Mára szállóigévé vált, hogy „fejben dől el”. Úgy gondoljuk, hogy ha optimistán állunk a dolgokhoz, akkor teljesülnek a céljaink, vágyaink. Mennyi igaz ebből a pszichológia tudománya szerint? Ha nem is százszázalékosan, de miként tudunk a gondolatainkkal hatni cselekvéseink kimenetelére? Mennyire tudjuk befolyásolni az egészségünket? Az utóbbi évek tudományos felfedezése a bél-agy tengely, ami szerint agyunk (gondolkodásunk, érzelmeink) kapcsolatban áll a bélrendszerünkkel. Oda-visszahatás esete áll fenn. A mentális egészségünk ugyanis befolyásolja a gyomor-bélrendszert, de belünk állapota (mikrobiomja) is kihat agyunkra, érzékelésünkre, pszichés világunkra. A legfrissebb tudományos kutatások szerint megfelelő életmóddal mi is alakíthatunk a testünkön, lelkünkön.

A tartalomból:

- „Megbocsátóbbnak kell lennünk a testünkkel” - interjú Schwab Richárddal
- „Az evésben leggyakrabban kétféle történelmi trauma mutatkozik meg” – interjú Lukács Lizával
- Tudomásul kellene venni, hogy a gyerekek nem egyformák”- interjú Gyarmathy Évával
- A fejem fáj vagy a lelkem? – Testi tünetek a párkapcsolatban
- Térjünk vissza az intuícióhoz – belső vezérlő hang
- Depresszió és mikrobiom – boldogságbacik
- Érzelmek kifejezése a kapcsolatban – gyógyító szavak
- A lelkileg egészséges család – megközelíteni az ideálist
- A legjobb böjtfajták – visszatalálni önmagunkhoz
- Meddig élhet az ember? – Hív a kék zóna

Mindannyian igaz szerelemre, tökéletes társra és felvillanyozó párkapcsolatra vágyunk. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, mi a számunkra megfelelő viszony, és ki lehet a hozzánk leginkább illő társ?
A tudományos felfogás szerint nem létezik a nagy Ő – gyerekkorunktól kezdve mégis arra vagyunk szocializálva, hogy megtaláljuk az Igazit. Ebben a lapszámunkban a partnerkapcsolatot helyezzük nagyító alá: vajon ki az a másik, akivel egy kis időt vagy akár az egész életünket együtt töltjük? Ki a társam, a partnerem vagy a szeretőm az életem folyása során, és mit mond el ez rólam? Hogyan közelítheti meg az ideálisat a kapcsolatunk, és mikor van itt a vége, ha egyáltalán itt a vége? Tévhitek és igazságok életünk egyik legfontosabb kötődéséről és a tükörről, amit a másik tart nekünk.


A tartalomból:

- „Egy élet is kevés, hogy megismerjük a másikat” – Hevesi Kriszta és Hevesi Tamás
- Kit választunk? - A hamis ikerláng
- A teljesség legyél te magad – Belső énünk nyomában
- Egymás felfedezése – Alapértelmezett a másik?
- Szexuális összeillés – Testi társ
- Rokon lelkek – A borsó meg a héja
- Valóságot torzító illúziók - A függő kapcsolatok természete

Hogyan hat a tudatos jelenlét gyakorlása a mindennapi kapcsolatainkra és a belső egyensúlyunkra?

A HVG Extra Pszichológia legújabb számában szakértők segítségével vizsgáljuk, hogy milyen szerepet játszik a tudatos jelenlét (mindfulness) az életünk különböző területein, a párkapcsolatoktól egészen a karrierig. Azt gondolnánk, hogy könnyű jelen lenni a pillanatban, de a mai, felgyorsult világban valójában ez komoly kihívást jelenthet.
Miként befolyásolja figyelmünk irányítása a kapcsolatainkat, és milyen módon segíthet abban, hogy sikeresebbek legyünk a munkahelyünkön?
Ebben a lapszámban ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, és rávilágítunk arra, hogyan tehetjük fókuszáltabbá a figyelmünket a mindennapokban, miként az életminőségünket a mindfulness segítségével, valamint hogyan alkalmazható a javíthatjuk tudatos jelenlét a mindennapokban úgy, hogy az pozitív hatással legyen az életminőségünkre.

