Hogyan alakulhatott ki egy olyan rendszer Magyarországon, ahol a korrupció szinte minden területen jelen van?
Hogyan érintették mindezek a gazdasági fejlődést, a társadalmi igazságosságot és az emberek bizalmát?
Miért vált elfogadottá a "megoldások" keresése a törvények kijátszásával?
Miért tűrjük el, hogy a közpénzek eltűnnek, miközben az állampolgárok mindennapi problémáit senki sem oldja meg?

A korrupció a magyar társadalom szövetében mélyebb hatásokat gyakorol, mint bárki gondolná - nap mint nap szembesülünk vele nemcsak a politika szintjén, hanem a mindennapi életben is. Jancsics Dávid szociológus Magyarország legújabb kori történelmét és a korrupció működését vizsgálja, feltárva a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek közötti összefonódásokat. A szerző tizenöt évnyi kutatás eredményei alapján felfedi a szereplőket mozgató motivációkat és társadalmi kényszereket, bepillantást nyújt a hatalom és a pénz mögötti világba, ahol a közérdek háttérbe szorul, és a személyes előnyök érvényesítése kerül előtérbe.

Mártírok, szentek, nagy tiszteletben álló tudósok, körberajongott művészek, korszakos politikusok. A nagy sikerű Hamisított történelem szerzője, Otto English legújabb könyvében azokról a bálványokról rántja le a leplet, akiket követendő példaként állítottak elénk a történetírók.

De milyen volt valójában JFK, Teréz anya, Che Guevara, Coco Chanel vagy éppen a westernfilmek sztárja, John Wayne? Miért éppen ők lettek az ikonok, miközben mások – jelentős teljesítményük és eredményeik ellenére – kihullottak az idő rostáján?
A Hamis hősök szórakoztató stílusban, szarkasztikus humorral tárja fel, hogy a történelmi hősök megszületésének legalább annyi köze van a sztárkultuszhoz és a szelektív emlékezethez, mint a mítoszgyártás iránti igényünkhöz. Miközben a valódi hősök köztünk járnak, mégsem hallottunk felőlük, számos történelmi példaképünk kreatív hazudozó és profin építi fel a saját imázsát. Itt az idő, hogy árnyaltabb képet kapjunk róluk.

„Volt egy kézmozdulatom, még jócskán a huszadik században, amely legendává vált. Megérintettem Orbán Viktor nyakkendőjét. A legenda szerint meg is kötöttem, de legalábbis megigazítottam azt a nyakkendőt, mégpedig nagy nyilvánosság előtt, ünnepi alkalommal. A folytatás úgy szól, hogy ez a megalázó élmény idegenítette el Orbánt a gőgös liberálisoktól, ez indította el őt a jobboldal és végül is az önkényuralom felé.”

Haraszti Miklós minimemoárja a nyakkendőigazítás legendájából indul ki, azonosítja a cselekményt, a tetthelyet és az időpontot. Szellemes és őszinte írásából kiderül, hogyan kapott szárnyra a legenda, és hogyan alakult kettejük személyes viszonya. Felidézi az orbánizmus megszületésének valódi történetét, és a köztársaság meghekkelésének rövid krónikájára is vállalkozik.

Milyen hatással voltak a 20. század két legmeghatározóbb diktátorának rémtettei egy egyszerű zsidó család mindennapjaira?

Daniel Finkelstein történész, politikai elemző és politikus, akinek szülei mindketten túlélték a második világháború pusztításait, nemcsak családja történetét meséli el, hanem szembenéz a kollektív emlékezet kérdéseivel. Betekintést nyújt a túlélők érzelmi és pszichés világába, ugyanakkor megrendítő kísérlet tesz arra, hogy a múlt tragédiáin keresztül megértsük a jelenkor politikai és társadalmi dilemmáit.

A szerző szenvedélyes írása elgondolkodtató és felkavaró; arra késztet, hogy újraértékeljük kapcsolatunkat a múlttal, és elgondolkodjunk a felelősség és az emlékezés kérdésein. A Hitler, Sztálin, Anyu és Apu nemcsak a történelem és politika iránt érdeklődőknek szól, hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni, hogyan formálják életünket, árnyékolják be egyéni sorsunkat a világ legnagyobb tragédiái.



