Tényleg létezik szabad akarat?
Mennyire pontos a pontos idő? Valóban szeret minket a kutyánk?
Hány másodpercig tart kiüríteni egy tele hólyagot?
Miért elavult Hollywood ufóábrázolása?

Higgyük bármennyire is, hogy már minden tudásnak a birtokában vagyunk, átlátjuk és értjük is a világegyetemet, be kell ismernünk, hogy az intuíciónk és az érzékszerveink rendre félrevezetnek bennünket. A gazdagon illusztrált Kalauz abszolút mindenhez szerzői azt a célt tűzték maguk elé, hogy – az unalmasabb részeket természetesen kihagyva – sorra vegyék a tudomány botlásait, tévedéseit és hibáit.

Hannah Fry matematikus és Adam Rutherford genetikus játékos utazásra hívnak minket, magyarázatot kínálva abszolút mindenre – az idő és a tér eredetétől kezdve a galaxisokon, az evolúción és a dinoszauruszokon át egészen a rejtelmes emberi elméig. Könyvükben számos közvélekedést megcáfolva szellemesen és közérthető formában világítanak rá, hogy a valóságunk sokkal több annál, mint amit látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk, vagy egyáltalán el tudunk képzelni.

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia.
A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is.

Életre szóló kötelékek, botrányos viszonyok, tiltott románcok, viharos kapcsolatok. A Nagy szerelmek a történelem legszenvedélyesebb és legtragikusabb szerelmi történeteit tárja elénk, Antonius és Kleopátra izzó szenvedélyétől kezdve Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre nyitott kapcsolatán át Michelle és Barack Obama boldog házasságáig.
A szerelem gyakran nem csak két ember magánügye: formálhatja a történelmet éppúgy, mint a közgondolkodást, a szexuális normákat, követendő példaként, akár intő jelként is szolgálhat eljövendő generációknak. A gazdagon illusztrált kötet bebizonyítja, hogy a szerelemnek annyi arca van, ahány szerelmespár él a világon.

Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?

Szergej Gurjev és Daniel Treisman izgalmas könyvükben olyan tekintélyelvűségi mintázatokat és stratégiákat tárnak fel, amelyek a hatalom fenntartását szolgálják a modern politikában. Míg korábban az erőszak és nyílt elnyomás voltak az autoriter rendszerek alapjai, a mai tekintélyuralmi vezetők inkább a média manipulációjára, információs torzításra és a demokratikus intézmények kihasználására támaszkodnak.

Az úgynevezett "erős emberek" - mint például Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor - mesterien használják a kommunikációt és az általuk irányított média erejét ahhoz, hogy saját hatalmukat megszilárdítsák. Ezek a vezetők inkább az intelligens manipulációt és a látszatot preferálják a nyílt elnyomással szemben. Az ő hatalmuk fenntartása a demokratikus intézmények meggyengítésén, a jogállamiság aláásásán és az ellenzéki hangok elnyomásán keresztül valósul meg.

A könyv részletezi ezeket a modern tekintélyelvűségi stratégiákat, beleértve a hozzáértés imázsját, a demokratikus intézmények kijátszását, valamint az állítólagos nemzetközi szerepvállalást a hatalom növelése és a nemzetközi befolyás megszerzése érdekében. Gurjev és Treisman elemzik a tekintélyelvű vezetők hasonlóságait és különbségeit a hagyományos diktátorokhoz képest, és rávilágítanak arra, hogy miben rejlik az új tekintélyuralmi rendszerek veszélye és kihívása a demokratikus világ számára.

Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa?

Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot?

Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika?

Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött?


A kommunizmus bukása Magyarországnak egyedülálló lehetőséget kínált a demokrácia és a jólét kiépítésére. Azonban az ország vezetése ezt a lehetőséget szinte azonnal elszalasztotta. A Fidesz fiatal demokratái, akik az alapítás után a centrista liberális eszmék hívei voltak, értetlenül álltak Orbán Viktor radikális fordulata előtt.