A tartalomból:

- „Én magam vagyok a zászló” – interjú Kovács András Péterrel

- TikTok-tünetek trendi neurodiverzitás

- Valódi változás – kapcsolódni önmagunkhoz a diétában

- Figyelem nem megfigyelés – ott lenni a szexben

- „Tilos túlfélteni a gyerekeket”– interjú Helen Russell „vikingnevelővel”

- ”Anya és magzat összehangolódása– belső párbeszédben

- A koncentráció művészete – kifehéredő elefánt

Miért kulcsfontosságú a gyermekkori élmények megértése az önértékelésünk és szakmai pályafutásunk szempontjából?

Pszichológiai szakértők széles körben egyetértenek abban, hogy gyermekkori tapasztalataink döntően befolyásolják felnőttkori öntudatunkat, kapcsolataink minőségét és karrierünk alakulását. Azt azonban nehéz és fáradságos munka meghatározni, pontosan melyik pozitív vagy negatív élmény milyen hatást gyakorol önképünk vagy érzelmi állapotunk kezelésére. Mi segítünk a sérült gyermeki én integrálásának és fontosságának megértésében és feltárjuk, hogyan hatnak a fialatkori élményeink felnőttkori önképünkre. Bemutatjuk azokat a módszereket, amelyekkel feloldhatók a múlt sebei, hogy egy erősebb, boldogabb jövőt tudjunk kialakítani magunk számára.

A tartalomból:

- “Én tudom körülölelni ezt a belső árva kislányt” - Interjú Palya Beával
- Belső iránytű - Az önazonosság fontossága
- Bántalmazó kapcsolatok árnyékában - A központi mag
- Rejtélyes feszültségek - Amikor aszülő nem enged felnőni
- Szabadulás a múltból - Traumaterápiás módszerek
- Kicsi tünethordozók - Gyermekkori szorongások
- Milyen az identitásom? - A sebzett belső gyermek teszt

HVG Extra Magazin – Pszichológia 2024/1: Egyensúly az élet minden területén

Te is gyakran érzed úgy, hogy zsonglőrként egyensúlyozol a munka, a család, a párkapcsolat és a saját igényeid között? Mintha mindenre jutna idő, csak épp önmagadra nem? A HVG Extra Pszichológia legújabb száma segít új nézőpontból tekinteni a hétköznapokra, és támogat abban, hogy a kötelező feladatok mellett az öröm és a feltöltődés is helyet kapjon az életedben.

Ez a lapszám abban segít, hogyan teremthetsz tudatosabban egyensúlyt – nem csak időben, hanem figyelemben és szeretetben is. Interjú Szilágyi Áronnal az egyéni sportok pszichológiájáról, hasznos gondolatok a párterápia lehetőségeiről, inspiráló cikkek az öröm apró forrásairól, a sport jótékony hatásairól, a művészet mentális egészséget támogató erejéről – és még sok minden más.

Fedezd fel, hogyan válhatsz időmilliomossá, ha az igazán fontos dolgokra koncentrálsz! Ez a magazin nemcsak olvasmányos, hanem egy valódi útitárs is lehet az egyensúly felé vezető úton. Szánj időt magadra – kezdheted ezzel a lappal.

HVG Extra Pszichológia 2023/4 – Társaink az életben

Életünk során folyamatosan kapcsolatban állunk másokkal, és ezek a társas hatások formálnak bennünket, akár tudatosan, akár észrevétlenül. Hogyan alakítjuk önmagunkat mások tükrében? Miként inspirál minket a környezetünk a saját belső világunk felfedezésére? A **HVG Extra Pszichológia** legújabb lapszáma a társas kapcsolataink mélységeit és hatásait vizsgálja, segítve az önismeretet és a kiegyensúlyozottabb életet.

Gyermekkortól kezdve az emberi kapcsolatok alakítják gondolkodásunkat, érzelmi világunkat és azt, mennyire tudunk másokhoz kötődni. Meghatározzák, hogyan éljük meg vágyainkat, milyen döntéseket hozunk és mennyire vagyunk nyitottak a fejlődésre. Ebben a magazinban szakértők, pszichológusok és írók osztják meg gondolataikat az intimitásról, a barátságról, a párkapcsolatokról és a társas hatásokról.