„Ez a történet szerelemről és gyilkosságról szól. Arról, hogyan zúdult rá a történelem hatalmas erőinek szörnyű áradata két boldog családra; hogyan dobálták őket a hullámok, majd vetették végül partra, ami megmaradt belőlük. Ez a történet zseniális találékonyságról, nagyszerű bátorságról és szinte hihetetlen véletlenekről szól.
Ez a történet titkos irattárakról és fagyos pusztákról szól, hamisításról és lopásról; koncentrációs táborokról és a Gulagról. A gonoszról és a gonoszság következményeiről. A szabadságról és a szabadság jutalmáról.
Ez a történet a családom által bejárt útról szól…”
Daniel Finkelstein

Tényleg létezik szabad akarat?
Mennyire pontos a pontos idő? Valóban szeret minket a kutyánk?
Hány másodpercig tart kiüríteni egy tele hólyagot?
Miért elavult Hollywood ufóábrázolása?

Higgyük bármennyire is, hogy már minden tudásnak a birtokában vagyunk, átlátjuk és értjük is a világegyetemet, be kell ismernünk, hogy az intuíciónk és az érzékszerveink rendre félrevezetnek bennünket. A gazdagon illusztrált Kalauz abszolút mindenhez szerzői azt a célt tűzték maguk elé, hogy – az unalmasabb részeket természetesen kihagyva – sorra vegyék a tudomány botlásait, tévedéseit és hibáit.

Hannah Fry matematikus és Adam Rutherford genetikus játékos utazásra hívnak minket, magyarázatot kínálva abszolút mindenre – az idő és a tér eredetétől kezdve a galaxisokon, az evolúción és a dinoszauruszokon át egészen a rejtelmes emberi elméig. Könyvükben számos közvélekedést megcáfolva szellemesen és közérthető formában világítanak rá, hogy a valóságunk sokkal több annál, mint amit látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk, vagy egyáltalán el tudunk képzelni.

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia.
A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is.

Életre szóló kötelékek, botrányos viszonyok, tiltott románcok, viharos kapcsolatok. A Nagy szerelmek a történelem legszenvedélyesebb és legtragikusabb szerelmi történeteit tárja elénk, Antonius és Kleopátra izzó szenvedélyétől kezdve Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre nyitott kapcsolatán át Michelle és Barack Obama boldog házasságáig.
A szerelem gyakran nem csak két ember magánügye: formálhatja a történelmet éppúgy, mint a közgondolkodást, a szexuális normákat, követendő példaként, akár intő jelként is szolgálhat eljövendő generációknak. A gazdagon illusztrált kötet bebizonyítja, hogy a szerelemnek annyi arca van, ahány szerelmespár él a világon.

Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?

Szergej Gurjev és Daniel Treisman izgalmas könyvükben olyan tekintélyelvűségi mintázatokat és stratégiákat tárnak fel, amelyek a hatalom fenntartását szolgálják a modern politikában. Míg korábban az erőszak és nyílt elnyomás voltak az autoriter rendszerek alapjai, a mai tekintélyuralmi vezetők inkább a média manipulációjára, információs torzításra és a demokratikus intézmények kihasználására támaszkodnak.

Az úgynevezett "erős emberek" - mint például Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor - mesterien használják a kommunikációt és az általuk irányított média erejét ahhoz, hogy saját hatalmukat megszilárdítsák. Ezek a vezetők inkább az intelligens manipulációt és a látszatot preferálják a nyílt elnyomással szemben. Az ő hatalmuk fenntartása a demokratikus intézmények meggyengítésén, a jogállamiság aláásásán és az ellenzéki hangok elnyomásán keresztül valósul meg.

