Hogyan alakulhatott ki egy olyan rendszer Magyarországon, ahol a korrupció szinte minden területen jelen van?
Hogyan érintették mindezek a gazdasági fejlődést, a társadalmi igazságosságot és az emberek bizalmát?
Miért vált elfogadottá a "megoldások" keresése a törvények kijátszásával?
Miért tűrjük el, hogy a közpénzek eltűnnek, miközben az állampolgárok mindennapi problémáit senki sem oldja meg?

A korrupció a magyar társadalom szövetében mélyebb hatásokat gyakorol, mint bárki gondolná - nap mint nap szembesülünk vele nemcsak a politika szintjén, hanem a mindennapi életben is. Jancsics Dávid szociológus Magyarország legújabb kori történelmét és a korrupció működését vizsgálja, feltárva a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek közötti összefonódásokat. A szerző tizenöt évnyi kutatás eredményei alapján felfedi a szereplőket mozgató motivációkat és társadalmi kényszereket, bepillantást nyújt a hatalom és a pénz mögötti világba, ahol a közérdek háttérbe szorul, és a személyes előnyök érvényesítése kerül előtérbe.

„Kihagyhatatlan alapmű.” - Margaret Atwood

Az összes környezeti problémánk megoldódna, ha mindenki vidékre költözne, nem közlekedne repülővel, és bojkottálná a műanyagot meg a pálmaolajat?
Mi történik, ha nem sikerül 2 °C alatt tartanunk a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését?
Mi a jobb a bolygónknak: ha helyi termelőtől származó hús kerül az asztalunkra, vagy ha avokádót is eszünk, de jóval kevesebb húst fogyasztunk?

A szalagcímekben nap mint nap riasztó híreket olvashatunk, például, hogy a termőföldek állapota vészesen romlik, nem marad hal az óceánokban, és kétszer is érdemes meggondolni a gyerekvállalást. A klímaváltozással kapcsolatban valóban hatalmas problémákkal nézünk szembe. De ezek megoldhatók.
Hannah Ritchie adattudós merész és radikálisan optimista könyvében amellett érvel, hogy az utóbbi évtizedekben rövid idő alatt elért nagy változásoknak köszönhetően a történelem során először esélyünk nyílik tényleges fenntarthatóságot elérni. A legfrissebb kutatási eredményeket, szemléletes ábrákat és gyakorlati tanácsokat felvonultató könyve alapján teljesen átértékeljük majd a környezeti problémákkal kapcsolatos eddigi ismereteinket. Kiderül, mi működik, és mi nem, és hogy mire kellene az energiáinkat összpontosítanunk, ha fenntartható bolygót szeretnénk örökül hagyni a következő generációknak.

„A rendszerszintű problémák megoldására talán a legjobb megközelítés a cselekvő remény. Hannah Ritchie nem azt mondja, hogy minden rendben van, hátradőlhetünk, hanem azt, hogy még van egy utolsó esélyünk, és ezt számokkal támasztja alá. Ez egyrészt frusztráló, hiszen igenis van felelősségünk, másrészt megnyugtató, mert cselekvésünknek még lehet eredménye és nagyon is konkrét útja.”

Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser

„A témában még nem olvastam ilyen pozitív kicsengésű és inspiráló írást! Hannah Ritchie merész és az ingoványos területeken is jól egyensúlyozó könyvét ajánlom mindenkinek, aki többet szeretne tudni arról, hogyan alakíthatjuk jövőnket fenntarthatóbbá és élhetőbbé.”

Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója; a PET Kupa Egyesület alelnöke

A mesterséges intelligencia (MI) már most is jelen van életünk minden területén – zsebünkben, laptopunkon, a diagnosztikában vagy éppen az önvezető autókban. De mi vár ránk a jövőben? Martin Ford jövőkutató izgalmas könyvében betekintést nyújt abba, hogy az MI milyen forradalmi változásokat hozhat, miközben arra is rávilágít, milyen kihívásokat kell leküzdenünk, hogy a technológia előnyeit a lehető legjobban kiaknázzuk.

A könyv részletesen bemutatja, hogyan segítheti az MI a klímaváltozás elleni küzdelmet, a világjárványok kezelését vagy éppen a tudományos kutatásokat. Ugyanakkor Ford nem hallgat a hátulütőkről sem: az autonóm fegyverek terjedése, a deepfake videók által okozott károk, vagy az MI előítéleteket felerősítő hatása mind aggasztó problémák. A technológia az autoriter rezsimek kezében hatékony kontrolleszközzé válhat, és növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket is.