A tartalomból:
🔹 Szabó T. Anna és Dragomán György – interjú a közös fejlődésről
🔹 Érzelmi függetlenség – mit jelent a saját életet élni?
🔹 Félelem az intimitástól– miért nehéz megnyílni?
🔹 A szerelemnek múlnia kell?– az együttélés dinamikája
🔹 Narcisztikus partner mellett – hullámvasúton élni
🔹 Gyermekkori barátságok – hogyan alakulnak a kapcsolatok?
🔹 Megbocsátás és gyógyulás – miért fontos az önzetlenség?
🔹 Kötődés a robotokhoz – lehetséges egy újfajta kapcsolat?

Fedezd fel, hogyan hatnak rád a körülötted élők, és tanulj meg tudatosabban építeni kapcsolataidat!

Megjelent a HVG Extra Pszichológia magazin legújabb száma, amely az önmegvalósítás témakörét járja körül, és bemutatja milyen hatásai vannak a családi, párkapcsolati és karrierista törekvéseknek önmagunk kiteljesítésében.

Szükségleteink piramisának csúcsán az önkiteljesítés, önkifejezés, önmagvalósítás áll. Ez bármilyen nagyszerűen hangzik is, ha az ember rálép az önismereti útra, az bizonyosan rengeteg, főként belső munkával jár. Nemcsak magunkat, de kapcsolatainkat, kapcsolódásainkat is újra meg újra kell fogalmazni. Ahogy egyik szerzőnk, L. Stipkovits Erika fogalmazott, egyszerre kell tisztában lennünk a múltról szóló önértékelésünkkel, a jelent tükröző önbecsülésünkkel, illetve a jövőbe mutató önbizalmunkkal, hogy harmóniába kerülhessenek vágyaink, céljaink és képességeink a teljesebb, elégedett élet reményében.

- A szabadság illúziója – önmegvalósítás vagy énmegvalósítás?
- Keleti Éva: „Ha átviszem a lécet, jó, ha nem, még jobb.”
- „Az elakadás belátása a legnagyobb bártorság” - interjú L. Stipkovits Erikával
- Megérkezés a mostba – hogyan szabjuk magunkra a saját életünket
- A szívre vagy a szülőre hallgatni? – célok ütközése a családban
- Az egyiknek sikerül, de a másiknak is – azonos képességek, eltérő életutak
- Az élet átélése – lassítás és önfejlesztés

Megjelent a HVG Extra Pszichológia magazin legújabb száma, amely a múlt témakörével foglalkozik! Kétségtelen, hogy a múltunk meghatároz bennünket. Lenyomatai kitörölhetetlenül élnek a testünkben, a lelkünkben, de még a személyiségünkben is. Éppen ezért fontos, hogy ismerjük, feltárjuk a saját történetünket, beleértve a családunkét is, beépítve a negatív és a pozitív élményeket. Csak így tudunk túllépni a káros hiedelmeken. Támaszkodjunk az erősségeinkre, és bízzunk annyira magunkban, hogy tudattalan transzgenerációs hatások helyett saját erőnkkel alakítsuk az életünket.

- „A pusztítás mindig gyors, a felépülés viszont lassú és fáradságos” – interjú Galit Atlassal

- Szüleink nyomdokain – bennünk élő családi tudattalan

- A múlt nyoma – testre írt történetek

- A szív sebei – előző kapcsolatok árnyéka

- Kibújni a sablonból – párkapcsolati mintázatok

- „A titoknak rettentő alattomos, pusztító hatása van” – interjú Singer Magdolnával

Megjelent a HVG Extra Pszichológia magazin legújabb száma, amely a jövőtervezés válságban témakörrel foglalkozik! Hihetetlenül gyors ütemben változó környezetünk extrém méretű kihívás mindannyiunk számára. Ebben a helyzetben mindennél fontosabb, hogy ne csak testi egészségünkre fordítsunk kiemelt figyelmet, hanem sokkal tudatosabban próbáljuk megteremteni a lelki egyensúlyunkat is.

„Jól lenni egy egész életen át tartó odafigyelést igényel.” Interjú Szűcs Leventével

Hogyan nyissunk a változásra? – Van az a cél

A pszichés immunrendszer megerősítése – Lelki védőoltás

A pozitivitás ereje – Esély vagy veszély?

Jelen lenni a nehézségben – Belső szabadság

Erőforrásaink a szorongás korában - Mit vár tőlünk az élet?

