Ki vezethet autót Észak-Koreában? Mit tud az átlagember a fogolytáborokról? Utazhatnak, nyaralhatnak az észak-koreaiak? Kritizálják-e a Kimeket a zárt ajtók mögött?

A napi hírek alapján Észak-Koreáról éhező szegények, állami propaganda, munkatáborok és a személyi kultusz jut eszünkbe. Daniel Tudor, a The Economist újságírója disszidensekkel készített interjúk alapján mutatja be, hogyan élnek, dolgoznak, szeretnek és tanulnak a hétköznapi emberek. Anélkül, hogy mentséget keresne a rezsim zsarnokságára, a Kérdezz meg egy észak-koreait! rávilágít arra, hogy a diktatúra elnyomása ellenére az észak-koreaiak megpróbálják éppúgy élni mindennapi életüket, mint mindenki más bárhol a világon.

Hiteles és őszinte vallomások az észak-koreai életkörülményekről – maguktól az észak-koreaiaktól.

Megváltoztathatja-e egy ember rendkívüli elszántsága az autokrata rezsimet?
Megőrizhető-e az önbecsülésünk egy börtönben?
Ha eltűrjük a zsarnokságot, akkor mi magunk válunk saját elnyomóinkká?

Függetlenül és szabadon élni csak döntés kérdése. Nadya Tolokonnikovának, a Pussy Riot feminista és diktatúraellenes punk-rock együttes alapító tagjának minden cselekedete ezt igazolja. 2012-ben a Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott Putyin-ellenes performanszért két év börtönbüntetést kapott, amelynek nagy részét egy szibériai kényszermunkatáborban kellett letöltenie.
Nadyát ez sem törte meg, sőt még inkább megerősítette benne a szenvedélyes lázadót; a hitet, hogy az elnyomás, az igazságtalanság és a hatalomelvűség ellen radikálisan fel kell lépni. Merész, vagány és hiteles személyisége arra inspirál, hogy fotelforradalmárokból mindenre elszánt aktivistákká váljunk, és kezünkbe vegyük sorsunk irányítását.

„Kérd számon a hatalmasokat, és gyönyörködj a bukásukban! Makacs ellenállás és sokatmondó mosoly – ez legyen a fegyvered!"

Napjainkban kevés az olyan inspiráló személyiség, aki hajthatatlansága és eredeti látásmódja révén számos technológiát forradalmasítva, több területen is maradandót alkot. Elon Musk ilyen példakép: valóságos látnokként vitte sikerre eddigi vállalkozásait, többek között az elektromos autókat fejlesztő Tesla Motorst és a kereskedelmi űrutazást megújító Space X-et.

Különösen nehéz életutat járt be, mire a Szilícium-völgy egyik legismertebb vállalkozója lett. Gyermekkorát Dél-Afrikában töltötte, ahol zsenialitása miatt kilógott a sorból. Később innovatív üzletemberként nem mindennapi kockázatokat vállalt, így sokszor szinte az alapoktól kellett újraépítenie birodalmát.

Buktatókkal és sikerekkel teli története önmagában is lenyűgöző, Elon Muskot azonban leginkább az teszi szuperhőssé, hogy modern technológiai megoldásaival, környezettudatos módon keres válaszokat korunk kihívásaira: a jövő izgalmas, optimista képét festi elénk.

MERÉSZ ÚJÍTÓK, IZGALMAS ÉS MOTIVÁLÓ MÓDSZEREK
INSPIRÁCIÓ FIATALOKNAK

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EGYKORI FIRST LADYJÉNEK SZEMÉLYES HANGÚ, ÁTÜTŐ EREJŰ ÉS INSPIRÁLÓ ÖNÉLETRAJZA

