem?

Lustává teszi-e az embereket a pénzbeli támogatás?

Hogyan kezeljük a migrációt?

A világ legégetőbb kérdéseire és kihívásaira aligha lehet egy 140 karakteres Twitter-bejegyzésben válaszolni. A közgazdászok megosztottak, a politikusok többsége pedig az orrunknál fogva vezeti a szavazóikat. Egye kevesebb időnk van a közös beszélgetésekre, értelmes vitákra, hogy valódi válaszokat keressünk az emberiség jövőjének legnagyobb kihívásaira. Mindez csak gerjeszti elégedetlenségünket és a bizalmatlanságunkat – úgy tűnik, szinte lehetetlen kitörni ebből az ördögi körből.

Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo – közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzőpáros − szerint minden szükséges tényező a rendelkezésünkre áll, hogy megoldjuk az emberiség előtt álló kihívásokat. Az erőforrások átgondolt elosztásához és felhasználásához azonban hiányzik egy jó közgazdaságtan. Rengeteg empirikus vizsgálatra építve meggyőzően érvelnek amellett, hogy olyan forradalmi szemléletváltásra van szükség a közgazdaságtanban, amely az emberek viselkedését, érzelmi és lelki reakcióit is figyelembe veszi. Meglátásuk szerint csakis az egymás kölcsönös tiszteletére épülő közös gondolkodással hidalhatjuk át a véleménykülönbséget, számolhatjuk fel a bizalmatlanságot, és bonthatjuk le a közénk emelt falakat.

A tét elég nagy: ha sikerül, az utókor majd hálával gondol erre a korra, ha kudarcot vallunk, az felbecsülhetetlen veszteségekkel járhat.

„Nem minden közgazdász jár nyakkendőben és gondolkodik bankár módra. Ebben az üdítően friss szemléletű könyvben a szerzők beleássák magukat a közgazdaságtan legújabb, izgalmas kutatási területeibe. Bátran megkérdőjelezik a legégetőbb problémákkal kapcsolatban kialakult hagyományos nézeteket, és meggyőzően fejtik ki gondolatébresztő elképzeléseiket arról, hogyan lehet felkészülni a jövő kihívásaira. Ez a könyv igazi alapmű.”

– Thomas Piketty, a Párizsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, A tőke a 21. században szerzője

„Ezekben a viharos időkben, amikor csak úgy röpködnek a rosszabbnál rosszabb ötletek és politikai döntések, különösen nagy szükség van a józan észre, és a jó közgazdaságtanra. Ez a számos témát felölelő, lebilincselő stílusú könyv, rengeteg kérdést tisztáz. A szerzők elemi erővel döbbentenek rá, van még bőven mit tanulnunk. Kötelező olvasmány!”

– Daron Acemoglu, az MIT Elizabeth és James Killian ösztöndíjas közgazdász professzora, a Miért buknak el nemzetek? társszerzője

„A közgazdaságtan akkor válik igazán érdekessé és bonyolulttá, amikor elvont megállapításait összevetjük a sokszínű valósággal. A könyv szerzői mesterei ennek. Rengeteg kísérletet végeztek, és több száz tanulmányon rágták át magukat, hogy megtalálják a gazdasági viselkedés mintázatait alakító érzelmi és lelki tényezőket. Következtetéseiket mindenképpen figyelembe kellene venni a gazdaságpolitikai elemzéseknél és döntéseknél. Könyvük rendkívül gondolatébresztő és motiváló.”

– Robert Solow, Nobel-emlékdíjas közgazdász, az MIT emeritus professzora

„Nagyszerű munka! A szerzők zseniális módon világítanak rá napjaink legnagyobb kihívásaira és megoldatlan problémáira, többek között a migrációra, a nemzetközi kereskedelemre, a klímaváltozásra és az egyenlőtlenségre. Ha ebben az évben – vagy évtizedben – csak egy gazdaságpolitikai könyvet olvas el, mindenképpen ezt válassza!”

– Cass R. Sunstein, a Harvard Egyetem Robert Walmsley ösztöndíjas professzora

„Banerjee és Duflo újraértelmezi a közgazdaságtan szerepét. Mindketten makacs optimizmussal hiszik, hogy a jó közgazdaságtan hozzájárulhat legégetőbb problémáink megoldásához. Könyvük rendkívül informatív, ugyanakkor érzelmileg is felemelő.”