Ez a könyv nemcsak arra ösztönöz, hogy megértsük a mesterséges intelligencia működését, hanem arra is, hogy felelősségteljesen formáljuk a jövőt, amelyet alapvetően meghatároz majd. Ha érdekel, hogyan alakíthatjuk a technológiai forradalmat úgy, hogy mindannyiunk javát szolgálja, *Jövőnk a robotok korában* kötelező olvasmány.

**Fedezd fel a világ működésének rejtett összefüggéseit!**

Mi történne, ha leállna a GPS? Hogyan alakítják életünket a robotok és a mesterséges intelligencia? Milyen szerepet játszik a kollektív intelligencia a túlélésünkben? Tim Harford, a világszerte elismert közgazdász és bestseller író, **„A gazdaság rejtett logikája”** című könyvében ezekre a kérdésekre keres választ, miközben lebilincselő történeteken keresztül mutatja be, hogyan formálták a világot a legzseniálisabb találmányok.

A téglától a blokkláncig, a postai bélyegtől a napelemekig Harford rávilágít arra, hogyan működnek a hétköznapi innovációk mögött meghúzódó mechanizmusok. Ezek az összefüggések nemcsak világunk megértésében segítenek, hanem abban is, hogy magabiztosabban alkalmazkodjunk a modern kor kihívásaihoz.

**Miért válaszd ezt a könyvet?**
🔹 **Érdekfeszítő történetek:** Fedezd fel, hogyan alakítják az életünket a tudományos és technológiai újítások.
🔹 **Szórakoztató és tanulságos:** Harford magával ragadó stílusban mesél a világ gazdasági és társadalmi működéséről.
🔹 **Hiteles szerző:** Tim Harford, a BBC műsorvezetője és számos elismert könyv szerzője, a közgazdaságtan népszerűsítésének egyik legismertebb alakja.

Ez a könyv nem csupán olvasmány, hanem izgalmas utazás a világunkat meghatározó innovációk logikája mögé. Rendeld meg most, és nézd új szemmel a körülötted lévő világot!

„Szórakoztató… Színes körkép a legzseniálisabb találmányokról, amelyek megváltoztatták az életünket, sokszor mégsem tűnnek fel.”

The Times

„Tim Harford minden könyve igazi ünnep.”

Malcolm Gladwell

„A klímaválság visszafordítása csak következmény. Valójában az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítása és az igazságosság a cél.”

Regeneráció – Egy új szemlélet a klímaválság megoldására és a világ helyreállítására

Paul Hawken és kutatótársai a *Regeneráció* című könyvben nemcsak a klímaválság visszafordítására kínálnak megoldásokat, hanem egy mélyrehatóbb célt tűznek ki: az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítását, valamint az igazságosság megteremtését. A szerzők szerint a globális problémák megoldása kizárólag átfogó szemléletváltással lehetséges, amelyben a társadalmi igazságtalanságok felszámolása és a környezetvédelmi tevékenységek szorosan összefonódnak.

A könyv gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan tehetünk a bolygónkért. Olyan innovatív megoldásokat ismerhetünk meg, mint a 15 perces városok kialakítása, az élelmiszererdők létrehozása vagy a moszatpáfrány-termesztés, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez és a fenntartható jövő megteremtéséhez.

A *Regeneráció* egy reményteljes és cselekvésre ösztönző útmutató mindazoknak, akik szeretnék jobbá tenni a világot. Ez a könyv megmutatja, hogyan lehet tudatos, lépésről lépésre kidolgozott stratégiával elkerülni az egyre közelgő klímakatasztrófát, miközben egy egészségesebb, igazságosabb világot építünk.

A könyv létrejöttét az i-Tango Kft. támogatta, amely elkötelezett az innováció és a technológiai trendek tudatosítása mellett, hogy ügyfeleik számára gazdasági előnyöket biztosítsanak.

Jó közgazdaságtan a nehéz időkre – Útmutató, ha meg akarod érteni a világot

Miért tűnik egyre bizonytalanabbnak a jövő? Mit tehetünk a klímaváltozás, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek vagy a gazdasági válságok ellen? A Jó közgazdaságtan a nehéz időkre című könyv ezekre az égető kérdésekre keres őszinte és tudományosan megalapozott válaszokat.

A közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzőpáros, Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo nem a megszokott sémák mentén gondolkodik. Könyvük egy újfajta közgazdasági szemléletet mutat be, amely nemcsak számokkal és elméletekkel operál, hanem figyelembe veszi az emberek érzéseit, viselkedését és valódi problémáit. Empirikus kutatásokra építve cáfolják a leegyszerűsítő véleményeket, és arra biztatnak, hogy ne fogadjuk el készpénznek a politikai szlogeneket – inkább gondolkodjunk együtt, emberi szempontok szerint.

Ez a könyv nemcsak azoknak szól, akik érdeklődnek a gazdaság iránt, hanem mindenkinek, aki szeretne eligazodni a világban, jobban érteni a döntéseink mögötti mozgatórugókat, és hozzájárulni egy igazságosabb jövő építéséhez. Inspiráló, elgondolkodtató és meglepően olvasmányos – olyan közgazdaságtan, ami végre rólunk szól.

„Nem minden közgazdász jár nyakkendőben és gondolkodik bankár módra. Ebben az üdítően friss szemléletű könyvben a szerzők beleássák magukat a közgazdaságtan legújabb, izgalmas kutatási területeibe. Bátran megkérdőjelezik a legégetőbb problémákkal kapcsolatban kialakult hagyományos nézeteket, és meggyőzően fejtik ki gondolatébresztő elképzeléseiket arról, hogyan lehet felkészülni a jövő kihívásaira. Ez a könyv igazi alapmű.”

– Thomas Piketty, a Párizsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, A tőke a 21. században szerzője

„Ezekben a viharos időkben, amikor csak úgy röpködnek a rosszabbnál rosszabb ötletek és politikai döntések, különösen nagy szükség van a józan észre, és a jó közgazdaságtanra. Ez a számos témát felölelő, lebilincselő stílusú könyv, rengeteg kérdést tisztáz. A szerzők elemi erővel döbbentenek rá, van még bőven mit tanulnunk. Kötelező olvasmány!”

– Daron Acemoglu, az MIT Elizabeth és James Killian ösztöndíjas közgazdász professzora, a Miért buknak el nemzetek? társszerzője

„A közgazdaságtan akkor válik igazán érdekessé és bonyolulttá, amikor elvont megállapításait összevetjük a sokszínű valósággal. A könyv szerzői mesterei ennek. Rengeteg kísérletet végeztek, és több száz tanulmányon rágták át magukat, hogy megtalálják a gazdasági viselkedés mintázatait alakító érzelmi és lelki tényezőket. Következtetéseiket mindenképpen figyelembe kellene venni a gazdaságpolitikai elemzéseknél és döntéseknél. Könyvük rendkívül gondolatébresztő és motiváló.”

– Robert Solow, Nobel-emlékdíjas közgazdász, az MIT emeritus professzora

„Nagyszerű munka! A szerzők zseniális módon világítanak rá napjaink legnagyobb kihívásaira és megoldatlan problémáira, többek között a migrációra, a nemzetközi kereskedelemre, a klímaváltozásra és az egyenlőtlenségre. Ha ebben az évben – vagy évtizedben – csak egy gazdaságpolitikai könyvet olvas el, mindenképpen ezt válassza!”

– Cass R. Sunstein, a Harvard Egyetem Robert Walmsley ösztöndíjas professzora

„Banerjee és Duflo újraértelmezi a közgazdaságtan szerepét. Mindketten makacs optimizmussal hiszik, hogy a jó közgazdaságtan hozzájárulhat legégetőbb problémáink megoldásához. Könyvük rendkívül informatív, ugyanakkor érzelmileg is felemelő.”

– Pinelopi Goldberg, a Yale Egyetem Elihu ösztöndíjas közgazdász professzora, és a Világbank-csoport vezető közgazdásza

„Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról.”

Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

Milyen szerep jut a közgazdaságtudósoknak a történelmi pillanatokban?

Hogyan viselkedett volna Marx, ha a 20. században él Budapesten?

Miért kellene bátrabban oktatni a közgazdaságtant?