Hiba volna az élet egyetlen célját, végső értelmét kutatnunk, hisz ilyenre nem fogunk rálelni. Sokkal inkább az értelmes élet lehetőségét kell fellelnünk magunkban és a környezetünkben –tanácsolják szakértőink, íróink. Évszázadok óta kérdezi, kérdőjelezi meg hívő és nem hívő ember újra meg újra, mivégre is vagyunk itt a világon, mi a szerepünk az univerzum végtelenjében, ám egyetlen, minden szempontból érvényes felelet sem született még.

Veled élek, de nem érted
Életfilozófiánk és a párkapcsolatunk

Kapcsolataink igazi értéke
Egy boldog kettőt csinál

Szem, ami észrevesz
Az értelmes életről

Érzelmeink gyakran okoznak viharokat az életünkben, míg a legtöbbször csodáljuk azokat, akik teljes higgadtsággal kezelik a felkavaró helyzeteket. Pedig ez valójában két véglet, és egészségesnek itt is az arany középút mondható. Ehhez azonban elsőként az lenne a legfontosabb, hogy felismerjük, azonosítani tudjuk a saját érzelmeinket, majd pedig azt is, hogy mi magunk másokban milyen érzelmeket váltunk ki. Csak ezek után vagyunk képesek átélni, kezelni és pontosan ki is fejezni mindazt, ami a belsőnkben háborog, vagy épp azt, amitől a boldogság érzete jár át minket.

Sosem vagyunk egyedül. Családi, személyes, intim és közösségi kapcsolataink az első pillanattól az utolsóig hatnak ránk, befolyásolnak és formálnak bennünket. Leginkább azonban akkor érzékeljük a hatásaikat, amikor kibillennek a dolgok: hiányként, veszteségként éljük meg, vagy éppen túl nagy jelentőséget tulajdonítunk egy-egy kapcsolatnak.

A tartalomból:

Mennyire fontos a visszajelzés?
Mások tükrében

Nem csak pénz kérdése
Megbecsülés a munkahelyen

Téged nézlek, hogy ne magamat lássam
Mások élete

Hogy miről is szól életünk története? Mindarról, ami külső és belső világunkban egyfolytában zajlik. Tapasztalatokról, élményekről, érzelmekről, amelyek határozott irányt szabnak életünk alakulásának, amelyek mély és átható érzéseket keltenek bennünk, amelyek eltérítenek vagy épp odavonzanak bennünket egy-egy helyzethez. És persze a fontos másokról, akik tükröznek, alakítanak, befolyásolnak bennünket, akik hozzánk tesznek vagy épp elvesznek belőlünk valami fontosat. Életünk története sosem csak egyetlen részlet, egyetlen kiragadott pillanat, sikeres vagy sikertelen próbálkozás, ha nem élményeink hosszú regény folyama, amelynek fejezeteit folyamatosan alakítjuk. Alakíthatjuk.

A tartalomból:

Új utakon
Mindennapi kreativitásunk

Az élet intenzív változata
Hogyan hat az önkifejező írás?

A fontos mások
Társas valóságaink

Jó és igazságos
Mi van a valóság mögött?

Aktuális számunkban alaposabban szemügyre vesszük, miként hatnak, befolyásolnak, eseteként manipulálnak minket. Nem kell, hogy politikai nyomásgyakorlásról legyen szó: egy egyszerű mosópor melletti döntésünket is láthatatlannak tűnő erők határozzák meg. A pszichológia évtizedek óta kutatja, miért és hogyan „vernek át”, és miért hisszük el a hazugságot, a bűvésztrükköt, dőlünk be az illúziónak, netán a magánéleti és ezoterikus szélhámosoknak. A legújabb eredményekkel felvértezve már képesek leszünk jobban átlátni ezeket a fogásokat, és kevésbé leszünk balekok – ahogy a csalók és a csúsztatók is elsajátították e trükköket.

A tartalomból:

Őszinteség kontra titok
Férfi és női szélhámosok

Hatalom a párkapcsolatban
A szeretettől az elnyomásig

Miért vagyunk átverhetőek?
A gondolkodási csapdák felismerése

Elsőre talán nem nyilvánvaló, mennyi mindent jelent jóllétünk szempontjából az, hogy örülni tudunk az első reggeli napsugárnak, gyermekünk álmos mosolyának, a természet szépségének vagy egy idegen barátságos gesztusának. Pedig a hála érzete, amit számos hasonló esetben elfelejtünk tudatosítani és megélni, egyértelműen pozitív hatással lehet arra, mennyire bízhatunk önmagunkban és másokban, és mennyire reménytelinek látjuk a jövőt. A hála a jelen ünnepe, írja szerzőnk, és bizony, csak gyakorlás kérdése, hogy a legsötétebb időszakokban is meg tudjuk találni azokat a fénypontocskákat, amik reményt és bizalmat keltenek életünkkel kapcsolatban. Ami jó, az hamar megszokottá válik, és a problémás dolgokat jóval hamarabb észrevesszük, mivel arra vagyunk huzalozva, hogy mihamarabb megküzdjünk velük. Ahhoz viszont, hogy ezt sikerrel tegyük, szükségünk van arra a belső erőforrásra, amit a hála és a bizalom érzete nyújt számunkra. Ezért érdemes megállnunk és elidőznünk kicsit a hétköznapok apró, pozitív élményeinél, vagy a különlegesen szép és fontos alkalmakkor, amelyek hosszú távra üzemanyagot kínálnak énképünk és kapcsolataink pozitív befolyásolásához.

A tartalomból:

A jelen ünneplése
Hálás szívvel a mindennapokban

Hogyan nyerjük vissza a reményt?
Üres tankkal az úton

Az emberek jók
Itt vagyunk egymásnak

Több mint köszönöm
Hálás gyermekké nevelés

Kezdjük mindjárt egy kis visszaemlékezéssel: próbáljuk meg felidézni a saját kamaszkorunkat! Milyen élmények jutnak eszünkbe – inkább jók vagy kevésbé kellemesek? Milyen érzések kavarogtak bennünk? Mennyi-re uralta a bizonytalanság? Hogyan haladtunk saját utunk keresése során? Kik támogattak bennünket, és kik voltak azok, akikkel meg kellett vívni a csatáinkat? Milyen kihívásokkal szembesültünk, és mi segített át a nehéz időszakokon? Mikorra vált világossá, kik vagyunk, és hogy merre tovább? Az első és legfontosabb dolog, ha a gyermekünk elindul a felnőtté válás útján – azaz kamaszodni kezd –, hogy a saját élményeink alapján próbáljunk meg empátiával viszonyulni hozzá. Már nem gyerek, és még nem felnőtt, így persze nehéz megtalálni vele a hangot, mert a különböző helyzetek ide vagy oda tolják. A legfontosabb, amit adhatunk neki, a feltételek nélküli és megértő támogatás a nehézségekkel, újdonságokkal, kísérletezésekkel teli útkeresése során, amikor megpróbálja felfedezni, ki is lehet belőle valójában. Függetlenül tőlünk, mégis velünk együtt.

A tartalomból:
Én, ideális én, digitális én
A kamasz perszóna

Felnőtté válás
Négy fontos mérföldkő

Rátalálni az útra
Kapunyitás és belső bizonytalanság

A szülő tükör
Mindenki felnő

Bár mindannyian ismerjük a mondást: ép testben ép lélek, a hétköznapokban alig foglalkozunk testi és lelki egészségünk harmóniájával. A legtöbbször csak akkor, ha testünk enyhébb tünetekkel vagy súlyosabb betegségekkel már egyértelműen jelez, hogy valami nincs rendben, megbomlott az egyensúly. Míg egyesek igyekeznek mihamarabb orvosolni a tüneteket, mások meg mindenáron lelki okokat kutatnak a rosszullét mögött, valójában mindkettő tévút, és a megoldásra – mint mindig – a kettő között valahol félúton lelhetünk. Testünk és lelkünk egészsége szoros összefüggésben, kölcsönhatással van egymással – ahogy számos, a lapban idézett kutatás mutatja. Lelki jóllétünk például jótékony hatással van az immunrendszerünkre, míg negatív gondolataink, rossz lelkiállapotunk akár szerveink működését is rossz irányban befolyásolhatják. Ráadásul környezetünk, társas kapcsolataink minősége komoly szerepet játszik abban, valóban jól tudjuk-e érezni magunkat a bőrünkben, vagy szorongással kell-e titokban megküzdenünk. Szakértőink egyöntetűen egyetértenek abban, hogy nagyon is káros a beteget okolni a betegségéért, ám az is egyértelmű, hogy nemcsak betegként, hanem egészségesen is mi magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy fizikai és pszichés tüneteink jelentését megértsük és feltárjuk, és így ellenállóbban és rugalmasabban állhassunk mindennapi kihívásaink elé.

A tartalomból:

Minden fejben dől el?
Test és lélek

Kerülő utak egymáshoz
A párkapcsolat nagy próbatétele

Tüntető tünetek
Pszichoszomatikus gyerekkor

Önmagunk és a másik értékessége
Asszertivitás és pszichoszomatikus egészség

Az ellenség máshol van
Munkahelyi testi-lelki egyensúly

Családi történeteink születésünk pillanatától velünk élnek. Amikor először megfogalmazódik, kire hasonlít ez a gyerek, önkéntelenül sorsot ruháznak ránk, amely észrevétlenül formálja életünket. Ám ugyanígy befolyásol minket minden, amiben az előttünk lévő generációknak részük volt az évtizedek, évszázadok során. A család miliője, közös tudata és tudattalanja számos élet lenyomatát őrzi, melyeket választás nélkül tudhatunk magunkénak. Gazdagság vagy veszteség, halál vagy örömteli élet, nyomasztó befolyás, áldozat vagy üldözés – mindezt örökségül kapjuk. A kérdés az, mit kezdünk mindezzel. Ami feladatunk nemcsak az, hogy felfedjük, megismerjük a családi gyökereket, amelyek tartást, büszkeséget adhatnak, hanem az is, hogy ráismerjünk a hibás működésekre, és felfedjük a rejtett mintákat, hiányzó láncszemeket. Mondhatjuk így: kiszortírozzuk az örökségekből, amelyik hozzánk tartozik, amelyik pedig valaki másé, az csupán egyike, ami előtörténetünknek. Bár a felmenőink sokszor nehéz örökséget hagynak ránk, nem kell tehetetlenül hányódnunk e generációs viharban, tudatos feltárással a kezünkbe ragad-hatjuk saját sorsunk alakítását.

Megszabadulnánk már egy kicsit a munkánktól? Vagy éppen a családunktól? Legszívesebben csak magunkban töltenénk az időt egy lakatlan szigeten? Hányszor sóhajtunk fel ekképpen, vagy kívánunk magunknak lemondóan valami hasonló felszabadító élményt? Miközben úgy érezzük, béklyóba kötnek a feladataink, a kötelezettségek, az emberek, akik körülvesznek bennünket. Nos, az elmúlt időszak, sok más mellett, leg főképpen a szabadságunkat kérdőjelezte meg, és remélhetőleg, irányította a figyelmünket nagyon más irányba ebben a kérdésben. A külső szabadság fokok egy csapásra illúzióvá váltak – nincs pihentető utazás, nincs kikapcsoló program, kirándulás is csak mértékkel, így önkéntelenül is befelé kell fordulnunk, és magunkból erőt meríteni. Belső világunkban meg-találni a szabadságot korlátozások, kötöttségek között – hogyan lehetséges ez?

Bizonytalanág, tehetetlenség, düh, félelem, szorongás- és még sorolhatnánk egészen a lap aljáig mindazokat a rossz, kellemetlen negatív érzéseinket, amikkel nap mint nap találkozunk valamilyen formában. Vagy bennünk keletkeznek, vagy mások élik át a környezetünkben, így el sem tudjuk kerülni őket. Valamiért azonban szinte mindannyian megijedünk tőlük, és igyekszünk elhessegetni, elfojtani vagy elnyomni őket. Vajon honnan jön a tiltás, hogy nem szabad, nehéz vagy fájdalmas átéreznünk ezeket a „rossz” érzéseket, amelyek pedig természetes módon az életünk részét képezik?

A legtöbbször bele sem gondolunk, de valóban hosszú távon épp ezek a meg nem élt, fel nem szabadult érzések okozzák a legnagyobb gondot, és keltik mindazokat a negatív élményeket, amelyeket azonban már nem lenne szükségszerű átélnünk újra meg újra. Nos, ha ismerősen hangzik a helyzet, vegyünk egy nagy levegőt, és nézzünk szembe az érzéseinkkel. A jelenlegi pandémiás helyzet egyébként is alkalmat szolgáltat arra, hogy szembekerüljünk „sötét oldalunkkal”. S egyben alkalmat is ad arra, hogy szakértőink tanácsait, nézőpontjait követve leszámoljunk negatívitásunkkal, passzivitásunkkal és tudatos vagy tudattalan félelmeinkkel, és érzelmeink erejét kihasználva helyrebillentsük kizökkentett lelki egyensúlyunk.