– Pinelopi Goldberg, a Yale Egyetem Elihu ösztöndíjas közgazdász professzora, és a Világbank-csoport vezető közgazdásza

„Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról.”

Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

Milyen szerep jut a közgazdaságtudósoknak a történelmi pillanatokban?

Hogyan viselkedett volna Marx, ha a 20. században él Budapesten?

Miért kellene bátrabban oktatni a közgazdaságtant?

A mindenkori értelmiségi, tudós ember nem légüres térben létezik. Tudományterülete sürgető kérdéseinek megoldása mellett folyamatosan mérlegelni kényszerül, mi a szerepe az őt körülvevő világ alakításában. Mindegy, hogy a kommunista munkásmozgalom elméleti hátterének megalapozójáról van szó a 19. századi Londonban, esetleg Nagy Imre reformprogramját dolgozza ki 1956-ban Budapesten vagy éppen Kína gazdaságának piaci átalakulását segíti tanácsadóként – a gondolkodónak vállalnia kell a felelősséget elméleteinek és tetteinek hatásáért.

A Töprengésekben összegyűjtött gondolatébresztő előadásokban és véleménycikkekben Kornai János nemzetközileg elismert közgazdász, akadémikus, professor emeritus kíméletlen és őszinte (ön)kritikával tekint vissza sorsfordító időszakokra, a saját és kortársai döntéseire és szerepvállalására, valamint egyéb lehetséges viselkedésmódokra. A high tech korszakban talán minden eddiginél fontosabb, hogy a filantróp professzor útmutatása nyomán végiggondoljuk, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak a világ alakításában és a határaink feszegetésében.

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.

Hogyan befolyásolják a döntéseinket és a viselkedésünket a lényegtelennek tűnő történetek?

Míg ez a kérdés már régóta foglalkoztatja az emberiséget és a társadalomtudósokat, a közgazdászok többsége mereven elzárkózik az ilyen irányú kutatásoktól. Modelljeikben nincsenek történetek és érzelmek, csak racionálisan gondolkodó homo oeconomicusok.

Robert Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász legújabb könyve rendkívüli áttörés, mivel a gazdasági narratívák eddig ismeretlen világát tárja fel. Meggyőződéssel állítja, hogy a válságok előre jelzéséhez és a piaci problémák hatékony kezeléséhez a vírus módjára terjedő, népszerű gazdasági történetek szisztematikus elemzésére – narratív közgazdaságtanra – is szükség van.

Újszerű megközelítésben, rengeteg − eddig figyelmen kívül hagyott − történelmi példával, digitális adatbázisok felhasználásával teszi le az új paradigma alapjait. Gondolatébresztő fejtegetéseiből kiderül, hogy a gazdasági döntéseinket az igaz vagy éppen hamis történetek egyaránt befolyásolhatják. Megtudhatjuk azt is, miképp válhatnak a szájhagyomány útján, valamint a sajtó es a közösségi média csatornáin terjedő sztorik a gazdasági események hajtóerejévé, vagy vezethetnek válságokhoz, tömeges munkanélküliséghez, fokozódó egyenlőtlenséghez, vagy akár háborúhoz.

Mi történik, ha a mesterséges intelligencia vagy a virtuális valóság betör a 3D nyomtatás, illetve a robotika világába? Miképpen formálják át az egymást erősítő technológiák napjaink vezető iparágait? Milyen változások várhatók a táplálkozás, a közigazgatás és a környezetvédelem területén?
A technológia minden elképzelést felülmúló sebességgel fejlődik, és ennek köszönhetően a következő évtizedben soha nem tapasztalt átalakulás várható. Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író megvizsgálják, hogyan befolyásolják az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés újabb hullámai hétköznapi életünket és társadalmunk működését.
A szerzőpáros a technológiai konvergencia tudományát kutatva a legkülönfélébb területek – kereskedelem, oktatás, egészségügy és pénzügy – újjászületését vázolja fel. A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk lebilincselő olvasmány, amely a küszöbön álló fantasztikus jövőnkbe enged bepillantást.

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Mi lenne Mary Wollstonecraft véleménye az „álomesküvőkről"? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban?

Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Megismerhetjük a nemek egyenlőségéért vívott küzdelmüket, és megérthetjük, miért van szükségünk még ma is a feminizmusra. Arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal?

Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire:

• Miért hívnak teljesen ismeretlen férfiak „csillagomnak” vagy „szívemnek”?
• A feminizmus csak a fehérek dolga?
• Hagyjam a randipartnerem fizetni, ha ragaszkodik hozzá?
• Mi a baj az egyéjszakás kalandokkal?
• Miért nem vallhatom be a partneremnek, ha csak megjátszom az orgazmust?
• Nőként megkérhetem a férfi partnerem kezét?
• Felvegyem a férjem nevét, miután összeházasodtunk?
• Szeretnék egyáltalán gyereket?
• A lányom ragaszkodik hozzá, hogy hercegnőnek hívjuk. Hol rontottam el?
• Nem baj, ha csak háztartásbeli szeretnék lenni?
• Miért keresek kevesebbet, mint a férfiak?
• Miért vagyok megszállottja a női celebek kinézetének?
• Merjek online véleményt mondani?
• Miért hiányoznak a nők a filmszakmából?
• Miért van szükségünk női magazinokra?
• Szexista a technológia?
• Miért érzem magam mindig kövérnek?
• Muszáj szőrtelennek lennem odalent?
• Van joga bárki másnak dönteni arról, hogy megtartom-e a magzatom?
• Miért félek nőként egyedül végigmenni az utcán?

Tabi Jackson Gee Londonban élő újságíró, aki nemcsak számos nemzetközi lap szerzője, de a legizgalmasabb női médiafelületekre is publikál. Kedvenc témái a divat, a technológia, az utazás, és újabban a kertészkedés is.

Freya Rose filozófus, író, feminista. Számos társadalomtudományi könyv társszerzője.

A sorozat további kötetei:

Mit tenne Keynes?

Tejvan Pettinger e könyvben összeveti és ütközteti mindazt, amit a történelem legkiválóbb közgazdászai mindennapi életünk mintegy 40 kérdéséről mondtak vagy mondhattak volna, s mindenközben eredeti és gondolatébresztő stílusban ismerteti meg az Olvasót a közgazdaságtan legfontosabb elméleteivel.

E könyvben számos eredeti és gondolatébresztő választ találunk mindennapi életünk nagy (vagy éppen triviális) kérdéseire, köztük az alábbiakra:
● Nem ciki, ha az ember önző?
● Érdemes beállnom a tilos parkolóhelyre, és megkockáztatnom a bírságot?
● Hogyan kaphatok fizetésemelést?
● Tényleg bojkottáljam a munkásnyúzó üzemekben gyártott termékeket?
● Mi a boldogság titka?
● Valóban üdvösnek kellene tartanom, hogy parkolási bírságokat szabnak ki a városomban és az utcámban?
● Mennyit igyon az ember, ha szeret sörözni?
● Támogatnom kellene a kábítószerek legalizálását?
● Mekkora adósságterhet vehetek a vállamra magánemberként?
● Érdemes college-ba/egyetemre mennem?
● Mekkora összeget fizessek be nyugdíjpénztárakba?
● Az állami vagy a privatizált közegészségügyi rendszer működik hatékonyabban?
● Megbízhatok egy használtautó-kereskedőben?
● Tényleg aggodalomra adnak okot a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek?
● Mekkora összeget áldozzunk jótékony célokra?
● Valóban helyi termékeket kellene vennem?
● Hány gyermeket vállaljak?
● Hogyan fektethetek be nyereségesen?
● Pénzt vagy ajándékot adjak karácsonyra a szeretteimnek?
● Hogyan vásárolhatok igazán jutányos áron?
● Érdemes elfogadnom az előléptetést, ha emiatt többet kell túlóráznom?
● Hogyan tanulhatok meg igazán jól bánni az emberekkel?
● Hasznom vagy károm származik a bevándorlókból?
● Biztosan arra a politikai pártra szavazzak, amelyik a jövedelmi adóm csökkentésével kecsegtet?
● Hogyan vértezzem fel magam az infláció ellen?
● Vállalkozóként kizárólag a profitot tartsam szem előtt?

Tejvan Pettinger Oxfordban él és tanít, ahol hajdan maga is diplomát szerzett filozófia, politika és gazdaságtudományi szakon (Lady Margaret Hall, Oxfordi Egyetem). Pettinger az Economic Review munkatársa, a www.economicshelp.org szerkesztője, és a Cracking Economics (Nem olyan kemény dió a közgazdaságtan) című könyv szerzője.