A mindenkori értelmiségi, tudós ember nem légüres térben létezik. Tudományterülete sürgető kérdéseinek megoldása mellett folyamatosan mérlegelni kényszerül, mi a szerepe az őt körülvevő világ alakításában. Mindegy, hogy a kommunista munkásmozgalom elméleti hátterének megalapozójáról van szó a 19. századi Londonban, esetleg Nagy Imre reformprogramját dolgozza ki 1956-ban Budapesten vagy éppen Kína gazdaságának piaci átalakulását segíti tanácsadóként – a gondolkodónak vállalnia kell a felelősséget elméleteinek és tetteinek hatásáért.

A Töprengésekben összegyűjtött gondolatébresztő előadásokban és véleménycikkekben Kornai János nemzetközileg elismert közgazdász, akadémikus, professor emeritus kíméletlen és őszinte (ön)kritikával tekint vissza sorsfordító időszakokra, a saját és kortársai döntéseire és szerepvállalására, valamint egyéb lehetséges viselkedésmódokra. A high tech korszakban talán minden eddiginél fontosabb, hogy a filantróp professzor útmutatása nyomán végiggondoljuk, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak a világ alakításában és a határaink feszegetésében.

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.

Narratív közgazdaságtan – Hogyan formálják a történetek a gazdasági döntéseinket?

Hogyan befolyásolják a gazdasági döntéseinket a látszólag jelentéktelen történetek? Robert Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász "Narratív közgazdaságtan" című könyvében bemutatja, hogy a gazdaság nem csupán racionális számítások és elemzések eredménye, hanem a közösségi médiában és a sajtóban terjedő történetek is komoly hatással vannak a döntéseinkre.

Shiller szerint a gazdasági válságok előrejelzéséhez és a piaci problémák kezeléséhez szükség van a gazdasági narratívák elemzésére, hiszen a történetek, akár igazak, akár hamisak, hatással vannak a piaci viselkedésre és a gazdasági események alakulására. A könyv új megközelítést kínál, és példákkal mutatja be, hogyan alakíthatják a történetek a gazdasági világot, akár válságokat, egyenlőtlenségeket vagy háborúkat is eredményezve. Ha érdekel, hogyan hatnak ránk a gazdasági narratívák, és hogyan alkalmazhatjuk ezt a tudást a gazdaság jobb megértésére, a "Narratív közgazdaságtan" elengedhetetlen olvasmány.

A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk – Fedezd fel a technológiai forradalmat!

El tudod képzelni, milyen lesz a világ, amikor a mesterséges intelligencia, a robotika, a 3D nyomtatás és a virtuális valóság egymást erősítve alakítják át az életünket? Hogyan változtatja meg a technológiai robbanás a munkát, az egészségügyet, az oktatást vagy akár a környezetvédelem jövőjét?

Peter H. Diamandis és Steven Kotler lebilincselő könyvében bemutatja, hogyan gyorsul fel a fejlődés olyan mértékben, hogy a következő évtizedben alapjaiban formálja át mindennapjainkat. Az exponenciálisan növekvő innovációk hatása mindenhol érezhető lesz: az üzleti világban, az orvostudományban és még a táplálkozásban is.

Ez a könyv nem csupán a jövőkutatás izgalmas eredményeit tárja elénk, hanem inspirál arra, hogy meglássuk a lehetőségeket ebben a gyorsan változó világban. Ha érdekel, merre tart a világ, és szeretnél felkészülni a holnap kihívásaira, akkor A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk kötelező olvasmány!

Vajon mit mondana Andrea Dworkin a brazilgyantáról? Mi lenne Mary Wollstonecraft véleménye az „álomesküvőkről"? Milyen tanácsot adna Naomi Wolf a Tinder-profilunkkal kapcsolatban?

Tabi Jackson Gee és Freya Rose mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseken keresztül vezet be a legnagyobb feministák elméleteibe és mutatja be életszemléletüket. Megismerhetjük a nemek egyenlőségéért vívott küzdelmüket, és megérthetjük, miért van szükségünk még ma is a feminizmusra. Arra sarkallnak, hogy feltegyük a kérdést: vajon a nők tényleg egyenlőek a férfiakkal?

Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire:

• Miért hívnak teljesen ismeretlen férfiak „csillagomnak” vagy „szívemnek”?
• A feminizmus csak a fehérek dolga?
• Hagyjam a randipartnerem fizetni, ha ragaszkodik hozzá?
• Mi a baj az egyéjszakás kalandokkal?
• Miért nem vallhatom be a partneremnek, ha csak megjátszom az orgazmust?
• Nőként megkérhetem a férfi partnerem kezét?
• Felvegyem a férjem nevét, miután összeházasodtunk?
• Szeretnék egyáltalán gyereket?
• A lányom ragaszkodik hozzá, hogy hercegnőnek hívjuk. Hol rontottam el?
• Nem baj, ha csak háztartásbeli szeretnék lenni?
• Miért keresek kevesebbet, mint a férfiak?
• Miért vagyok megszállottja a női celebek kinézetének?
• Merjek online véleményt mondani?
• Miért hiányoznak a nők a filmszakmából?
• Miért van szükségünk női magazinokra?
• Szexista a technológia?
• Miért érzem magam mindig kövérnek?
• Muszáj szőrtelennek lennem odalent?
• Van joga bárki másnak dönteni arról, hogy megtartom-e a magzatom?
• Miért félek nőként egyedül végigmenni az utcán?

Tabi Jackson Gee Londonban élő újságíró, aki nemcsak számos nemzetközi lap szerzője, de a legizgalmasabb női médiafelületekre is publikál. Kedvenc témái a divat, a technológia, az utazás, és újabban a kertészkedés is.

Freya Rose filozófus, író, feminista. Számos társadalomtudományi könyv társszerzője.

A sorozat további kötetei:

Mit tenne Keynes?

Mit tanulhatunk a pitbulloktól a bűnözőkről?
Miért lenne egyszerűbb megoldani, mint kezelni a hajléktalanságot?
Mit mutat meg a hajfestés a 20. század történelméből?
A könyv címét Cesar Millan, a „kutyasuttogó" portréja adta: vajon mi zajlik Millan fejében, miközben a legdühödtebb, legproblémásabb ebeket csillapítja le? Ám Malcolm Gladwell szerint ennél is jobb kérdés, hogy vajon mi zajlik a kutya fejében.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A kutya szemszögéből című könyvében a The New Yorkerben megjelent legjobb írásaiból megismerhetünk megszállottakat és hétköznapi zseniket, bepillanthatunk az intelligenciatesztek és az etnikai profilalkotás nehézségeibe, az emberekkel kapcsolatos jóslatok és értékítéletek működésébe. Gladwell lendülete, széles körű érdeklődése és állandó kíváncsisága gondolkodásra késztet azáltal, hogy betekintést enged más emberek gondolkodásmódjába.

Tervezett megjelenés e-könyvben: 2020. június 15.

Miért van meglepően sok diszlexiás a sikeres vállalkozók között?
Mégis jobb a nagyobb osztálylétszám?
Miért nem mindig kifizetődő, ha bejutunk a legkiválóbb egyetemre?

Háromezer évvel ezelőtt az ókori Palesztina egyik csataterén egy pásztorfiú diadalmaskodott egy hatalmas harcos felett mindössze a parittyájával. Dávid és Góliát története azóta az esélytelen kisemberek és a sebezhetetlen óriások közötti küzdelem jelképévé vált. Dávid győzelme valószínűtlen és csodával határos. A fiúnak nem volt esélye. Vagy mégis?

Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. Dávid és Góliát című kötetében Gladwell megkérdőjelezi az akadályok és hátrányok szerepéről kialakított elképzeléseinket, és újraértelmezi, mit jelent a diszkrimináció áldozatának lenni, elveszíteni egy szülőt, középszerű iskolába járni, vagy egyéb látszólagos hátránnyal indulni az életben. Lebilincselő történetekkel szemlélteti, milyen sokszor fakadnak világunk szépségei és jelentős értékei megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekből.

Tényleg úgy terjednek a gondolatok és a termékek, ahogy a vírusok?
Miért szorult vissza hirtelen a New York-i bűnözés?
Mit árul el az ebolajárvány egy tévéműsor sikeréről?

Fordulópont az a különös pillanat, amikor egy ötlet, trend vagy viselkedés hirtelen elszabadul, és járványszerűen, megállíthatatlanul terjedni kezd. Pontosan úgy, ahogy egy influenzás ember képes járványt kirobbantani, egy kicsiny, ám precízen kiszámított mozdulat is képes divatossá, népszerűvé tenni termékeket vagy tevékenységeket. De vajon mikor van a fordulópont?
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat. A Fordulópont példáit az élet legkülönbözőbb területeiről hozza, tüzetesen és szórakoztatóan elemzi, hogyan vehetjük észre, ha egy fordulópont készül, vagy hogyan lehet fordulópontot létrehozni.

Kivételesek – Átdolgozott kiadás: A siker titkai, amikről nem beszélünk

Miért olyan jó matekosok az ázsiai diákok? Mi köze van a Beatlesnek Bill Gates-hez? Miért él a világ legokosabb embere teljes ismeretlenségben? A kivételes emberekről szóló történeteket gyakran az intelligenciával, tehetséggel és kemikális ambícióval magyarázzuk, de Malcolm Gladwell "Kivételesek" című könyve teljesen más szemszögből közelíti meg a sikert.

Gladwell azzal az alapvető kérdéssel foglalkozik, hogy mi a siker valódi kulcsa. Szerinte nem csupán a született tehetségről van szó, hanem a körülményekről, amelyek segítenek vagy épp hátráltatnak minket. A család, a születési hely és időpont, a körülöttünk lévő társadalmi és kulturális hatások mind alapvetően befolyásolják, hogy ki lesz valóban sikeres.

Ez a könyv minden eddiginél mélyebben rávilágít arra, hogy a siker sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint első pillantásra gondolnánk. Malcolm Gladwell műve megváltoztatja a világról alkotott elképzeléseinket és segít megérteni, hogyan érhetjük el valódi lehetőségeink kiteljesedését.

A könyv e-könyv formátumban is elérhető, így bárhol és bármikor elmélyedhetsz a siker titkaiban!

Ösztönösen – átdolgozott kiadás

Dönteni sokszor nehéz – de mi van, ha a legjobb döntéseink nem is a hosszas mérlegelés eredményei? Miért bízunk ösztönösen egy magas, barna, jóképű férfiban? Hogyan tudjuk azonnal megérezni, mi jár valaki fejében? Malcolm Gladwell izgalmas könyve, az Ösztönösen, arra hív, hogy fedezzük fel a bennünk rejlő, gyors gondolkodás erejét.
Gladwell lebilincselő példákon keresztül mutatja be, hogy az intuíció – az a bizonyos „első blikk” – mennyire fontos szerepet játszik mindennapi döntéseinkben. A könyv segítségével megérthetjük, mikor bízhatunk bátran a megérzéseinkben, és hogyan használhatjuk tudatosan ezt a képességünket a sikeresebb, gyorsabb döntéshozatal érdekében.
Az Ösztönösen nemcsak új szemléletet ad, de praktikus útmutatót is kínál, amelyet bárki könnyedén alkalmazhat a saját életében.
Ha kíváncsi vagy, hogyan teheted hatékonyabbá a döntéseidet – akár azonnal –, ez a könyv neked szól!
Nyomtatott és e-könyv formában is elérhető – kezdd el olvasni még ma!

Hogyan tudta lóvá tenni Fidel Castro a CIA-t egy egész emberöltőn át?
Lehet, hogy amire a vígjátéksorozatok tanítanak, hazugság?
A szem mégsem a lélek tükre?
Sokszor, sajnos, hibás eszközökkel és stratégiákkal igyekszünk megérteni, kiismerni azokat, akiket nem ismerünk. És, mivel nem tudjuk, hogyan beszéljünk az ismeretlenekkel, konfliktusok és félreértések özönét zúdítjuk magunkra.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és önmagunkról való gondolkodásmódunkat. Ismerős ismeretlenek című kötetében ismét szellemi kalandra hív, embert próbáló és ellentmondásokkal teli utazásra a történelem, a pszichológia és a címlapsztorit érő botrányok világába – és a feje tetejére állítja mindazt, amit eddig tudni véltünk.

A könyv elérhető e-könyv formában is.

Hogyan tudta lóvá tenni Fidel Castro a CIA-t egy egész emberöltőn át?
Lehet, hogy amire a vígjátéksorozatok tanítanak, hazugság?
A szem mégsem a lélek tükre?
Sokszor, sajnos, hibás eszközökkel és stratégiákkal igyekszünk megérteni, kiismerni azokat, akiket nem ismerünk. És, mivel nem tudjuk, hogyan beszéljünk az ismeretlenekkel, konfliktusok és félreértések özönét zúdítjuk magunkra.
Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és önmagunkról való gondolkodásmódunkat. Ismerős ismeretlenek című kötetében ismét szellemi kalandra hív, embert próbáló és ellentmondásokkal teli utazásra a történelem, a pszichológia és a címlapsztorit érő botrányok világába – és a feje tetejére állítja mindazt, amit eddig tudni véltünk.

A könyv elérhető e-könyv formában is.