„Ami széttört, azt összeillesztheted, és amikor megteszed, ne rejtsd el a törékenységet, mert a látszólagos törékenységből lesz a látható erő.”
Tomás Navarro pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket. A kincugi a törött kerámia javításának ősi japán művészete, amelyben a mester arannyal vagy ezüsttel forrasztja össze a törésvonalak mentén a cserepeket, ekképpen kiemelve a munka fontosságát. Így válik a rekonstruált műtárgy már nemcsak a törékenység, hanem az erő és a szépség szimbólumává is. Az önsegítő és kríziskezelési kalauz legfőbb üzenete, hogy a megpróbáltatásokban rejlő lehetőségek által mi magunk is erősebbé és szebbé válhatunk.

Képzeljünk el egy életet, amelyben mindenből kevesebb van: kevesebb holmi, kevesebb stressz, kevesebb adósság, kevesebb elégedetlenség — kevesebb zavaró tényező.

Most pedig képzeljünk el egy olyan életet, amelyben mindenből több van: több idő, több értékes kapcsolat, több támogatás, több elégedettség. Amit most elképzeltünk, nem más, mint a tudatos élet. Ennek eléréséhez azonban el kell engednünk néhány dolgot, amely az útjában áll.

Joshua Fields Millburn és Ryan Nicodemus – a Netflix szupersztárjai, a Minimalisták – legújabb könyvükben útmutatót kínálnak ahhoz, hogyan élhetünk teljesebb és tartalmasabb életet. Az általuk hirdetett minimalista életforma – túlmutatva a lomtalanítás témakörén – lehetővé teszi, hogy átértékeljük és meggyógyítsuk az alapvető kapcsolatainkat: a tárgyakhoz, az igazsághoz, önmagunkhoz, a pénzhez, azértékrendünkhöz, a kreativitáshoz és az embertársainkhoz fűződő viszonyunkat. Mert ha már az életünkben mindenből kevesebb van, helyet tudunk megtakarítani.

„A fogyasztásellenesség őszinte prófétái.”
The New Yorker

„A Minimalisták gyönyörűen beszélnek arról a spirituális, érzelmi és pénzügyi felszabadultságról, amely a feleslegtől való függőségünk legyőzésével jár. (…) Nem szerzetesek ők, csak átlagemberek, akik megváltoztatták az életüket azáltal, hogy megszabadultak egy csomó felesleges holmitól.”
Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője

„Joshua és Ryan kulcsfontosságú kiáltványt írtak a gyarapodó mozgalom számára, amely az anyagias léttől a tartalmas élet felé tartó elmozdulást sürgeti. Fontos könyv ez napjainkban.”
Cal Newport, az Elmélyült munka és az E-mailek nélküli világ című bestsellerek szerzője

„Magányos vagy? A kutyának se kellesz? Kellene valami életcél, ami miatt reggel érdemes felkelni? Fogadj örökbe egy kóbor állatot, és olyat tanulhatsz tőle, amit ti, kétlábúak, képtelenek vagytok önállóan elsajátítani: feltétlen szeretetet. Ha ezt tudod, mindent tudni fogsz. Csak kell hozzá egy négylábú szellemi vezető. Meg némi töpi.”

Demény, az ország vizslája, legismertebb celEBe, szabadszájú véleményvezére és leghatékonyabb gazditrénere. Deményista tanait, gazditartási tanácsait kétlábúak tízezrei követik.

Demény, a négylábú bestselleríró Nektek ugatok című könyve a 2014-ben megjelent, nagy sikerű Most én ugatok átkutyult, javított, bővített kiadása örökérvényű igazságokkal, új történetekkel és több mint 30 fotóval. Nélkülözhetetlen alapmű őrült rajongóknak és kezdő kutyatartóknak is. Az elmúlt 10 év vidám és szívszorító történésein túl összefoglalja a gazditartás alapjait, de mesél fáradságos munkájáról is, hogy a jövőnk valódi kutyavilág legyen.

