Jake Adelstein, a fiatal amerikai újságíró Japán egyik legnagyobb napilapjánál, a Jomiuri Sinbunnál kap tudósítói állást. Munkája során az átlagemberek elől elzárt helyekre is eljut, és rádöbben, hogy a hierarchikus, udvarias, modern és csillogó Tokió álarca mögött egy pénzhajhász, romlott, szexuális perverzióktól fűtött, kegyetlen világ lappang. Nyomozásai közben egyre jobban belekeveredik ebbe a közegbe, és olyan információkhoz jut, amelyek szerettei és a saját életét is veszélybe sodorják. Hosszú ideig bujkált, miután visszautasította a jakuza által kínált félmillió dollárt, ha nem írja meg ezt a könyvet, amelynek japán kiadója halálos fenyegetéseket kapott.

Adelstein az oknyomozó újságírás legjobb hagyományait krimiszerű izgalommal, fekete humorral és öniróniával ötvözi. Az HBO Max népszerű sorozata alapjául szolgáló könyv kihagyhatatlan olvasmány mindazoknak, akiket a modern Japán vagy a maffiatörténetek foglalkoztatnak.

„AZ INFORMÁCIÓNAK NINCS SZAGA. NEM SZÁMÍT, HOL TALÁLTAD VAGY KITŐL LOPTAD.”

„Ma, amikor a dezinformáció mindenható, amikor a szélsőjobb világszerte feljövőben van, a történelmi transzparencia mindennél fontosabb. Mindez azonban valahogy nem érinti Németország legendás iparmágnásait. Az ő sötét örökségük rejtve maradt. Ez a könyv, a maga csekély lehetőségeihez mérten igyekszik ezt a hibát korrigálni.”

Hogyan alapozta meg a zsidó vagyon jogtalan megszerzése, valamint a kényszer- és rabszolgamunka olyan ma is jól ismert német szolgáltatók és nagyvállalatok üzleti befolyását, mint az Allianz, az AFA, a Siemens, a Porsche, az Oetker és a BMW?

Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját?

Miért hunyt szemet a történelmi bűnök felett a háború után az Egyesült Államok?

A német iparmágnások azáltal, hogy kisajátították a privátbankokat, áruval és fegyverekkel látták el a hadsereget, és mindent megtettek a profitjuk maximalizálásért, közvetve vagy közvetlenül, de támogatták a náci törekvéseket. David de Jong oknyomozó újságíró mérföldkőnek számító művében a véres pénz nyomába ered, és korábban fel nem dolgozott dokumentumokra és forrásokra hagyatkozva feltárja Németország leggazdagabb üzleti dinasztiáinak történetét. Egyedülálló kötete azzal a szándékkal született, hogy végre napvilágra kerüljön a német és a világgazdaság egyik legsötétebb, elhallgatott fejezete.

David de Jong korábban a Bloomberg Newsnál dolgozott újságíróként. Főként az európai bankrendszerrel, az amszterdami pénzügyekkel, a rejtett vagyonokkal és a milliárdosok anyagi javaival foglalkozott. Jelentek meg írásai a Bloomberg Businessweekben, a The Wall Street Journalban és a Dutch Financial Dailyben is. Holland születésű, jelenleg Tel-Avivban él. Miközben ezt a könyvet írta, négy éven át Berlinből tudósított.

„Sokszor megkérdeztem magamat: Ki ez a hülye? − mármint én −, aki rajong a színészekért, a színházért, a régi pályatársakért, előadások emlékéért, találkozásokért színészként és nézőként egyaránt. Miközben nekem is megadatott, hogy az elmúlt ötven évet színpadon vagy tévékamerák előtt tölthettem – sok sikerrel, talán némi népszerűséggel a hátam mögött –, megmaradtam hivatásos rajongónak.”

Gálvölgyi János

Gálvölgyi János már gyerekként is megszállottan lelkesedett a színházért: szenvedélyes autogramgyűjtőként ünnepelt színészekkel elegyedett szóba a művészbejáróknál, betéve tudta a Pesti Műsorban megjelenő szereposztásokat, és rendszeres látogatója volt a Madách Színház előadásainak. Rajongása akkor is megmaradt, amikor már ő maga is országosan elismert színművész volt.

A HVG 360-on megjelent beszélgetések alapján készült könyvben, a Hivatásos rajongóban, Gálvölgyi János Kövesdi Péterrel beszélget a színházi élményeiről, szinkron- és tévés szerepeiről, a haknikról, a hajdanvolt nagy pályatársakról és a méltatlanul elfeledett epizódszereplőkről. Beszámol mestersége buktatóiról és szakmai barátságokról, csakúgy, mint az emlékezetesebb sértődésekről, konfliktusokról. Személyes történetei az egykori színházi, filmes és tévés világ magával ragadó hangulatát varázsolják elénk, méltó emléket állítva egy egész színészgenerációnak.

2020-ban Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. Korszakalkotó génszerkesztő eljárásuk révén a DNS felépítése megváltoztathatóvá vált a sejteken belül. Fantasztikus lehetőség ez az emberiség számára a humángenetikától kezdve a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át az egészségügy számos területéig: gyógyíthatóvá válik számos genetikai betegség és rákfajta, ahogyan leküzdhető lesz az éhínség is. A technológia alkalmazása ugyanakkor számos veszélyt is magában rejt, avatatlan kezekben akár biológiai fegyver is válhat belőle, és megannyi bioetikai kérdést is felvet a dizájnerbébiktől kezdve a genetikailag módosított szuperemberekig.

A 21. század legjelentősebb tudományos áttörése az egyik felfedezőjét, a biokémikus Jennifer A. Doudnát arra késztette, hogy tudósként átgondolja saját szerepét és a felfedezésével együtt járó következményeket. Könyvében lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia, amelynek etikai vonatkozásaira, valamint a szabályozás kérdéseire is kitér. A génszerkesztésben rejlő lehetőségekről olvasva egyértelművé válik: ez a tudományos felfedezése örökre megváltoztatja a nézeteinket a teremtésről és az evolúcióról.

A kalandos életű Anne Lister sorra szegte meg a 19. század szigorú szabályait. A merész és szenvedélyes nő anatómiát tanult, politizált, üzletelt és bejárta Európát. Nem hagyta, hogy keresztülnézzenek rajta saját neme iránti vonzódása miatt.

Titkosírással lejegyzett naplójában kíméletlenül őszintén vall magánéletéről: többek között arra is fény derül, hogy miért nem köt látszatházasságot, és melyik partnerének hányszor volt orgazmusa. Megtudhatjuk azt is, hogyan reagált a társadalom arra, ha valaki nyíltan felvállalta nemi identitását.
Anne Lister, gúnynevén Gentleman Jack, nemcsak korának egyik legizgalmasabb személyisége, de minden bizonnyal a világ egyik legszorgalmasabb naplóírója is volt: 34 éven át írt, 27 kötetnyi, 6600 oldalas naplója értékes kordokumentum, amely a UNESCO Világemlékezeti Listájára is felkerült.

Az első modern leszbikus naplójából a BBC és az HBO készített kosztümös tévésorozatot.

„Ha elhagyjuk a természet útját, megválunk egyetlen megbízható vezetőnktől, s onnantól nem vagyunk összhangban önmagunkkal.”

Megváltoztathatja-e egy ember rendkívüli elszántsága az autokrata rezsimet?
Megőrizhető-e az önbecsülésünk egy börtönben?
Ha eltűrjük a zsarnokságot, akkor mi magunk válunk saját elnyomóinkká?

Függetlenül és szabadon élni csak döntés kérdése. Nadya Tolokonnikovának, a Pussy Riot feminista és diktatúraellenes punk-rock együttes alapító tagjának minden cselekedete ezt igazolja. 2012-ben a Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott Putyin-ellenes performanszért két év börtönbüntetést kapott, amelynek nagy részét egy szibériai kényszermunkatáborban kellett letöltenie.
Nadyát ez sem törte meg, sőt még inkább megerősítette benne a szenvedélyes lázadót; a hitet, hogy az elnyomás, az igazságtalanság és a hatalomelvűség ellen radikálisan fel kell lépni. Merész, vagány és hiteles személyisége arra inspirál, hogy fotelforradalmárokból mindenre elszánt aktivistákká váljunk, és kezünkbe vegyük sorsunk irányítását.

„Kérd számon a hatalmasokat, és gyönyörködj a bukásukban! Makacs ellenállás és sokatmondó mosoly – ez legyen a fegyvered!"

Miért növekszik robbanásszerűen a kreativitás egyes helyeken?

Miért képesek a géniuszok olyan jól boldogulni rendetlenség és káosz közepette is?

Tényleg séta közben jutnak eszünkbe a legjobb gondolatok?

Vajon mi köze van az osztrigáknak a skót felvilágosodáshoz, és a reneszánsznak a pestisjárványhoz?

Eric Weiner azokat a helyeket – például az ókori Athént, a Szung-dinasztia korabeli Kínát, a középkori Firenzét vagy napjaink Szilícium-völgyét – látogatja meg és mutatja be fesztelen és bölcs humorral, ahol a korabeli férfiak és nők virágzó civilizációt teremtettek. Föld körüli utazása során arra keresi a választ, miként indult virágzásnak a kreatív zsenialitás az adott helyen és korban, és vajon hogyan kamatoztathatnánk a tanulságokat a jelenben.

A zsenialitás földrajza provokatív és szórakoztató könyv, olyan szellemi kalandozás, amely megváltoztatja az alkotó zsenialitásra vonatkozó felfogásunkat, és elősegítheti a kreativitás kultúrájának kialakítását. A kreatív zsenialitás ugyanis nem magán-, hanem közügy; sőt nem egyszerűen genetikai kérdés, és még csak nem is a kemény munkához van köze, sokkal inkább egy olyan kultúra gyümölcseként kell értelmeznünk, amely ösztönzi az eredeti gondolkodást.

Eric Weiner filozófus utazó, gyógyulófélben lévő elégedetlen, A boldog zarándok – Egy mogorva alak elindul, hogy felfedezze a világ legboldogabb helyeit című bestseller szerzője. Korábban az amerikai közszolgálati rádió, az NPR külföldi tudósítójaként dolgozott, írásai megjelentek a The New York Times, a Slate, a Quartz, a Los Angeles Times, a Foreign Policy, a BBC, az AFAR és a The Best American Travel Writing hasábjain. Washingtonban él.

„Korszakváltás készülődik, a messzeségben már egy mindent átformáló cunami dübörög, miközben vezetőink és mi is hátat fordítunk neki. Pont a másik irányba nézünk. A politikai hatalommal rendelkezők és támogatóik többsége görcsösen ragaszkodik a múlthoz – szinte hallani a körmük karistolását, ahogy a végsőkig próbálnak kapaszkodni, még az elkerülhetetlenül bekövetkező változások sodrásában is.”

De hogyan készüljünk fel az életünk minden mozzanatára kiható átalakulásra?

David Rothkopf szerint mindenekelőtt a megfelelő kérdéseket kell feltenni. A politikatudós-újságíró, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a Columbia Egyetem vendégprofesszora korunk legfontosabb kérdéseit kutatja, amelyek újraértelmezik a világot és az arról alkotott fogalmainkat. Könyve szembesít a jövőre vonatkozó elképzeléseinkkel, és arra kényszerít, hogy újragondoljuk életünk olyan alapelemeit, mint az identitás, az emberi jogok, a gazdaság, a demokrácia, a kormányzás, a konfliktus vagy a biztonság.

David J. Rothkopf 2017 májusáig a Foreign Policy magazint kiadó és a foreignpolicy.com weboldalt üzemeltető FP Group ügyvezető igazgatója és szerkesztője volt. Az FP által globális vezetők számára világszerte megrendezett fórumok, vacsorák, konferenciák házigazdájaként szerepelt, emellett részt vett a csoport elemzéssel és tanácsadással foglalkozó részlegének, az FP Analytics-nek a munkájában. A cég „Szerkesztői kerekasztal” (The Editor’s Roundtable) nevű podcastjének beszélgetéseit vezette.

Rothkopf számos nagy sikerű könyv szerzője (National Insecurity – American Leadership in an Age of Fear; Power, Inc.; Superclass; Running the World). A Columbia Egyetem Közügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Iskolája (Columbia University’s School of International and Public Affairs) vendégprofesszora és a Carnegie Endowment for International Peace nevű alapítvány rendszeresen meghívott előadója.

https://www.ted.com/speakers/david_rothkopf; http://carnegieendowment.org/experts/188;

https://www.ted.com/talks/david_rothkopf_how_fear_drives_american_politics?language=hu