A könyv részletezi ezeket a modern tekintélyelvűségi stratégiákat, beleértve a hozzáértés imázsját, a demokratikus intézmények kijátszását, valamint az állítólagos nemzetközi szerepvállalást a hatalom növelése és a nemzetközi befolyás megszerzése érdekében. Gurjev és Treisman elemzik a tekintélyelvű vezetők hasonlóságait és különbségeit a hagyományos diktátorokhoz képest, és rávilágítanak arra, hogy miben rejlik az új tekintélyuralmi rendszerek veszélye és kihívása a demokratikus világ számára.

Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa?

Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot?

Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika?

Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött?


A kommunizmus bukása Magyarországnak egyedülálló lehetőséget kínált a demokrácia és a jólét kiépítésére. Azonban az ország vezetése ezt a lehetőséget szinte azonnal elszalasztotta. A Fidesz fiatal demokratái, akik az alapítás után a centrista liberális eszmék hívei voltak, értetlenül álltak Orbán Viktor radikális fordulata előtt.

Szelényi Zsuzsanna is közéjük tartozott. Aktívan részt vett a rendszerváltás alakításában a Fidesz korai éveiben, de a párt jobboldali elmozdulása miatt kénytelen volt kilépni. Könyvében átfogó és lényegretörő elemzést nyújt az elmúlt három évtized politikai, gazdasági és társadalmi folyamatairól. Alapos kutatások és személyes élmények alapján mutatja be a kritikát nem tűrő állampárt felemelkedését, a politika korrupcióra és megosztásra alapozott térnyerését, valamint a jogállam lebontását.

A könyv részletesen bemutatja Orbán Viktor pragmatizmusának hátterét is, megértetve, miért változott oroszellenességből oroszbaráttá, befogadóból kirekesztővé. Részletesen tárgyalja az aktív kordonbontástól a szimbolikus politizálásig vezető utat.

A Szétzilált ország nemcsak leleplezi, hogyan szolgálja a politika valójában a szűk kör egyéni érdekeit és meggazdagodását, hanem optimista víziót is felvázol a demokrácia helyreállítására. A könyv reményt kelt abban, hogy a tanulságokból merítve egy civilizált, képzett közösség létrehozásával újra felépíthetjük a demokratikus alapokat.


„Szelényi Zsuzsa részt vevő megfigyelőként írt könyve személyes hangvételű, nagyívű áttekintés a magyarországi demokrácia születéséről és leépüléséről. Az ideológiától a gazdaságon át a külpolitikáig aprólékos adatok és a szereplőkkel kapcsolatos empatikus meglátások alapján áll össze az a magyar történet, amit az évek során átélni, majd a könyvben egyben elolvasni egyaránt mélyen megrendítő tapasztalat.”

Győrffy Dóra, politológus-közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora


„Szelényi Zsuzsa könyve az eddigi egyik legértékesebb hozzájárulás az Orbán-rendszer megértéséhez. […] Nagy szolgálatot tehet a hazai közönségnek: talán az első olyan nagyobb munka, amely érthetően, élvezetesen megírva, de közben történeti és jelenbeli összefüggéseiben, az európai politikát is párhuzamosan értékelve, szerteágazó tudással tárja fel a mindegyikünk életét befolyásoló politikai valóságot, amit kevesen hoznak létre, de sokan – végső soron közösen – engedünk formálódni.”

dr. Béndek Péter, filozófus

„A bizánci mozaikok készítőinek időnként le kellett mászniuk az állványról, hogy lássák, mit alkottak. Szelényi Zsuzsanna megtette ezt helyettünk. Az egykori ősfideszes képes a legközelebbi ismerőjeként is távolról tekinteni az országra és Orbán Viktor rendszerére. Lendületesen, mégsem kapkodva kísér végig az elmúlt bő három évtizeden, és segít megfejteni, helyükre tenni a közelről disszonánsnak tűnő, ellentmondásos elemeket is.”