Egyedi humorral fűszerezett sorai egyben görbe tükröt is állítanak a magukat felsőbbrendűnek tartó kétlábúaknak.

„Népemnek, a végtelen rajongásért és a töpiért,

amiből azért lehetett volna több.

És mindenkinek, aki szeretett valaha kutyát.”

Demény és a falkatagok fotóit a Vizslafotózás (www.vizslafotózás.hu) készítette.

A könyv bevételéből az Eszkuláp Állatvédő Egyesületet támogatjuk.

Evészavarok, autizmus, alkoholizmus, depresszió, pánikbetegség, skizofrénia – a mentális betegségek sok ember életét megnehezítik. De miért léteznek egyáltalán? Miért nem küszöbölte ki őket mindeddig az evolúció, ha ennyi szenvedéssel járnak?

Randolph M. Nesse, a világhírű pszichiáter szerint a negatív érzelmek bizonyos helyzetekben hasznosak is lehetnek. Esettanulmányokkal gazdagított könyvében a laikus olvasó számára is érthető módon magyarázza el az egyes mentális betegségek evolúcióbiológiai okait, és fekteti le egy új tudományág, az evolúciós pszichiátria alapjait.

Az új szemléletmód a klinikai tapasztalatokra és a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva segít megérteni, miért olyan sebezhető az elménk, és gyökeresen átalakítja hozzáállásunkat a pszichiátriai betegségekhez

„Végre egy szemlélet, amely szembeszáll a »mindenáron« önismeret éljenzésével, és rámutat a pszichésvédelmi mechanizmusok hasznosságára. Kitűnő olvasmány mindazoknak, akiket érdekel az ember lelki működésének sokszínűsége és annak rejtett törvényszerűségei!”

DR. BELSO NÓRA pszichiáter, az Életciklusok és hangulatzavarok és a Hullámvasúton – Élet bipoláris zavarral című könyvek szerzője

„Vannak könyvek, amelyek képesek gyökeresen új megvilágításba helyezni számtalanszor felvetett, mindnyájunkat érintő kérdéseket. Randolph M. Nesse, az evolúciós pszichiátria kiemelkedő alakjának műve éppen ilyen könyv. A kérdés pedig, amelyre az elolvasása után választ kaphatunk, így szól: miként tekinthetjük előnynek lelkünk nehézségeit?”

DR. KAPITÁNY-FÖVÉNY MÁTÉ klinikai szakpszichológus, az Ezerarcú függőség és a Függőben – Az alkoholizmus lélektana című könyvek szerzője

„A könyv nem csupán közérthető, sőt olvasmányos, hanem nagyon modern szemléletű. Világosan bemutatja, hogy a mentális zavarok defnícióinak homályossága és a diagnosztikai kritériumok megbízhatatlansága jelentősen enyhíthető, ha egy nagyon világos evolúciós elemzést végzünk minden kórkép esetében.”

PROF. DR. BERECZKEI TAMÁS , egyetemi tanár, az Evolúciós pszichológia írója és a Darwin öröksége és időszerűsége a pszichológiában társszerzője

Vajon a nők vagy a férfiak boldogabbak?

Hogyan lehet boldog annyi nehéz sorsú ember?

Miért nem merünk örülni a sikereinknek?

Milyen célokat érdemes kitűznünk, hogy elégedettebbek legyünk az életünkkel?

Azt hisszük, nem lehetünk boldogok, ha nincs párkapcsolatunk, gyerekünk, elég pénzünk, vagy ha már nem vagyunk fiatalok. Netán azt gondoljuk, a jókedvnek meglesz a böjtje vagy hogy csak a kemény munka és a teljesítmény az igazán értékes, a pozitív érzelmek megélése pedig naiv, felszínes dolog. Ez az egyedülálló kötet megcáfolja a boldogságunk útjában álló elképzeléseinket, és bemutatja, hogyan lehetünk elégedettebbek az életünkkel.

Dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus és egyetemi oktató könnyen érthető formában, tudományos tényekkel és izgalmas példákkal illusztrálva foglalja össze a pozitív pszichológia boldogsággal kapcsolatos legérdekesebb tapasztalatait. A fejezetek végén megfogalmazott kérdések segítségével újragondolhatjuk viszonyulásunkat a boldogsághoz, a könyvben található feladatok gyakorlásával pedig növelhetjük boldogságszintünket.

Az emberi faj fennmaradása valóságos csoda. Mind igazi győztesnek számítunk az evolúciós éhezők viadalában, ahol egy a billióhoz az esélye annak, hogy nem békának születünk. Ettől elvileg a világ legboldogabb fajának kellene lennünk, mégsem vagyunk azok. Mi lehet az oka?

RubyWax humorista és mindfulness-szakértő egy idegtudós és egy buddhista szerzetes közreműködésével keres választ az élet nagy kérdéseire, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Olyan témákat jár körül, mint az evolúció, a gondolatok és az érzelmek kezelése, a párkapcsolatok, a gyereknevelés, a jövő és az együttérzés.

A tudományos megalapozottsággal megírt kötetet a szerző a tőle megszokott humorral és saját életéből vett anekdotákkal színesíti. Az érintett témákhoz kapcsolódóan a szerzetes és Rubymindfulness-gyakorlatokat is ajánlanak, amelyekkel megszabadulhatunk rossz szokásainktól, csökkenthetjük a mindennapi stresszt, egyúttal hosszabb és békésebb életet élhetünk.

Vajon mit szólna Carl Gustav Jung ahhoz, ha úgy ötvenévesen egy piros Ferrarira vágyunk? B. F. Skinner meg tudná magyarázni, miért nyomkodjuk folyton a telefonunkat? Milyen tanácsot adna Erich Fromm a Nagy Ő keresése kapcsán?

Sarah Tomley pszichoterapeuta könyve egyszerre bevezetés a pszichológiába és útmutató az élethez. Számos pszichológus és pszichoanalitikus – köztük Melanie Klein, Donald Winnicott és Fritz Perls – segítségével világít rá arra, hogy miért vagyunk azok, akik vagyunk, és mi áll cselekedeteink hátterében.

Eredeti és gondolatébresztő válaszok mindennapi életünk kérdéseire:

• Szeretek csak úgy magamban ellenni. Nagyon gáz?
• Gondoskodó vagyok, vagy inkább lábtörlőtípus?
• Miért mindig velem történik ez?
• Könnyebb lenne az életem, ha önzőbb lennék?
• Percenként a telefonomat nézem. Miért nem tudok koncentrálni?
• Általában teljesen normálisan viselkedem, miért húzom fel magam vezetés közben?
• Miért nem mondok igazat, amikor a barátnőm azt kérdezi: „Ebben nagyobbnak tűnik a fenekem?”
• Miért nézek minden este sorozatokat?
• Miért mindig ugyanazt a márkát vásárolom?
• Hogyan beszéljem le a kamasz lányomat a tetoválásról?
• Miért akkora lúzer a párom?
• Csodás a párom. Akkor miért akarok viszonyt kezdeni valakivel?
• Mit csináljak, hogy az emberek ne töröljenek az ismerőseik közül?
• Miért olyan szemét a főnököm?
• A családom egy rémálom. Talán meg kellene szakítanom a kapcsolatot a rokonaimmal?
• Miért mondok folyton kínos dolgokat?
• Mi a Harry Potter-sorozat népszerűségének valódi oka?
• Miért nem tudok lefogyni?
• Félek továbblépni a karrieremben. Hogyan tudnék ezen változtatni?
• Hogyan tudnék kreatívabban gondolkodni?

Sarah Tomley pszichoterapeuta, számos pszichológiai és egyéb társadalomtudományi témájú könyv, például a díjnyertes  közreműködője.