Michelle Robinson gyermekkorát Chicago déli részén töltötte. A család tetőtéri lakásában egy szobában lakott bátyjával, Craiggel, akivel gyakran fogócskázott kint a parkban. Szüleinek, Fraser és Marian Robinsonnak köszönheti szókimondását, bátorságát. Innen az élet távolabb repítette: a Princeton nagyelőadóitól, ahol először tapasztalta meg, milyen érzés egyedüli feketének lenni egy teremben, a csupa üveg irodaházig, ahová elszánt és lelkes társasági szakjogászként került. Itt toppant be irodájába egy nyári reggelen egy joghallgató, Barack Obama, és borította fel szépen felépített terveit.
Michelle Obama most először mesél házasságuk első éveiről, arról, miként próbált egyensúlyt teremteni a munkája és a családi élet között, miközben férje politikai karrierje gyorsan ívelt felfelé. Beavat az elnökválasztáson való indulásról szóló vitáik részleteibe, és ír arról is, hogyan élte meg a népszerűség terhét és a kritikákat a kampány során. A bájjal, humorral és szokatlan őszinteséggel elmesélt történetekben igen érzékletesen számol be a színfalak mögött zajló eseményekről, amelyeknek a családja a történelem rivaldafényébe kerülve lett részese. Hasonlóan élvezetesen ír a Fehér Házban eltöltött nyolc meghatározó évről, amelyek során megismerte az országot, és az ország is megismerte őt.

Az Így lettem hol szerény iowai konyhákba, hol a Buckingham-palota báltermeibe kalauzol minket. Megtapasztaljuk a mérhetetlen szomorúság, az elképesztő szívósság és bámulatos kitartás pillanatait is. Egészen közelről láthatjuk, mi zajlik e páratlan, úttörő történelmi személyiség lelkében, miközben azért küzd, hogy hitelesen éljen, hogy saját erejét és hangját magasabb eszmék szolgálatába állítsa. Őszintén és bátran megosztott történetei arra ösztönöznek, hogy feltegyük magunknak is a kérdést: kik vagyunk és kivé akarunk válni.

A könyv trailere:

Michelle Robinson Obama, aki 2009 és 2017 között az Amerikai Egyesült Államok first ladyje volt, a Princetoni Egyetemen és a Harvard Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát. Karrierjét a chicagói Sidley & Austin ügyvédi irodánál kezdte jogászként. Itt találkozott későbbi férjével, Barack Obamával. Dolgozott a chicagói polgármesteri hivatalban, a Chicagói Egyetemen és a Chicagói Egyetem Orvostudományi Központjában. Ő alapította a fiatalokat a közszolgálati életpályára felkészítő Public Allies chicagói szervezetét.
Az Obama házaspár Washington D. C.-ben él, két lányuk van, Malia és Sasha.

„Sok minden van, amit még mindig nem tudok Amerikáról, az életről, sem arról, hogy mit hozhat a jövő. De magamat ismerem. Édesapám, Fraser arra nevelt, hogy keményen dolgozzam, sokat nevessek és álljam a szavam. Édesanyám, Marian megmutatta, hogyan gondolkodjam önállóan és hallassam a hangom. Ők ketten, a mi kis zsúfolt lakásunkban Chicago South Side-ján segítettek meglátni a történetünk, az én történetem értékét országunk szövevényesebb történetén belül. Még akkor is, ha az nem szép vagy tökéletes. Még akkor is, ha sokkal valóságosabb, mint szeretnénk. Életünk története a részünkké válik, mindig velünk marad. Én így lettem azzá, aki vagyok.”

Manal Al-Sharif Mekkában nőtt fel egy taxisofőr lányaként, rendszeres testi és lelki fenyítéseknek kitéve. Kamaszként vallási fanatikus volt: puritán módon élt, a társadalmi elvárásoknak megfelelően leleplezte nővére titkos beszélgetéseit egy ismeretlen férfival, öccse popzenei kazettáit elégette a sütőben, mert azok a szaúdi kultúrában tiltottnak minősülnek. Édesanyja elszántan küzdött azért, hogy lánya tanulhasson, és ennek hatására Manal értékrendje fokozatosan átalakult. A húszas éveiben már információbiztonsági szakértőként dolgozott, naponta került hátrányos helyzetbe női mivolta miatt: nem bérelhetett lakást férfi gyám nélkül, gyakran könnyűvérűnek bélyegezték, és bár volt saját autója, nem vezethette.

Manal mozgalmat indított Women2Drive néven, hogy a nők is szabadon vezethessenek, és ezáltal függetlenségre tegyenek szert. Bátor tettéért bebörtönözték, kezdeményezésével mégis jelentős eredményeket ért el. A Merj vezetni! egy nőjogi harcos bensőséges vallomása, betekintést nyújt a szaúdi nők megaláztatásokkal teli mindennapjaiba, és azokról a küzdelmekről szól, amelyekkel akkor szembesülünk, ha kezünkbe merjük ragadni saját sorsunk irányítását.