Szelényi Zsuzsanna is közéjük tartozott. Aktívan részt vett a rendszerváltás alakításában a Fidesz korai éveiben, de a párt jobboldali elmozdulása miatt kénytelen volt kilépni. Könyvében átfogó és lényegretörő elemzést nyújt az elmúlt három évtized politikai, gazdasági és társadalmi folyamatairól. Alapos kutatások és személyes élmények alapján mutatja be a kritikát nem tűrő állampárt felemelkedését, a politika korrupcióra és megosztásra alapozott térnyerését, valamint a jogállam lebontását.

A könyv részletesen bemutatja Orbán Viktor pragmatizmusának hátterét is, megértetve, miért változott oroszellenességből oroszbaráttá, befogadóból kirekesztővé. Részletesen tárgyalja az aktív kordonbontástól a szimbolikus politizálásig vezető utat.

A Szétzilált ország nemcsak leleplezi, hogyan szolgálja a politika valójában a szűk kör egyéni érdekeit és meggazdagodását, hanem optimista víziót is felvázol a demokrácia helyreállítására. A könyv reményt kelt abban, hogy a tanulságokból merítve egy civilizált, képzett közösség létrehozásával újra felépíthetjük a demokratikus alapokat.


„Szelényi Zsuzsa részt vevő megfigyelőként írt könyve személyes hangvételű, nagyívű áttekintés a magyarországi demokrácia születéséről és leépüléséről. Az ideológiától a gazdaságon át a külpolitikáig aprólékos adatok és a szereplőkkel kapcsolatos empatikus meglátások alapján áll össze az a magyar történet, amit az évek során átélni, majd a könyvben egyben elolvasni egyaránt mélyen megrendítő tapasztalat.”

Győrffy Dóra, politológus-közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora


„Szelényi Zsuzsa könyve az eddigi egyik legértékesebb hozzájárulás az Orbán-rendszer megértéséhez. […] Nagy szolgálatot tehet a hazai közönségnek: talán az első olyan nagyobb munka, amely érthetően, élvezetesen megírva, de közben történeti és jelenbeli összefüggéseiben, az európai politikát is párhuzamosan értékelve, szerteágazó tudással tárja fel a mindegyikünk életét befolyásoló politikai valóságot, amit kevesen hoznak létre, de sokan – végső soron közösen – engedünk formálódni.”

dr. Béndek Péter, filozófus

„A bizánci mozaikok készítőinek időnként le kellett mászniuk az állványról, hogy lássák, mit alkottak. Szelényi Zsuzsanna megtette ezt helyettünk. Az egykori ősfideszes képes a legközelebbi ismerőjeként is távolról tekinteni az országra és Orbán Viktor rendszerére. Lendületesen, mégsem kapkodva kísér végig az elmúlt bő három évtizeden, és segít megfejteni, helyükre tenni a közelről disszonánsnak tűnő, ellentmondásos elemeket is.”

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője

A szerzőről:

Szelényi Zsuzsanna a nemzetközi kapcsolatok szakértője, demokrácia kutató, korábbi országgyűlési képviselő, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének programigazgatója. Tanulmányait az ELTE-n, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, valamint a bostoni Tufts Egyetemen végezte. A rendszerváltás után a Fidesz tagja és országgyűlési képviselője, később az Együtt egyik alapítója és országgyűlési képviselője volt. Tizenöt éven át tevékenykedett az Európa Tanács tisztviselőjeként. A berlini Robert Bosch Academy Richard von Weizsäcker ösztöndíjasa volt. Könyve Tainted Democracy – Viktor Orbán and the Subversion of Hungary címmel az Egyesült Királyságban is megjelent.

Wim Aloserij, egy átlagos holland férfi, aki sem politikai meggyőződése, sem vallási vagy identitásbeli okok miatt nem tartozott a náci üldözöttek közé, a második világháború során mégis a történelem kegyetlen eseményeinek sodrásába került. Nemcsak három koncentrációs tábort, de a Cap Arcona német börtönhajó bombázását is túlélte. Ám mostoha életkörülményei ellenére mindvégig az alapvető emberi értékek mentén hozza meg döntéseit, segíti sorstársait, és a háború után képes gyűlölködés nélkül új életet építeni családja számára.