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője

A szerzőről:

Szelényi Zsuzsanna a nemzetközi kapcsolatok szakértője, demokrácia kutató, korábbi országgyűlési képviselő, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének programigazgatója. Tanulmányait az ELTE-n, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, valamint a bostoni Tufts Egyetemen végezte. A rendszerváltás után a Fidesz tagja és országgyűlési képviselője, később az Együtt egyik alapítója és országgyűlési képviselője volt. Tizenöt éven át tevékenykedett az Európa Tanács tisztviselőjeként. A berlini Robert Bosch Academy Richard von Weizsäcker ösztöndíjasa volt. Könyve Tainted Democracy – Viktor Orbán and the Subversion of Hungary címmel az Egyesült Királyságban is megjelent.

Wim Aloserij egy átlagos holland férfi, aki a második világháború során váratlanul a történelem sötét forgatagába került, annak ellenére, hogy nem volt politikai aktivista, sem vallási vagy identitásbeli okok miatt üldözött. Három koncentrációs tábort élt túl, valamint a Cap Arcona német börtönhajó bombázását, amelyek a háború legkegyetlenebb eseményei közé tartoznak. Nehéz életkörülményei ellenére döntéseit mindig az emberiesség és a tisztesség vezérelte, segítette társait, és a háború után is képes volt új életet építeni családjának anélkül, hogy gyűlöletet táplált volna a múlt eseményei iránt.

Az „Az utolsó túlélő” című könyv megrázó, őszinte képet fest a háborús hátország embertelen valóságáról, a koncentrációs táborok abszurd és kegyetlen rendszeréről, valamint az üldözöttek mindennapi félelmeiről. Aloserij évtizedekig nem beszélt a megpróbáltatásairól, de a könyv szerzője személyes interjúk és közös táborlátogatások révén dokumentálta történetét, eredeti fotókkal kiegészítve. Ez az élettörténet nem csupán a fizikai túlélésről szól, hanem az emberi lélek hihetetlen erejéről és a megbocsátás, valamint az újrakezdés képességéről is.

Nővérek Auschwitzban – egy igaz történet, amely a második világháború borzalmai közepette a bátorságról, az összetartozásról és az emberi lélek erejéről mesél.

A holland Brilleslijper testvérpár, Lien és Janny, meghatározó szerepet játszott az ellenállási mozgalomban. Hamis okmányokat készítettek, röpiratokat terjesztettek, és a „Magas Fészek” nevű erdei menedékhelyet működtették, ahol üldözöttek – köztük partizánok és művészek – találtak oltalmat. A „Magas Fészek” a remény és összetartozás szimbóluma volt, mígnem felfedték, és a testvéreket Auschwitzba deportálták. Ők ugyanazzal a transzporttal érkeztek, mint Anne és Margot Frank, akikkel a tábori élet poklában szoros kapcsolatot ápoltak.

A könyv a Brilleslijper testvérek küzdelmén keresztül mutatja be az ellenállás hőseit, a szeretet és a szolidaritás erejét. Eredeti fotók és kordokumentumok teszik még megrendítőbbé és hitelesebbé ezt az emléket. Olvasd el, és ismerd meg egy olyan történet részleteit, amely erőt adhat mindannyiunknak a legnehezebb időkben is!

A történelemhamisítás mindenütt jelen van, a II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve egészen a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk.

Otto English, újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai. Sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral és közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során.

A "Hamisított történelem" című könyv rávilágít arra, hogy a történelmi tények gyakran átalakulnak, és hogy ez a folyamat hogyan befolyásolja a jelenünket. English módszeresen elemzi, hogyan születnek és terjednek a történelmi hazugságok, és milyen hatással vannak a kollektív emlékezetre. A könyv olvasása közben ráébredhetünk arra, hogy a történelem sokkal inkább a hatalmi érdekek és a társadalmi narratívák játékszere, mint azt korábban gondoltuk.

Ez az olvasmány mindenki számára tartogat új felismeréseket, akár még a történészek számára is. English munkája arra ösztönöz, hogy kritikus szemmel tekintsünk a történelemre és a történetekre, amelyeket tanítanak nekünk. A "Hamisított történelem" nemcsak a múlt eseményeinek újragondolására késztet, hanem arra is, hogy jobban megértsük, miként alakítják a múltat a jelen érdekei és hiedelmei.