Mit tanulhatunk a pitbulloktól a bűnözőkről?
Miért lenne egyszerűbb megoldani, mint kezelni a hajléktalanságot?
Mit mutat meg a hajfestés a 20. század történelméből?
A könyv címét Cesar Millan, a „kutyasuttogó" portréja adta: vajon mi zajlik Millan fejében, miközben a legdühödtebb, legproblémásabb ebeket csillapítja le? Ám Malcolm Gladwell szerint ennél is jobb kérdés, hogy vajon mi zajlik a kutya fejében.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A kutya szemszögéből című könyvében a The New Yorkerben megjelent legjobb írásaiból megismerhetünk megszállottakat és hétköznapi zseniket, bepillanthatunk az intelligenciatesztek és az etnikai profilalkotás nehézségeibe, az emberekkel kapcsolatos jóslatok és értékítéletek működésébe. Gladwell lendülete, széles körű érdeklődése és állandó kíváncsisága gondolkodásra késztet azáltal, hogy betekintést enged más emberek gondolkodásmódjába.

Tervezett megjelenés e-könyvben: 2020. június 15.

Miért van meglepően sok diszlexiás a sikeres vállalkozók között?
Mégis jobb a nagyobb osztálylétszám?
Miért nem mindig kifizetődő, ha bejutunk a legkiválóbb egyetemre?

Háromezer évvel ezelőtt az ókori Palesztina egyik csataterén egy pásztorfiú diadalmaskodott egy hatalmas harcos felett mindössze a parittyájával. Dávid és Góliát története azóta az esélytelen kisemberek és a sebezhetetlen óriások közötti küzdelem jelképévé vált. Dávid győzelme valószínűtlen és csodával határos. A fiúnak nem volt esélye. Vagy mégis?

Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Dávid és Góliát című kötetében Gladwell megkérdőjelezi az akadályok és hátrányok szerepéről kialakított elképzeléseinket, és újraértelmezi, mit jelent a diszkrimináció áldozatának lenni, elveszíteni egy szülőt, középszerű iskolába járni, vagy egyéb látszólagos hátránnyal indulni az életben. Lebilincselő történetekkel szemlélteti, milyen sokszor fakadnak világunk szépségei és jelentős értékei megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekből.

Tényleg úgy terjednek a gondolatok és a termékek, ahogy a vírusok?
Miért szorult vissza hirtelen a New York-i bűnözés?
Mit árul el az ebolajárvány egy tévéműsor sikeréről?

Fordulópont az a különös pillanat, amikor egy ötlet, trend vagy viselkedés hirtelen elszabadul, és járványszerűen, megállíthatatlanul terjedni kezd. Pontosan úgy, ahogy egy influenzás ember képes járványt kirobbantani, egy kicsiny, ám precízen kiszámított mozdulat is képes divatossá, népszerűvé tenni termékeket vagy tevékenységeket. De vajon mikor van a fordulópont?
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A Fordulópont példáit az élet legkülönbözőbb területeiről hozza, tüzetesen és szórakoztatóan elemzi, hogyan vehetjük észre, ha egy fordulópont készül, vagy hogyan lehet fordulópontot létrehozni.

Miért olyan jó matekosok az ázsiaiak?
Miben hasonlít egymásra Bill Gates és a Beatles?
Miért él teljes ismeretlenségben a világ legokosabb embere?

A kivételes emberekről szóló történetek látszólag az intelligenciáról, a tehetségről és az ambícióról szólnak. Malcolm Gladwell szerint a siker valójában teljesen máson múlik, és megértéséhez alaposabban szemügyre kell vennünk a kivételes emberek körülményeit - a családjukat, a születési helyüket, sőt a születési dátumukat is. A siker sokkal bonyolultabb, mint első pillantásra gondolnánk, ám mégis sajátos logika szerint alakul.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Ebben a kötetben feltárja a siker logikáját, és bemutatja az emberi lehetőségek és képességek kiteljesedésének lenyűgöző és provokatív olvasatát.

e-könyvben is kapható.