Az utolsó túlélő nyers, őszinte betekintést nyújt a háborús hátország brutális valóságába, az üldözöttek állandó félelmébe, a koncentrációs táborok kegyetlen világának hierarchiájába és abszurd szabályrendszerébe. Aloserij több évtizednyi csend után osztja meg történetét, melyet a szerző személyes interjúk és közös táborlátogatások révén, számos eredeti fotóval kiegészítve dokumentál. Ez a megrázó élettörténet nem csak a túlélés fizikai, hanem az emberi lélek rendíthetetlenségének és az újrakezdés képességének tanúbizonysága is.

A második világháború alatt Hollandiában a Brilleslijper testvérpár, Lien és Janny, kiemelkedően fontos szerepet játszott az ellenállási mozgalomban. Tevékenységük közé tartozott hamis okmányok készítése, röpiratok terjesztése és egy titkos menedékhely, a „Magas Fészek” üzemeltetése egy eldugott erdei házban. Itt nem csak partizánoknak nyújtottak rejteket, hanem elismert művészeknek is, létrehozva ezzel egy reményt és összetartozást sugárzó közösséget. Tragikus fordulatként a helyet azonban felfedték, és a testvérek Auschwitzba deportálták – ugyanazzal a transzporttal, amely Anne és Margot Frankot is. A tábori élet poklában a testvérek szoros kapcsolatot ápoltak a Frank lányokkal, és a szenvedés ellenére sem veszítették el emberiességüket és reményüket.

A "Nővérek Auschwitzban" című könyv a Brilleslijper testvérek életét és a holland ellenállás történetét dolgozza fel a második világháború poklában. A szerző által használt családtörténeti források, kordokumentumok és eredeti fotók együttesen adják vissza az eseményeket, amikor a veszély ellenére is sokan vállalták az életük kockáztatását, hogy segítsenek a nácizmus áldozatain. A mű kiemeli a bátorság, a szolidaritás és a szeretet erejét a legborzalmasabb körülmények között is, méltó tiszteletadással a Brilleslijper testvérek és az ellenálló mozgalom tagjainak emlékének.

A történelemhamisítás mindenütt jelen van, a II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve egészen a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk.

Otto English, újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai. Sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral és közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során.

A "Hamisított történelem" című könyv rávilágít arra, hogy a történelmi tények gyakran átalakulnak, és hogy ez a folyamat hogyan befolyásolja a jelenünket. English módszeresen elemzi, hogyan születnek és terjednek a történelmi hazugságok, és milyen hatással vannak a kollektív emlékezetre. A könyv olvasása közben ráébredhetünk arra, hogy a történelem sokkal inkább a hatalmi érdekek és a társadalmi narratívák játékszere, mint azt korábban gondoltuk.

Ez az olvasmány mindenki számára tartogat új felismeréseket, akár még a történészek számára is. English munkája arra ösztönöz, hogy kritikus szemmel tekintsünk a történelemre és a történetekre, amelyeket tanítanak nekünk. A "Hamisított történelem" nemcsak a múlt eseményeinek újragondolására késztet, hanem arra is, hogy jobban megértsük, miként alakítják a múltat a jelen érdekei és hiedelmei.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez?

Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben?

Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban?

Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa.

A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.

Elképzelhető-e, hogy az MI jobban ismerjen minket, mint mi saját magunkat?

Miért nem lesz számunkra biztonságos a volán mögé ülni az önvezető járművek világában?

Jogában és hatalmában áll-e majd a gépeknek az emberi élet kioltásáról dönteni?

Vajon a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valóságból létrejövő X-valóságot meg tudjuk különböztetni környező világunktól?

A 21. században a mesterséges intelligencia (MI) által hajtott technológiai fejlődés új jólétet és lehetőségeket ígér az emberiség számára. Az ember és gépek közötti szorosabb kapcsolat forradalmasítani fogja az egészségügyet és az oktatást, új kommunikációs és szórakozási formákat teremtve. Az MI által végzett rutinszerű munkák automatizálása felszabadítja az emberek idejét és erőforrásait más területekre.