Szabados Ági beszélt a könyvről a

„Az eső egyetlen cseppel kezdődik.” A Women2Drive mozgalom mottója 

2013 májusában Glenn Greenwald Hongkongba indult, hogy találkozzon egy névtelen forrással, aki állítása szerint elképesztő bizonyítékokkal rendelkezik az amerikai kormány egész világot érintő kémtevékenységéről. A 29 éves Edward Snowden a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) alkalmazottja volt, és olyan dokumentumokat tárt a nyilvánosság elé, amelyek igen heves vitákat váltottak ki a nemzetbiztonság és az információs önrendelkezés kérdéseiről.

Greenwald felidézi a Hongkongban töltött tíz eseménydús napot, megvizsgálja a The Guardianben közölt tudósításaiban már körbejárt megfigyelési tevékenység szélesebb összefüggéseit és következményeit. Könyvében először illeszti egymás mellé az összes mozaikdarabkát, és a közvetlenül Snowdentől kapott, korábban sehol máshol nem publikált dokumentumokkal igazolja az NSA példátlan visszaéléseit.

„Az íróasztalomnál ülve bárkit megfigyelhettem, önt vagy a könyvelőjét, egy szövetségi bírót vagy akár az elnököt is, ha rendelkezésemre állt egy személyes emailcím.”

Daron Acemoglu és James A. Robinson nagyon egyszerű, de annál fontosabb alapkérdéseket feszegetnek: Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik? Mivel magyarázható a nemzetek eltérő fejlődése: kulturális különbségekkel, vagy a földrajzi, éghajlati adottságokkal?

Világsikerű könyvükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket.

A történelmet, a politikatudományt és a közgazdaságtant remekül ötvöző, magával ragadó mű mindannyiunk számára tanulságokkal szolgál a fejlődés kérdéseiről.

Mai világunk hemzseg a halálos fenyegetésektől és apokaliptikus vízióktól. Sok közülük ismerősen hangzik - terrorizmus, halálos vírusok, globális felmelegedés és háborúk -, de sok olyan is van közöttük, amelyeket elképzelni sem tudunk: bizarr kvantumrészecskék, amelyek egy egész planétát képesek elnyelni, genetikailag létrehozott szuperemberek, akik fajunk "kevésbé tökéletes" tagjait el akarják törölni a föld színéről, illetve mikroszkopikus méretű robotok milliárdjai, amelyek pár óra leforgása alatt sárgolyóvá változtathatják bolygónkat.
Ilyen és ehhez hasonló témákat fejt ki részletesen Alok Jha friss hangvételű és szórakoztató könyvében. Az 50 fejezetben utánajár egy-egy meglepő elméletnek és tudományos magyarázatot ad rájuk, rámutatva, hogy még a látszólag távoli fenyegetések is milyen veszélyt jelenthetnek létezésünkre. A témákat illetően nemcsak a nagyon is valóságos kockázatokkal járó környezetszennyezéssel, a természeti erőforrások kizsákmányolásával és a túlnépesedéssel foglalkozik, hanem olyan kevésbé ismert területeket is megemlít, mint például a strangeletek, a szuperviharok és egy földönkívüli invázió veszélyei. Az 50 meghökkentő elmélet a világvégéről átfogó útmutató a lehetséges apokalipszisek tudományos és társadalmi hátterének megértéséhez, és ahhoz, hogy mit tehetünk - ha egyáltalán tehetünk valamit - annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket.
Ez a könyv tanulságos, élvezetes, gyakran megdöbbentő és mindenképpen felvillanyozó utazás a fajunk megsemmisítéséért vetekedő rettenetes erők sokaságán keresztül.
Alok Jha a Guardian tudományos rovatának munkatársa, elsősorban a legfrissebb kutatások, illetve természeti katasztrófákra vonatkozó tudományos magyarázatok széles látókörű tudósítója. Fizikusként végzett az Imperial College London természettudományi karán.

iPod. iPhone. iPad. iTunes. Mac. És egy név mindezek mögött: Steve Jobs. Az Apple-vezér és Pixar társalapító első hivatalos életrajza egy nem mindennapi ember életébe enged betekintést.

A könyv írója az elmúlt két év során több, mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgáltak a könyv gerincéül, amit tovább színesített vagy éppen árnyalt a több, mint 100 - családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített - interjú. Ezekből bontakozik ki Steve Jobs eseményekben gazdag élete. Egy olyan emberé, akinek páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás.

Egy olyan világban, amelyben a társadalmak a digitális kor gazdaságát építik, Jobs a legnagyobb példakép. Felismerte, hogy a XXI. században az értékteremtés igazán hatékony módja a kreativitás és a technológia összekapcsolása, s ezért olyan vállalatot hozott létre, amelyben a határtalan képzelet egyedülálló mérnöki teljesítménnyel párosul.

Jobs közreműködött a könyv készítésében, de teljesen szabad kezet adott az írónak, sőt arról a jogáról is lemondott, hogy a kéziratot nyomdába kerülés előtt átolvassa. Kifejezésre juttatta, hogy vele és az életével kapcsolatban nincs tabutéma, sőt ösztönözte az embereket, hogy őszintén nyilatkozzanak róla: "Sok dolgot követtem el, amire nem vagyok büszke. Mint például, hogy teherbe ejtettem a barátnőmet 23 évesen, és ezt nem is kezeltem a legszebben." - mondta. "De nincs semmi olyan sötét titkom, ami ne kerülhetne felszínre."

Jobs nyíltan - sőt néha már brutális őszinteséggel - beszél munkatársairól és versenytársairól. A barátai, ellenségei és kollégái pedig kendőzetlenül nyilatkoznak szenvedélyeiről, félelmeiről, megalkuvást nem tűrő tökéletesség utáni vágyáról, gonoszságairól és a mindent ellenőrizni akaró megszállottságáról - azaz mindazokról a dolgokról, amiknek eredményeképpen a nevéhez fűződő korszakalkotó dolgok megszülethettek.

Jobs a vele kapcsolatba kerülőket könnyen az őrületbe tudta kergetni. De személyisége annyira elválaszthatatlan a nevéhez fűződő újításoktól, ahogy az Apple számítógépe az operációs rendszerétől. Így Steve Jobs élettörténete egyszerre példaértékű és tanulságos, tele leckékkel innovációról, jellemről, vezetésről és értékekről.

Walter Isaacson az Aspen Intézet vezérigazgatója, aki korábban a Time főszerkesztője és a CNN elnöke volt. Olyan sikerkönyvek írója, mint az Kissinger életrajz és az Einstein: egy zseni élete és világa.

"Megpróbálok két rövid mondattal válaszolni a könyv címében feltett kérdésre: miért beteg a magyar gazdaság? Azért, mert máig nem sikerült kihátrálnunk a szocializmus, a központosított tervgazdaság zsákutcájából. Ami a rendszerváltás óta eltelt 18 évben, s ezen belül az utolsó két esztendőben történt, az nem túl sok, hanem túl kevés volt."

A világon minden második eladott kamera, minden harmadik klímaberendezés és minden negyedik tévékészülék Kínából származik. A "világ gyára" útban van a világhatalom felé, és nemcsak gazdasági, de politikai és katonai értelemben is. Milyen következményekkel jár ez a mindennapi életünkben?

A magyarországi banktörténet kezdeteitől az államosításig tartó korszakait könyvünkben a történelem alakító eseményeinek hátterével ismerheti meg az olvasó. Könyvünk szerzője, a banktörténet specialistája, Tomka Béla nemcsak a száraz tényekkel és adatokkal jellemzi egy-egy korszak pénzintézeti életének prosperitását vagy épp visszahanyatló lendületét - a kötet életmódtörténeti olvasnivalót is kínál. A kultúrtörténeti vonatkozású részletek a korabeli hétköznapokat a "bankos" élet különleges szemszögéből tárják elénk: megismerkedhetünk a magyar banktörténet legvirágzóbb korszakában, a szűkösebb időkben a bankok által propagált lakossági takarékossági akciókkal, a XIX-XX. század fordulóján megjelenő reprezentatív bankpaloták építésének részleteivel, a banki alkalmazottak munkakörülményeivel, sőt egy-egy nagy bankáregyéniség életrajzával is. Mindezt kötetünk korabeli portrékat, enteriőröket, épületfotókat, plakátokat felvonultató gazdag képanyaga teszi átélhetőbbé az olvasók számára.

1968 után a Földön élni már nem ugyanazt jelenti, mint előtte. A nagy jelentőségű év több tekintetben is a jelen megértésének kulcsa lehet: legyen szó fiatalságról, zenéről, világpolitikáról, háborúról, mediáról vagy a gazdaságról, sok mindenben járult hozzá világunk jelenkori képéhez.