A sorozat további kötete

A tudatos jelenlét, azaz a mindfulness térhódítása óta ismerjük a meditáció rendkívüli hatásait a testünkre és a lelkünkre. De vajon igaz minden, a meditációnak tulajdonított pozitív hatás? Tényleg gyógyír mindenre, a túlsúlytól a szerelmi bánaton át a munkahelyi teljesítmény fokozásáig, vagy a valódi jótékony hatásokban csak a világtól elvonulva élő, évtizedeken át gyakorló jógik részesülhetnek?

A meditáció tudománya leszámol néhány közkeletű mítosszal, és leírja, milyen ‒ valóban mérhető és kimutatható ‒ rövid, illetve hosszú távú pozitív változásokat okoz az elmélyülés a testünkben, az elménkben és az agyunkban. Kitér a különböző meditációfajták eltérő hatásaira, a gyakorlás minőségének és mennyiségének fontosságára, valamint az elvonulások és tanítók szerepére. Bemutatja az átmenetet az alkalmi meditáció okozta rövid távú jó közérzettől a kitartó gyakorlással elérhető tartós jóllétig, végül pedig a jellemünkben bekövetkező pozitív változásokig.

Daniel Goleman és Richard J. Davidson a meditáció tudományos kutatásának világszerte elismert úttörői – és maguk is gyakorló meditálók. Céljuk, hogy a mentális és fizikai jólléthez vezető ősi keleti módszer jótékony hatásait a nyugati ember számára is hozzáférhetővé tegyék.

„Ez a könyv valóban képes megváltoztatni az életünket. Daniel Goleman és Richard J. Davidson nemcsak a meditáció erejét mutatja be, hanem azt is, hogyan gyakoroljuk, hogy a lehető legpozitívabb hatást érjük el. A meditáció tudománya térképet ad egy tudatosabb, együttérzőbb, teljesebb élethez – és ki ne akarna ilyet élni?”

Arianna Huffington, Az alvás forradalma című bestseller szerzője

„Ebben az olvasmányos és tudományosan megalapozott könyvben Daniel Goleman és Richard J. Davidson segítenek átlátni, mi igaz a meditáció pozitív hatásairól szóló állítások közül. A meditáció tudománya a szerzők jelentős személyes meditációs tapasztalatára és az egyre szaporodó tudományos eredményekre épít, és valódi áttörést jelent annak vizsgálatában, hogyan alakítja át a meditáció az életünket.”

Joseph Goldstein, a Mindfulness: A Practical Guide to Awakening című könyv szerzője

„A meditáció tudománya a két szerző külön-külön is kiemelkedő tudományos eredményeinek nagyszerű ötvözete. Abból az egyetemista korukban kialakult meggyőződésükből született, hogy a meditáció alapjaiban képes átalakítani az életünket, és az azóta megjelent kutatások fényében mutatja be, miért különösen fontosak ezek az eredmények napjainkban.”

Jon Kabat-Zinn, a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés (MBSR) módszerének kidolgozója, Az éber figyelemről – örök kezdőknek című könyv szerzője

„A meditáció tudománya egy közérthetően fogalmazó tudományos szerző és egy úttörő kutatásokat folytató idegtudós magával ragadó együttműködése, amely bemutatja, hogyan lehetséges az elme edzése révén átformálni az agyat és a saját magunkról alkotott képünket, és hogyan növelhetjük a segítségével jóllétünket, adhatunk értelmet az életünknek és kapcsolódhatunk a világhoz. Kiemelkedő munka!”

Daniel J. Siegel, A gyermeki elme és az Okostojás című könyvek szerzője

„A világ egyik legkiemelkedőbb idegtudósa és az egyik legtehetségesebb tudományos újságírója meghatározó könyvet írt a meditáció hatásának kutatásáról. Magas szakmai színvonalú és megvilágító erejű munka - kötelező olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik az emberi elmében rejlő lehetőségek iránt.”