Ugyanakkor az MI elterjedése nem mentes kockázatoktól sem. Az autonóm fegyverek és az intelligens technológiák előretörése új társadalmi és etikai kérdéseket vet fel. Li Kaj-fu, a Google China korábbi elnöke és Csen Csiu-fan sci-fi-író tíz izgalmas novellában és elemzésükben próbálja megragadni, milyen lesz a világ 2041-ben ezen technológiai trendek tükrében.

A könyv nem csupán a fantasztikus lehetőségeket mutatja be, hanem figyelmeztet is arra, hogy az MI térnyerése milyen kihívások elé állíthatja az emberiséget. Egyúttal arra ösztönöz, hogy felkészüljünk ezekre a változásokra, és aktívan alakítsuk a technológiai fejlődés irányát és hatásait a társadalomra. Az MI által nyújtott újítások mellett fontos megérteni és kezelni az esetleges veszélyeket is, hogy a jövő valóban fenntartható és emberközpontú legyen.

Lehetséges, hogy a Stephen Hawkingot körülölelő mítosz csak részben fedi a valóságot, és jó példa a tudatos brandépítésre?

Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak: partit rendezett az időutazóknak, megünnepelte a győzelmét olyan tudományos vitákban, amelyekben valójában nem is volt igaza, bűvkörébe vonta a milliárdos mecénásokat. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta.

A tudományos újságíró, Charles Seife eredeti megközelítésű és tudományos alaposságú könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával és a legfontosabb eredményeivel, de annak is utánajár, rosszul gondoljuk-e, hogy sokat köszönhet neki az emberiség?

A szerző az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre fejti fel, milyen elemekből született és épült fel a mítosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingból, a fizikusból ikonikus jelenség.


Charles Seife, a New York-i Egyetem Arthur L. Carter Újságíró Intézetének tanára, számos könyv szerzője, két évtizede ír fizikáról és matematikáról. Dolgozott a Science magazinnál, a New Scientist amerikai tudósítója volt. Írásai megjelentek többek között a The Economist, a Scientific American, a Slate, a The Washington Post és a The New York Times hasábjain. Tudományos és matematikai témájú ismeretterjesztő filmek tanácsadójaként és írójaként szintén hírnevet szerzett.

A kötet utánnyomása 2023. december 6-án érkezik meg.

„Minden adott volt, hogy új Magyarország épüljön. Csupán néhány apróság hiányzott: tisztesség, mértéktartás, sportszerűség, szolidaritás.”

A hvg360 első könyvében Marabu fanyar humorú közéleti és politikai karikatúrái három kormányzati ciklus kicsinyes, felháborító, sokszor dilettáns megközelítéseiről, eseményeiről adnak pontos látleletet. A szellemes rajzokon megörökített, immár történelmi jelentőségű pillanatok megmutatják, milyen sok apró lépéssel vezettek át minket a Magyar Köztársaságból ebbe a sajátos államformába.

2020-ban Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. Korszakalkotó génszerkesztő eljárásuk révén a DNS felépítése megváltoztathatóvá vált a sejteken belül. Fantasztikus lehetőség ez az emberiség számára a humángenetikától kezdve a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át az egészségügy számos területéig: gyógyíthatóvá válik számos genetikai betegség és rákfajta, ahogyan leküzdhető lesz az éhínség is. A technológia alkalmazása ugyanakkor számos veszélyt is magában rejt, avatatlan kezekben akár biológiai fegyver is válhat belőle, és megannyi bioetikai kérdést is felvet a dizájnerbébiktől kezdve a genetikailag módosított szuperemberekig.

A 21. század legjelentősebb tudományos áttörése az egyik felfedezőjét, a biokémikus Jennifer A. Doudnát arra késztette, hogy tudósként átgondolja saját szerepét és a felfedezésével együtt járó következményeket. Könyvében lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia, amelynek etikai vonatkozásaira, valamint a szabályozás kérdéseire is kitér. A génszerkesztésben rejlő lehetőségekről olvasva egyértelművé válik: ez a tudományos felfedezése örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról.