Lehet-e „első blikkre" jól dönteni?
Miért hatnak ránk annyira a magas, barna, jóképű férfiak?
Hogyan olvassunk mások gondolataiban?
A világ és önmagunk megismerése során túlságosan nagy figyelmet fordítunk a hosszas tervezés és gondolkodás után meghozott racionális döntésekre. Pedig a gondolkodás nélküli gondolkodás, az „isteni szikra", az intuíció is sikerre vihet.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Az Ösztönösen című könyvében számos példán keresztül magyarázza el, hogyan hozunk döntéseket, és a gyakorlati életben könnyen használható eszköztárat mutat be, amellyel rengeteg időt takaríthatunk meg.

e-könyvben is kapható.

Hogyan tudta lóvá tenni Fidel Castro a CIA-t egy egész emberöltőn át?
Lehet, hogy amire a vígjátéksorozatok tanítanak, hazugság?
A szem mégsem a lélek tükre?
Sokszor, sajnos, hibás eszközökkel és stratégiákkal igyekszünk megérteni, kiismerni azokat, akiket nem ismerünk. És, mivel nem tudjuk, hogyan beszéljünk az ismeretlenekkel, konfliktusok és félreértések özönét zúdítjuk magunkra.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és önmagunkról való gondolkodásmódunkat. Ismerős ismeretlenek című kötetében ismét szellemi kalandra hív, embert próbáló és ellentmondásokkal teli utazásra a történelem, a pszichológia és a címlapsztorit érő botrányok világába – és a feje tetejére állítja mindazt, amit eddig tudni véltünk.

A könyv elérhető e-könyv formában is.

Hogyan tudta lóvá tenni Fidel Castro a CIA-t egy egész emberöltőn át?
Lehet, hogy amire a vígjátéksorozatok tanítanak, hazugság?
A szem mégsem a lélek tükre?
Sokszor, sajnos, hibás eszközökkel és stratégiákkal igyekszünk megérteni, kiismerni azokat, akiket nem ismerünk. És, mivel nem tudjuk, hogyan beszéljünk az ismeretlenekkel, konfliktusok és félreértések özönét zúdítjuk magunkra.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és önmagunkról való gondolkodásmódunkat. Ismerős ismeretlenek című kötetében ismét szellemi kalandra hív, embert próbáló és ellentmondásokkal teli utazásra a történelem, a pszichológia és a címlapsztorit érő botrányok világába – és a feje tetejére állítja mindazt, amit eddig tudni véltünk.

A könyv elérhető e-könyv formában is.

A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért a kormányok, települések, vállalatok és az egyének szintjén. A Visszafordítható segít minket az eligazodásban: a keretében elismert kutatók, tettre kész szakemberek, elkötelezett politikusok a világ minden tájáról egy tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatcsomagot készítettek a klímakatasztrófa megállítására.

A hiánypótló könyv 100 innovatív megoldást mutat be mindenki számára közérthető módon az élet különböző területeiről. Megismerhetünk már alkalmazott technológiai újításokat és szemléletformáló kezdeményezéseket, sőt még fejlesztés alatt álló terveket is. Ha az elkövetkező harminc évben ezeket a módszereket következetesen alkalmazzuk, csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást, visszafordíthatjuk a klímaváltozást, és lehetőséget kapunk egy élhetőbb, igazságosabb világ kialakítására is.

Miért érdemes a generációkat nem a múlt, hanem a jövő alapján definiálni?
Mit tehetnek az egyes nemzedékek, hogy fenntartható világban éljünk?
Miként alakítja át a mesterséges intelligencia az életünket és a jövőnket?

A generációk tagjait a születési év és a közösen átélt események csupán lazán kapcsolják egymáshoz, ennél sokkal több összetevő befolyásolja gondolkodásmódunkat, viselkedésünket és döntéseinket. Napjainkban olyan kihívásokkal (klímaváltozás, társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek, mesterséges intelligencia) szembesülünk, hogy szükség lesz az összes generáció tapasztalatára és tudására a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, és az egyes nemzedékeknek tanulniuk kell egymástól a megoldás érdekében.
Nemes Orsolya generációkutató szerint a modern, innovatív, kreatív oktatási modellek segítségével leszünk képesek arra, hogy rugalmasan, adaptív módon reagáljunk a bizonytalanságokkal teli jövőre. Megdöbbentő adatokkal és izgalmas példákkal hívja fel a figyelmünket arra, hogy sokat tehetünk – és kell is tennünk – azért, hogy gyermekeink környezete élhető maradjon, és versenyképes tudást szerezve idősebb és fiatalabb generációk együtt alakíthassák világunkat.