Daniel Gilbert, PhD, a Stumbling on Happiness szerzője

Szerzők:

Daniel Goleman

Pszichológus és tudományos újságíró. Az érzelmi és társas intelligenciáról szóló bestsellerek szerzője, több mint egy évtizeden át írt a The New York Times tudományos rovatába, többek között az agykutatás és a viselkedéstudomány eredményeiről. Egyetemi évei alatt Indiában sajátította el az elmélyülő gyakorlatok alapjait, és azóta is gyakorló meditáló. A Tudat és Élet Intézet vezetőségi tagja, amely a Dalai Lámával folytatott beszélgetéseket is szervezi.

Richard J. Davidson

Pszichológus, idegtudós, a Wisconsini Egyetem Egészséges Elmék Központjának alapítója és vezetője, továbbá a Waisman Központ agykutató laboratóriumának igazgatója. Kutatási területe az érzelmek, valamint a meditáció és egyéb elmélyülési formák hatása az emberi agyra. Gyakorlott meditáló, aki kutatási eredményeit az emberi jóllét szolgálatába állítja.

Naponta több mint kétszáz, étellel kapcsolatos döntést hozunk, ám ezek 90%-a nem tudatos.

Miért hagyjuk a végére a legjobb falatot? Miként érhetnénk el végre, hogy tényleg fogyjunk, ha fogyókúrázunk? Finomabbnak találunk egy ételt, ha hangzatos a neve? Sötétben tényleg nem tudjuk, mit eszünk? Vajon hogyan befolyásolja a csomagolás, a márkajelzés, a tányérunk mérete vagy az étterem színvilága azt, hogy mit és mennyit eszünk?

Brian Wansink táplálkozáspszichológus szórakoztató kísérletek alapján mutatja be, miként ismerhetjük fel azokat az észrevétlen tényezőket, amelyek evésre késztetnek bennünket, akár éhesek vagyunk, akár nem. Hasznos tanácsai segítségével erőfeszítés nélkül tehetjük élvezetesebbé és egészségesebbé táplálkozásunkat.

A legtöbb embernek még felnőttként is nehézséget okoz, hogy őszintén beszéljen vágyairól, azok száma pedig elenyésző, akik úgy érzik, hogy a szexszel kapcsolatos gondolataik „normálisak” lennének. Szeretet és vágy, kaland és elkötelezettség között lavírozva, bűntudattal telve éljük mindennapjainkat.

„Mindannyian deviánsak vagyunk, igaz, csak a normalitás valami roppant torz eszményéhez viszonyítva” – állítja vigasztalóan Alain de Botton. Őszinte hangvételű könyvében olyan kényes témákat feszeget, mint a fetisizmus, a házasságtörés és a pornográfia, és mély empátiával segít eligazodni bennünket ebben az intim és izgalmas – bár gyakran zavarba ejtő és bonyolult – témakörben.

Vajon elbutít-e bennünket a Google? A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban.

Képesek vagyunk-e jól együtt élni a technológiával?

Bolygónk felnőtt lakosságának több mint fele a digitális világhoz csatlakozva tölti napjai nagy részét. A mobiltelefon, az internet, a közösségi média, az email, az sms és a blog nemcsak a munkánkban, hanem a magánéletünkben is állandó és fontos szerepet játszik. De valójában milyen hatásai vannak ennek a kapcsolattartási kényszernek? Tom Chatfield az elsők között vizsgálja a digitális élet elménkre gyakorolt pozitív és negatív hatásait. Újszerű és gyakorlatias megközelítése rávezet, hogyan boldogulhatunk a digitális évszázadban úgy, hogy közben ne veszítsük el emberi mivoltunkat. 

Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája sorozat egyfajta újjászületés. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: a pénz, a józan ész, a munka, a technológia, és a vágy, hogy jobbá tegyük a világot.

Alain de Botton, a sorozat szerkesztője