Horváth Péter, volt balettnövendék

A közönség a balettet könnyűnek és légiesnek látja. Ez az életpálya azonban a próbatermekben és a kulisszák mögött inkább fájdalmas és nehéz. A táncosok tisztában vannak vele, hogy a szenvedés a hivatásuk része és ennek tudatában, már egészen kicsi koruktól elhivatottan készülnek, hogy balettművészek legyenek.

Czank Lívia, újságíró, író, fotóművész egy teljes tanévet töltött a Magyar Táncművészeti Egyetem balettnövendékeivel, részt vett az év összes fontos eseményén, beszélgetett a hallgatókkal, mesterekkel és az egyetemi dolgozókkal. Vallomásaikból körvonalazódnak cselekvéseik mozgatórugói, nehézségeikről és örömeikről egyaránt képet kapunk. Különleges képességű, „kiválasztott" gyerekeket ismerünk meg, akik alázatosak, maximalisták, összetartóak és rendkívül önállóak. Az izgalmas beszámolókat, a szerző művészi szépségű fotói egészítik ki, amelyek bepillantást engednek e szép, zárt, rengeteg buktatóval teli, sokak számára eddig ismeretlen világba.

„Meggyötör, hogy nem tudom kiszámítani a jövőjüket. Itt vagyunk, csináljuk, de nem tudom, mi vár rájuk odakint, nem irányíthatom. Nem tudom, visszakapják-e mindazt, amit belefektettek a balettbe az elmúlt kilenc évben. Jó lenne, ha tényleg ki tudnák bontani a szárnyaikat, ha tudnának repülni...Csak ez számít."

Volf Katalin, mesternő, Kossuth-díjas művész

„Hihetetlen élmény volt! Amikor lejöttem a színpadról, nem is emlékeztem arra a két percre, amikor táncoltam, mintha egészen máshol jártam volna közben. A színpad megint teljesen elvarázsolt."

Ellenrieder Rubina, balettnövendék

„Ezek a gyerekek rengeteg információt kapnak folyamatosan, ezeket mind a fejükben kell tartani, és el kell, hogy jusson a testükbe is, óriási teljesítmény tőlük. Ezt nem is biztos, hogy mindig megfelelően értékeljük, tényleg iszonyatosan nagy terhelésnek vannak kitéve. Ez egy rövid szakma, hamar tudniuk kell mindent, szinte azonnal tökéletesnek kell lenniük, de persze tökéletes nem lesz senki, mindig van hova tovább fejlődni. A legfontosabb inkább az, hogy saját képességeikhez mérten, az adott körülmények között legyenek képesek kihozni magukból a maximumot."

Németh Nikolett, mesternő

Ki vezethet autót Észak-Koreában? Mit tud az átlagember a fogolytáborokról? Utazhatnak, nyaralhatnak az észak-koreaiak? Kritizálják-e a Kimeket a zárt ajtók mögött?

A napi hírek alapján Észak-Koreáról éhező szegények, állami propaganda, munkatáborok és a személyi kultusz jut eszünkbe. Daniel Tudor, a The Economist újságírója disszidensekkel készített interjúk alapján mutatja be, hogyan élnek, dolgoznak, szeretnek és tanulnak a hétköznapi emberek. Anélkül, hogy mentséget keresne a rezsim zsarnokságára, a Kérdezz meg egy észak-koreait! rávilágít arra, hogy a diktatúra elnyomása ellenére az észak-koreaiak megpróbálják éppúgy élni mindennapi életüket, mint mindenki más bárhol a világon.

Hiteles és őszinte vallomások az észak-koreai életkörülményekről – maguktól az észak-koreaiaktól.

Megváltoztathatja-e egy ember rendkívüli elszántsága az autokrata rezsimet?
Megőrizhető-e az önbecsülésünk egy börtönben?
Ha eltűrjük a zsarnokságot, akkor mi magunk válunk saját elnyomóinkká?