Fedezd fel Kína titkait és rejtett működését a *Kínai való világ* című könyvben! Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus a könyvükben olyan Kínát mutatnak be, amely a világ legnagyobb hatalomra törő országává vált, miközben a saját polgárait szigorú kontroll alatt tartja. Mi rejlik a hatalmas, kommunizmusra építő politikai gépezet mögött? Hogyan működik a cenzúra a kulturális és digitális térben? Hogyan befolyásolja mindez a 1,4 milliárd fős lakosság mindennapjait? A könyv elgondolkodtató kérdéseket vet fel és rávilágít arra, hogy a világ legnépesebb országában milyen hatékonyan irányítják az emberek gondolkodását és életét.

A könyv három sanghaji lakos életén keresztül mutatja be a 2020-as koronajárvány idején zajló társadalmi és politikai folyamatokat, és azt, hogy miért ragaszkodnak sokan Kína vezetéséhez, még akkor is, ha az elnyomó intézkedések a magánélet határait is átlépik. A szerzőpáros arra keres választ, hogy mi rejlik a látszólagos elégedettség mögött, miközben a személyes szabadság és a politikai kontroll határvonalai mind inkább elmosódnak.

Ez a könyv mindazok számára ajánlott, akik kíváncsiak a világ legnagyobb politikai rendszereinek működésére, és szeretnék jobban megérteni, hogyan alakítja Kína a jövő hatalmi egyensúlyát. Ha érdekel, hogyan működik a cenzúra, hogyan befolyásolja a társadalom mindennapjait a diktatúra, és miért lehet mégis sokak számára vonzó, akkor ez a könyv neked szól!

Elképzelhető-e, hogy az MI jobban ismerjen minket, mint mi saját magunkat?

Miért nem lesz számunkra biztonságos a volán mögé ülni az önvezető járművek világában?

Jogában és hatalmában áll-e majd a gépeknek az emberi élet kioltásáról dönteni?

Vajon a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valóságból létrejövő X-valóságot meg tudjuk különböztetni környező világunktól?

A 21. században a mesterséges intelligencia (MI) által hajtott technológiai fejlődés új jólétet és lehetőségeket ígér az emberiség számára. Az ember és gépek közötti szorosabb kapcsolat forradalmasítani fogja az egészségügyet és az oktatást, új kommunikációs és szórakozási formákat teremtve. Az MI által végzett rutinszerű munkák automatizálása felszabadítja az emberek idejét és erőforrásait más területekre.

Ugyanakkor az MI elterjedése nem mentes kockázatoktól sem. Az autonóm fegyverek és az intelligens technológiák előretörése új társadalmi és etikai kérdéseket vet fel. Li Kaj-fu, a Google China korábbi elnöke és Csen Csiu-fan sci-fi-író tíz izgalmas novellában és elemzésükben próbálja megragadni, milyen lesz a világ 2041-ben ezen technológiai trendek tükrében.

A könyv nem csupán a fantasztikus lehetőségeket mutatja be, hanem figyelmeztet is arra, hogy az MI térnyerése milyen kihívások elé állíthatja az emberiséget. Egyúttal arra ösztönöz, hogy felkészüljünk ezekre a változásokra, és aktívan alakítsuk a technológiai fejlődés irányát és hatásait a társadalomra. Az MI által nyújtott újítások mellett fontos megérteni és kezelni az esetleges veszélyeket is, hogy a jövő valóban fenntartható és emberközpontú legyen.

Hawking, Hawking – Mítosz és valóság a tudomány világából

Stephen Hawking neve egyet jelent a zsenialitással, a kozmológia határainak feszegetésével és az emberi intellektus diadalával. De vajon a körülötte kialakult mítosz mennyiben felel meg a valóságnak? Charles Seife lenyűgöző könyve új megvilágításba helyezi a híres tudós életét és munkásságát, miközben azt is vizsgálja, hogyan vált Hawking a modern tudomány ikonikus alakjává.

Hawking nem csupán a fekete lyukakról és az univerzum titkairól szóló elméleteivel hívta fel magára a figyelmet – ő volt a tudatos önmarketing mestere. Partikat rendezett időutazóknak, hangsúlyozta győzelmeit vitás kérdésekben, még akkor is, ha nem volt teljesen igaza, és sikeresen nyerte el a milliárdos mecénások támogatását. Mozdulatlan kerekesszékében ülve a közvélemény számára a tiszta intellektus megtestesítőjévé vált.

Charles Seife, a neves tudományos újságíró, nemcsak Hawking tudományos eredményeit mutatja be, hanem azt is megvizsgálja, milyen összetevőkből állt össze a Hawking-mítosz. Időben és térben ugrálva tárja fel, hogyan lett Stephen Hawking egyszerű fizikusból világszerte ismert szimbólum.

Ez a könyv nemcsak a tudomány szerelmeseinek szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel, hogyan fonódik össze tudomány, önreklám és emberi ambíció. Ha szeretnéd megismerni az embert a mítosz mögött, *Hawking, Hawking* kötelező olvasmány.

„Minden adott volt, hogy új Magyarország épüljön. Csupán néhány apróság hiányzott: tisztesség, mértéktartás, sportszerűség, szolidaritás.”

A hvg360 első könyvében Marabu fanyar humorú közéleti és politikai karikatúrái három kormányzati ciklus kicsinyes, felháborító, sokszor dilettáns megközelítéseiről, eseményeiről adnak pontos látleletet. A szellemes rajzokon megörökített, immár történelmi jelentőségű pillanatok megmutatják, milyen sok apró lépéssel vezettek át minket a Magyar Köztársaságból ebbe a sajátos államformába.

Meghekkelt teremtés egy lenyűgöző könyv a 21. század egyik legjelentősebb tudományos áttöréséről: a CRISPR/Cas-9 génszerkesztő technológiáról. Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier forradalmi felfedezésükért 2020-ban kémiai Nobel-díjat kaptak, hiszen ezzel az eljárással lehetővé vált a DNS célzott módosítása. Ez a technológia óriási lehetőségeket rejt magában az egészségügy, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén: gyógyíthatóvá válhatnak genetikai betegségek, legyőzhető lehet a rák és az éhínség. Ugyanakkor súlyos etikai és biztonsági kérdéseket is felvet, hiszen a génmanipuláció akár biológiai fegyverekhez vagy „dizájnerbébik” létrehozásához is vezethet.

Doudna ebben a lebilincselő könyvben nemcsak a technológia működését és kutatásának mérföldköveit mutatja be, hanem tudósként saját dilemmáit is megosztja az olvasóval. A *Meghekkelt teremtés* nemcsak tudományos betekintést nyújt, hanem elgondolkodtat arról is, milyen jövőt építünk ezzel a hatalommal.

Horváth Péter, volt balettnövendék

A közönség a balettet könnyűnek és légiesnek látja. Ez az életpálya azonban a próbatermekben és a kulisszák mögött inkább fájdalmas és nehéz. A táncosok tisztában vannak vele, hogy a szenvedés a hivatásuk része és ennek tudatában, már egészen kicsi koruktól elhivatottan készülnek, hogy balettművészek legyenek.

Czank Lívia, újságíró, író, fotóművész egy teljes tanévet töltött a Magyar Táncművészeti Egyetem balettnövendékeivel, részt vett az év összes fontos eseményén, beszélgetett a hallgatókkal, mesterekkel és az egyetemi dolgozókkal. Vallomásaikból körvonalazódnak cselekvéseik mozgatórugói, nehézségeikről és örömeikről egyaránt képet kapunk. Különleges képességű, „kiválasztott" gyerekeket ismerünk meg, akik alázatosak, maximalisták, összetartóak és rendkívül önállóak. Az izgalmas beszámolókat, a szerző művészi szépségű fotói egészítik ki, amelyek bepillantást engednek e szép, zárt, rengeteg buktatóval teli, sokak számára eddig ismeretlen világba.

„Meggyötör, hogy nem tudom kiszámítani a jövőjüket. Itt vagyunk, csináljuk, de nem tudom, mi vár rájuk odakint, nem irányíthatom. Nem tudom, visszakapják-e mindazt, amit belefektettek a balettbe az elmúlt kilenc évben. Jó lenne, ha tényleg ki tudnák bontani a szárnyaikat, ha tudnának repülni...Csak ez számít."

Volf Katalin, mesternő, Kossuth-díjas művész

„Hihetetlen élmény volt! Amikor lejöttem a színpadról, nem is emlékeztem arra a két percre, amikor táncoltam, mintha egészen máshol jártam volna közben. A színpad megint teljesen elvarázsolt."

Ellenrieder Rubina, balettnövendék

„Ezek a gyerekek rengeteg információt kapnak folyamatosan, ezeket mind a fejükben kell tartani, és el kell, hogy jusson a testükbe is, óriási teljesítmény tőlük. Ezt nem is biztos, hogy mindig megfelelően értékeljük, tényleg iszonyatosan nagy terhelésnek vannak kitéve. Ez egy rövid szakma, hamar tudniuk kell mindent, szinte azonnal tökéletesnek kell lenniük, de persze tökéletes nem lesz senki, mindig van hova tovább fejlődni. A legfontosabb inkább az, hogy saját képességeikhez mérten, az adott körülmények között legyenek képesek kihozni magukból a maximumot."

Németh Nikolett, mesternő

Kérdezz meg egy észak-koreait!

Mi történik a zárt ajtók mögött Észak-Koreában? Ki vezethet autót? Hogyan élnek és dolgoznak az emberek a diktatúra árnyékában? Mi az igazság a híres fogolytáborokkal, a napi propaganda és a személyi kultusszal kapcsolatosan? Észak-Koreáról sokféle előítélet kering, de vajon hogyan élik mindennapjaikat az ottani emberek? Daniel Tudor, a The Economist újságírója, a disszidensekkel készült interjúi révén, hiteles képet ad arról, hogyan próbálnak a hétköznapi észak-koreaiak érvényesülni egy elnyomó rendszerben.

A Kérdezz meg egy észak-koreait! nemcsak az állami propaganda és a politikai elnyomás kérdéseit boncolgatja, hanem betekintést nyújt abba, hogyan próbálnak az emberek boldogulni, szeretni, dolgozni és tanulni egy olyan országban, ahol minden cselekedetük figyelemmel kísért. Tudor őszinte és hiteles vallomásokat oszt meg, amelyek segítenek megérteni az észak-koreai emberek mindennapjait, anélkül hogy mentséget keresne a rezsim számára. Ha kíváncsi vagy arra, hogy miként élnek a hétköznapi emberek a világ egyik legzártabb és legelnyomóbb diktatúrájában, akkor ezt a könyvet neked találták ki!

Megváltoztathatja-e egy ember rendkívüli elszántsága az autokrata rezsimet?
Megőrizhető-e az önbecsülésünk egy börtönben?
Ha eltűrjük a zsarnokságot, akkor mi magunk válunk saját elnyomóinkká?

Függetlenül és szabadon élni csak döntés kérdése. Nadya Tolokonnikovának, a Pussy Riot feminista és diktatúraellenes punk-rock együttes alapító tagjának minden cselekedete ezt igazolja. 2012-ben a Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott Putyin-ellenes performanszért két év börtönbüntetést kapott, amelynek nagy részét egy szibériai kényszermunkatáborban kellett letöltenie.
Nadyát ez sem törte meg, sőt még inkább megerősítette benne a szenvedélyes lázadót; a hitet, hogy az elnyomás, az igazságtalanság és a hatalomelvűség ellen radikálisan fel kell lépni. Merész, vagány és hiteles személyisége arra inspirál, hogy fotelforradalmárokból mindenre elszánt aktivistákká váljunk, és kezünkbe vegyük sorsunk irányítását.

„Kérd számon a hatalmasokat, és gyönyörködj a bukásukban! Makacs ellenállás és sokatmondó mosoly – ez legyen a fegyvered!"