Miért lett a répa narancssárga, és mit tanít ez nekünk az innovációról?
Miként válhat manapság is „banán-köztársasággá” egy multinacionális vállalatoknak szabályozás nélkül teret adó ország?
Hogyan alapozta meg a rozs (és Bismarck, a szocializmus legnagyobb ellensége) a világ első jóléti államának kialakulását?
Évtizedek óta a szabadpiacot tartjuk ideális gazdasági berendezkedésnek – az egysíkúság azonban, ahogy az étkezésben, úgy a gondolkodásban sem egészséges. Mítoszromboló, szellemes és elgondolkodtató könyvében Ha-Joon Chang közgazdász az összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseit úgy elemzi és teszi „fogyaszthatóvá”, hogy a világ minden tájáról származó ételekről szóló történetekkel fűszerezi.
Miközben őszintén vall a csokoládéfüggőségéről, vagy arról ír, hogy a szardella a világon a legtöbbet és legváltozatosabban felhasznált halfajta, sokat tanulhatunk globalizációról, éghajlatváltozásról, bevándorlásról, megszorításokról, az automatizáció térnyeréséről, posztindusztriális tudásalapú gazdaságokról, valamint a kapitalizmus és a szabadság összefonódásáról. Ha megismerjük és átlátjuk a világunkat alakító gazdasági történések hátterét, akkor alkalmazkodhatunk a változásokhoz, és jobban felkészülhetünk a jövő kihívásaira.
---
Ha-Joon Chang a londoni SOAS Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója és kutatója, a világ egyik vezető közgazdásza. Az Economics: The User's Guide, Bad Samaritans és a 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról bestsellerek szerzője.

Mi történne, ha a Földön hirtelen leállna a GPS?

Hogyan alakította eddig életünket a robotok térhódítása, és mire számíthatunk a jövőben?

Miként segít túlélnünk a kollektív intelligencia?

Tim Harford, az oknyomozó írásairól és podcastjáról ismert közgazdász ismét meglepő és rendkívül érdekes összefüggéseket tár elénk az életünket megváltoztató innovációkról

A téglától és a postai bélyegtől a szemüvegen és az adománygyűjtésen át a csetbotig, a napelemekig és a blokkláncig számos találmányról és jelenségről mesél érdekfeszítő történeteket. A bemutatott összefüggések megváltoztathatják a világról és jövőnk alakulásáról alkotott felfogásunkat, és irányt mutathatnak a korunk innovációihoz való alkalmazkodáshoz.

„Szórakoztató… Színes körkép a legzseniálisabb találmányokról, amelyek megváltoztatták az életünket, sokszor mégsem tűnnek fel.”

The Times

„Tim Harford minden könyve igazi ünnep.”

Malcolm Gladwell

Tim Harford a The Financial Times rovatvezető újságírója, a BBC Radio 4 „More or Less” és „Fifty Things That Made the Modern Economy” című műsorának vezetője, új podcastja a „Cautionary Tales”. Számos bestseller, többek között A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés, az Adatdetektív, az Alkotó rendetlenség, Az alkalmazkodás logikája, Az élet rejtett logikája és Az oknyomozó közgazdász szerzője. Vendégoktató az Oxfordi Egyetem Nuffield College-ban, a Királyi Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja. „How Frustration can make us more creative” és „Trial, error and the God complex” című TED-előadásait összesen több mint 5 millión tekintették meg. 2014-ben az év közgazdasági kommentátora díjra jelölték, majd az azt követő években is számos díjat kapott gazdasági újságírásért. A 2019-es újévi kitüntetések alkalmával a királynőtől a közgazdaságtan jobb megértésének előmozdításáért megkapta a Brit Birodalmi Lovagrend tisztikeresztjét.

Honnan tudhatjuk, mikor hazudnak nekünk a számokkal?

Hogyan szolgálja a tudományos adatokkal szembeni kétely a klímaváltozás-tagadókat?

Miként mentették meg Florence Nightingale statisztikái több millió angol életét?

A statisztikákból nélkülözhetetlen információkhoz jutunk a világról és saját magunkról. Ám az utóbbi években, a médiahackek, a hoaxok és a fake news terjedésével egyre inkább kételkedünk bennük. Ez pedig nagyon veszélyes – inkább meg kellene tanulnunk jól értelmezni az adatokat.

Sir Tim Harford, az oknyomozó közgazdász új kötetében a félretájékoztatás és az összezavarás, a tényeket elferdítő kutatás és a téves motiváció labirintusába kalauzol bennünket. Elgondolkodtató és izgalmas példákkal teli könyvéből megtudjuk többek között, hogy miként ássa alá a demokráciák működését a független és hiteles statisztikák hiánya, és hogyan értékelhetjük a nap mint nap hallott kijelentéseket magabiztosan, kíváncsisággal és némi egészséges kétkedéssel. Ha a józan ész segítségével egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk az elénk tárt adatok forrását és csomagolását, akkor teljesen új fényben láthatjuk a világot.

„Könyvében Tim Harford arra figyelmeztet, hogy sokszor még az adatok manipulációjára sincs szükség a megvezetésünkhöz, mert mi magunk nem akarjuk meglátni az adatok lényegét. Néha azért bukunk el, mert hibás logikát követünk, máskor előítéleteink vagy érzelmeink vezetnek félre minket. Harford aranyszabálya: legyünk kíváncsiak, és ne féljünk kérdezni. Mindeközben pedig bízzunk a statisztikában, mert a korrekt adatok közelebb vihetnek a világ megértéséhez.”

Marinov Iván, az Urbanlegends.hu szerkesztője

Miért lassul a gazdasági növekedés?

Megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem?

Miért népszerűek a bevándorlásellenes politikusok?

Elkerülhető-e a klímakatasztrófa?

Milyen hatással lesz a robotizáció a munkaerőpiacra és a jólétre?

Fokozza-e a társadalmi egyenlőtlenségeket a nemzetközi kereskedelem?

Lustává teszi-e az embereket a pénzbeli támogatás?

Hogyan kezeljük a migrációt?

A világ legégetőbb kérdéseire és kihívásaira aligha lehet egy 140 karakteres Twitter-bejegyzésben válaszolni. A közgazdászok megosztottak, a politikusok többsége pedig az orrunknál fogva vezeti a szavazóikat. Egye kevesebb időnk van a közös beszélgetésekre, értelmes vitákra, hogy valódi válaszokat keressünk az emberiség jövőjének legnagyobb kihívásaira. Mindez csak gerjeszti elégedetlenségünket és a bizalmatlanságunkat – úgy tűnik, szinte lehetetlen kitörni ebből az ördögi körből.

Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo – közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzőpáros − szerint minden szükséges tényező a rendelkezésünkre áll, hogy megoldjuk az emberiség előtt álló kihívásokat. Az erőforrások átgondolt elosztásához és felhasználásához azonban hiányzik egy jó közgazdaságtan. Rengeteg empirikus vizsgálatra építve meggyőzően érvelnek amellett, hogy olyan forradalmi szemléletváltásra van szükség a közgazdaságtanban, amely az emberek viselkedését, érzelmi és lelki reakcióit is figyelembe veszi. Meglátásuk szerint csakis az egymás kölcsönös tiszteletére épülő közös gondolkodással hidalhatjuk át a véleménykülönbséget, számolhatjuk fel a bizalmatlanságot, és bonthatjuk le a közénk emelt falakat.

A tét elég nagy: ha sikerül, az utókor majd hálával gondol erre a korra, ha kudarcot vallunk, az felbecsülhetetlen veszteségekkel járhat.

„Nem minden közgazdász jár nyakkendőben és gondolkodik bankár módra. Ebben az üdítően friss szemléletű könyvben a szerzők beleássák magukat a közgazdaságtan legújabb, izgalmas kutatási területeibe. Bátran megkérdőjelezik a legégetőbb problémákkal kapcsolatban kialakult hagyományos nézeteket, és meggyőzően fejtik ki gondolatébresztő elképzeléseiket arról, hogyan lehet felkészülni a jövő kihívásaira. Ez a könyv igazi alapmű.”

– Thomas Piketty, a Párizsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, A tőke a 21. században szerzője

„Ezekben a viharos időkben, amikor csak úgy röpködnek a rosszabbnál rosszabb ötletek és politikai döntések, különösen nagy szükség van a józan észre, és a jó közgazdaságtanra. Ez a számos témát felölelő, lebilincselő stílusú könyv, rengeteg kérdést tisztáz. A szerzők elemi erővel döbbentenek rá, van még bőven mit tanulnunk. Kötelező olvasmány!”

– Daron Acemoglu, az MIT Elizabeth és James Killian ösztöndíjas közgazdász professzora, a Miért buknak el nemzetek? társszerzője

„A közgazdaságtan akkor válik igazán érdekessé és bonyolulttá, amikor elvont megállapításait összevetjük a sokszínű valósággal. A könyv szerzői mesterei ennek. Rengeteg kísérletet végeztek, és több száz tanulmányon rágták át magukat, hogy megtalálják a gazdasági viselkedés mintázatait alakító érzelmi és lelki tényezőket. Következtetéseiket mindenképpen figyelembe kellene venni a gazdaságpolitikai elemzéseknél és döntéseknél. Könyvük rendkívül gondolatébresztő és motiváló.”

– Robert Solow, Nobel-emlékdíjas közgazdász, az MIT emeritus professzora

„Nagyszerű munka! A szerzők zseniális módon világítanak rá napjaink legnagyobb kihívásaira és megoldatlan problémáira, többek között a migrációra, a nemzetközi kereskedelemre, a klímaváltozásra és az egyenlőtlenségre. Ha ebben az évben – vagy évtizedben – csak egy gazdaságpolitikai könyvet olvas el, mindenképpen ezt válassza!”

– Cass R. Sunstein, a Harvard Egyetem Robert Walmsley ösztöndíjas professzora

„Banerjee és Duflo újraértelmezi a közgazdaságtan szerepét. Mindketten makacs optimizmussal hiszik, hogy a jó közgazdaságtan hozzájárulhat legégetőbb problémáink megoldásához. Könyvük rendkívül informatív, ugyanakkor érzelmileg is felemelő.”

– Pinelopi Goldberg, a Yale Egyetem Elihu ösztöndíjas közgazdász professzora, és a Világbank-csoport vezető közgazdásza

Hogyan befolyásolják a döntéseinket és a viselkedésünket a lényegtelennek tűnő történetek?

Míg ez a kérdés már régóta foglalkoztatja az emberiséget és a társadalomtudósokat, a közgazdászok többsége mereven elzárkózik az ilyen irányú kutatásoktól. Modelljeikben nincsenek történetek és érzelmek, csak racionálisan gondolkodó homo oeconomicusok.

Robert Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász legújabb könyve rendkívüli áttörés, mivel a gazdasági narratívák eddig ismeretlen világát tárja fel. Meggyőződéssel állítja, hogy a válságok előre jelzéséhez és a piaci problémák hatékony kezeléséhez a vírus módjára terjedő, népszerű gazdasági történetek szisztematikus elemzésére – narratív közgazdaságtanra – is szükség van.

Újszerű megközelítésben, rengeteg − eddig figyelmen kívül hagyott − történelmi példával, digitális adatbázisok felhasználásával teszi le az új paradigma alapjait. Gondolatébresztő fejtegetéseiből kiderül, hogy a gazdasági döntéseinket az igaz vagy éppen hamis történetek egyaránt befolyásolhatják. Megtudhatjuk azt is, miképp válhatnak a szájhagyomány útján, valamint a sajtó es a közösségi média csatornáin terjedő sztorik a gazdasági események hajtóerejévé, vagy vezethetnek válságokhoz, tömeges munkanélküliséghez, fokozódó egyenlőtlenséghez, vagy akár háborúhoz.

Tejvan Pettinger e könyvben összeveti és ütközteti mindazt, amit a történelem legkiválóbb közgazdászai mindennapi életünk mintegy 40 kérdéséről mondtak vagy mondhattak volna, s mindenközben eredeti és gondolatébresztő stílusban ismerteti meg az Olvasót a közgazdaságtan legfontosabb elméleteivel.

E könyvben számos eredeti és gondolatébresztő választ találunk mindennapi életünk nagy (vagy éppen triviális) kérdéseire, köztük az alábbiakra:
● Nem ciki, ha az ember önző?
● Érdemes beállnom a tilos parkolóhelyre, és megkockáztatnom a bírságot?
● Hogyan kaphatok fizetésemelést?
● Tényleg bojkottáljam a munkásnyúzó üzemekben gyártott termékeket?
● Mi a boldogság titka?
● Valóban üdvösnek kellene tartanom, hogy parkolási bírságokat szabnak ki a városomban és az utcámban?
● Mennyit igyon az ember, ha szeret sörözni?
● Támogatnom kellene a kábítószerek legalizálását?
● Mekkora adósságterhet vehetek a vállamra magánemberként?
● Érdemes college-ba/egyetemre mennem?
● Mekkora összeget fizessek be nyugdíjpénztárakba?
● Az állami vagy a privatizált közegészségügyi rendszer működik hatékonyabban?
● Megbízhatok egy használtautó-kereskedőben?
● Tényleg aggodalomra adnak okot a fokozódó társadalmi egyenlőtlenségek?
● Mekkora összeget áldozzunk jótékony célokra?
● Valóban helyi termékeket kellene vennem?
● Hány gyermeket vállaljak?
● Hogyan fektethetek be nyereségesen?
● Pénzt vagy ajándékot adjak karácsonyra a szeretteimnek?
● Hogyan vásárolhatok igazán jutányos áron?
● Érdemes elfogadnom az előléptetést, ha emiatt többet kell túlóráznom?
● Hogyan tanulhatok meg igazán jól bánni az emberekkel?
● Hasznom vagy károm származik a bevándorlókból?
● Biztosan arra a politikai pártra szavazzak, amelyik a jövedelmi adóm csökkentésével kecsegtet?
● Hogyan vértezzem fel magam az infláció ellen?
● Vállalkozóként kizárólag a profitot tartsam szem előtt?

Tejvan Pettinger Oxfordban él és tanít, ahol hajdan maga is diplomát szerzett filozófia, politika és gazdaságtudományi szakon (Lady Margaret Hall, Oxfordi Egyetem). Pettinger az Economic Review munkatársa, a www.economicshelp.org szerkesztője, és a Cracking Economics (Nem olyan kemény dió a közgazdaságtan) című könyv szerzője.

Hogyan változtatta meg a fogamzásgátló tabletta a jogászszakmát?

Miként tette tönkre a vonalkód a családi kisboltokat?

Miért növelte az egyenlőtlenséget a gramofon a zeneiparban?

A világ gazdasága bonyolult, folyamatosan változó rendszer. Számos eszköz, kiemelkedő személyiség és ötlet alakította a történelem folyamán, ám szinte senki nem látja át az egész rendszert és az egyes történések jelentőségét. Pedig az életünket nagyban befolyásolják az újítások, ezért jól tesszük, ha megpróbáljuk megérteni, hogyan hatnak a gazdaságunkra.

Tim Harford, az oknyomozó írásairól ismert közgazdasági újságíró lebilincselő könyvében rejtett összefüggéseket leplez le. A rováspálcától a konténeren, a hűtési láncon és a videójátékon át a villanykörtéig 50 izgalmas találmányt mutat be meglepő és emlékezetes történetekkel. Lépésről lépésre haladva áll össze a teljes kép: hol tartunk most, hogyan jutottunk ide, és merre indulhatunk tovább. Az egyre gyorsuló innováció korában érdemes levonnunk a korszakalkotó ötletek bölcs felhasználására vonatkozó tanulságokat.

A szerzőről

Tim Harford a The Financial Times vezető újságírója, a BBC Radio 4 More or Less című műsorának vezetője. Az Alkotó rendetlenség, Az alkalmazkodás logikája, Az élet rejtett logikája és Az oknyomozó közgazdász szerzője. Harford vendégoktató az oxfordi Nuffield College-ban, tiszteletbeli tagja a Királyi Statisztikai Társaságnak. 2014-ben az év közgazdasági kommentátora díjra jelölték. 2015-ben és 2016-ban is nyert gazdasági újságírásért díjakat. „How Frustration can make us more creative” és „Trial, error and the God complex” című TED-előadásait összesen több mint 5 millión tekintették meg.

Ajánlások:

Az Alkotó rendetlenség kritikájából:

„Nagyon jó könyv, teli az ösztönös várakozásainkkal ellentétes bölcs és okos meglátásokkal.”

Brian Eno

„Harford érvelése az esztétika mögé néz, lebilincselő történetei újra és újra a lényeget hozzák felszínre.”

Maria Konnikova, The New York Times könyvajánló

„Az Alkotó rendetlenség mélyreható kutatáson alapuló, folyamatosan megvilágosító kaland a rendetlenség gyökeres változásokat hozó, varázslatos világába.”

Oliver Burkeman

Az oknyomozó közgazdász kritikájából:

„Tim Harford talán a világ legjobb gazdasági közírója /../, új könyve nem más, mint a népszerű közgazdaságtan Szent Grálja.”

Felix Salmon, New Statesman

„Tim Harford a terület hozzáértő magyarázója, lendületes és elfogulatlan, Az oknyomozó közgazdász és annak makroökonómiai folytatása remek kiindulópontok: egyrészt, mert önmagukban is érdekesek, másrészt nagyszerű betekintést adnak, miként gondolkodnak a közgazdászok, és hogyan elemzik az ilyen típusú kérdéseket.”

John Lanchester

Szegényebbek vagy gazdagabbak leszünk tíz év múlva? Mit tehet egy kis ország a világgazdaság háborgó tengerén? Milyen a jó gazdaságpolitika? A szakemberek mondják a magukét. A mindennapok embere azonban, még ha akarja is, csak nehezen tudja követni a közgazdászok és a gazdaságpolitikusok magasröptű vitáit. Tim Harford, az oknyomozó közgazdász elhatározta, hogy érthető nyelvre fordítja a gazdasági összefüggéseket. Élvezetes és szórakoztató párbeszédre invitál, hogy rávilágítson a bonyolultnak tűnő gazdasági folyamatokra, különösen azok legújabb pszichológiai vonatkozásaira. Tim Harfordnak a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent kötetei: A leleplezett gazdaság, Az élet rejtett logikája, Az alkalmazkodás logikája.

A könyv utánnyomása április végén érkezik.

Vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás?

Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát.

Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket.

Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink - hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt - lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz:

"Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét."

Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, beleértve a pszichológiát, a közgazdaságtant, az orvostudományt, a pénzügyi viselkedéstant és a politológiát, de csak most először adja közre összefoglalóan egész életművét.

Tomá¹ Sedláèek gyökeresen új megközelítést alkalmaz, és számos területen megkérdőjelezi világlátásunkat. Napjaink mainstream közgazdaságtana magát értékmentes szaktudománynak, matematikai apparátusával a valóságot modellező kutatási területnek tartja. Sedláèek számára azonban a közgazdaságtan kulturális jelenség, civilizációnk terméke. Hogy bemutassa a közgazdaságtan alapjául szolgáló hitet és hiedelmeket, túlmegy a szűken értelmezett szakterület határain, és felkutatja a gazdasági gondolatokat a mítoszokban, a vallásokban, a teológiában, a filozófiában, a pszichológiában, az irodalomban és a filmek világában. Áttörést jelentő munkájával nem kevesebbet ígér:

"Ezentúl másként gondolkodunk majd a közgazdaságtanról, gazdaságról, és értékekről."

Provokatív könyve szülőhazájában igazi bestseller lett, hatására a közgazdaságtan soha nem tapasztalt, széles körű népszerűségre tett szert a Cseh Köztársaságban. Hogyan érte ezt el? Úgy, hogy átlépte a közgazdaságtan uralkodó felfogásának határait, és művét egy egyszerű, már-már eretnek kijelentésre alapozta:

"A közgazdaságtan nem hagyhat figyelmen kívül erkölcsi szempontokat."