Függetlenül és szabadon élni csak döntés kérdése. Nadya Tolokonnikovának, a Pussy Riot feminista és diktatúraellenes punk-rock együttes alapító tagjának minden cselekedete ezt igazolja. 2012-ben a Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott Putyin-ellenes performanszért két év börtönbüntetést kapott, amelynek nagy részét egy szibériai kényszermunkatáborban kellett letöltenie.
Nadyát ez sem törte meg, sőt még inkább megerősítette benne a szenvedélyes lázadót; a hitet, hogy az elnyomás, az igazságtalanság és a hatalomelvűség ellen radikálisan fel kell lépni. Merész, vagány és hiteles személyisége arra inspirál, hogy fotelforradalmárokból mindenre elszánt aktivistákká váljunk, és kezünkbe vegyük sorsunk irányítását.

„Kérd számon a hatalmasokat, és gyönyörködj a bukásukban! Makacs ellenállás és sokatmondó mosoly – ez legyen a fegyvered!"

Napjainkban kevés az olyan inspiráló személyiség, aki hajthatatlansága és eredeti látásmódja révén számos technológiát forradalmasítva, több területen is maradandót alkot. Elon Musk ilyen példakép: valóságos látnokként vitte sikerre eddigi vállalkozásait, többek között az elektromos autókat fejlesztő Tesla Motorst és a kereskedelmi űrutazást megújító Space X-et.

Különösen nehéz életutat járt be, mire a Szilícium-völgy egyik legismertebb vállalkozója lett. Gyermekkorát Dél-Afrikában töltötte, ahol zsenialitása miatt kilógott a sorból. Később innovatív üzletemberként nem mindennapi kockázatokat vállalt, így sokszor szinte az alapoktól kellett újraépítenie birodalmát.

Buktatókkal és sikerekkel teli története önmagában is lenyűgöző, Elon Muskot azonban leginkább az teszi szuperhőssé, hogy modern technológiai megoldásaival, környezettudatos módon keres válaszokat korunk kihívásaira: a jövő izgalmas, optimista képét festi elénk.

MERÉSZ ÚJÍTÓK, IZGALMAS ÉS MOTIVÁLÓ MÓDSZEREK
INSPIRÁCIÓ FIATALOKNAK

Manal Al-Sharif Mekkában nőtt fel egy taxisofőr lányaként, rendszeres testi és lelki fenyítéseknek kitéve. Kamaszként vallási fanatikus volt: puritán módon élt, a társadalmi elvárásoknak megfelelően leleplezte nővére titkos beszélgetéseit egy ismeretlen férfival, öccse popzenei kazettáit elégette a sütőben, mert azok a szaúdi kultúrában tiltottnak minősülnek. Édesanyja elszántan küzdött azért, hogy lánya tanulhasson, és ennek hatására Manal értékrendje fokozatosan átalakult. A húszas éveiben már információbiztonsági szakértőként dolgozott, naponta került hátrányos helyzetbe női mivolta miatt: nem bérelhetett lakást férfi gyám nélkül, gyakran könnyűvérűnek bélyegezték, és bár volt saját autója, nem vezethette.

Manal mozgalmat indított Women2Drive néven, hogy a nők is szabadon vezethessenek, és ezáltal függetlenségre tegyenek szert. Bátor tettéért bebörtönözték, kezdeményezésével mégis jelentős eredményeket ért el. A Merj vezetni! egy nőjogi harcos bensőséges vallomása, betekintést nyújt a szaúdi nők megaláztatásokkal teli mindennapjaiba, és azokról a küzdelmekről szól, amelyekkel akkor szembesülünk, ha kezünkbe merjük ragadni saját sorsunk irányítását.

Szabados Ági beszélt a könyvről a

„Az eső egyetlen cseppel kezdődik.” A Women2Drive mozgalom mottója 

A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. A Holnap történt öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást.
Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett.

A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. A Holnap történt öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást.
Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett.