Holnap

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. 2005–2012 között hét éven át volt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, majd 2012–2015 között főtitkára. Az MTTT (Magyar Táplálkozástudományi Társaság) és a FENS (Európai Táplálkozástudományi Társaság) vezetőségi tagja. Számos további tudományos társaság tagja. A Gyermek az asztalnál című könyv szerzője, amely a 3–15 éves gyermekek táplálkozásával foglalkozik. Gyakran szerepel ismeretterjesztő televíziós és rádiós műsorokban, valamint a nyomtatott sajtóban. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres meghívott vendége, előadója. A Plan’eat európai uniós projekt szakértője. Számos itthon és külföldön végzett kutatásban vett részt.

Bukovenszki Emőke pszichológus, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájában doktoranduszként a repüléstudományok és környezetpszichológia integratív szemléleti keretében a repülési környezet vészhelyzeti jelenségeit kutatja Prof. Dr. Dúll Andrea témavezetése mellett. Az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézet Környezetpszichológia Kutatócsoportjának tagja. Művész- és pszichológia szakos egyetemi képzéseken környezet- és repüléspszichológia témában oktat. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület repüléstörténeti és humán ügyekért felelős vezetője és a sportrepülés gyakorlója. Tagja a Magyar Repülőorvosi Vizsgálók Egyesületének és a European Association for Aviation Psychologynak.

Bokor László pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, csoportanalitikus. A pszichoterápiás ellátásban dolgozik és oktat a szakvizsga és az említett módszerek területén. A Pszichoterápia szakfolyóirat felelős kiadója. Tíz éve tagja a társadalmi folyamatokat elemző Civil Csoport Hétvége stábjának, amely rendezvényein társadalmi önismeretet fejlesztő programot nyújt: a résztvevők reflektálhatnak arra, hogy kulturális, világnézeti vagy tömegfolyamatoknak hogyan vagyunk egyszerre részvevői és megvalósítói a „bennem és általam” dilemma során. A témában több tudományos cikk, „A szelf, a szenvedély és a hatalom”, „Az identitás iszkolása – mit tanulhat a pszichoanalízis a tömegfolyamatokból?”, a „Pszichoanalízis a járvány idején”, valamint a Társadalom, trauma és a szelf viszontagságai kötet szerzője.

Dr. Csigó Katalin klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, egyetemi docens. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének igazgatója, illetve az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet intézetvezető pszichológusa. Több mint húsz éve foglalkozik a kényszerbetegség pszichoterápiás kezelésével és diagnosztikai-neuropszichológiai-idegtudományi kutatásával. Hazai és külföldi egyetemeken tart pszichodiagnosztikai és pszichoterápia témájú kurzusokat. Emellett a magyar pszichológiai szakmai közélet aktív tagja, részt vesz szakmai irányelvek kidolgozásában, fejlesztésében, újszerű pszichoterápiás kezelési programok kidolgozását vezeti. A Kényszerbetegség – elmélet, kutatás, terápia és A Rorschach-teszt klinikai alkalmazása című könyvek szerzője.

Dúll Andrea környezetpszichológus, az MTA doktora, az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára. Kutatásait az otthoni szociofizikai környezet vizsgálatával kezdte, de az ember-környezet kölcsönhatás minden területével foglalkozik mind kutatóként, mind elméletalkotóként, mind gyakorlati tanácsadóként. Nevéhez fűződik a környezetpszichológia (melyről újabban ember-környezet tranzakciótudományként publikál) magyarországi intézményrendszerének kiépítése, képzési rendszerének kidolgozása és szakágként bevezetése az építészeti tervezésbe. Számos doktoranduszhallgató témavezetőjeként és az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolája Ember–Környezet Tranzakció Programjának igazgatójaként aktív szerepet vállal a tehetséggondozásban. Számos tudományos és közéleti testület tagja (például MTA Pszichológiai Tudományos Bizottság, MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság, MAB Programakkreditációs Kollégium). Több könyv szerzője és szerkesztője, a L’Harmattan Kiadó KívülBelül könyvsorozatának szerkesztője.
Fotó: Tóth Balázs

Faludi Julianna szociológus, docens. Tudományos érdeklődése a technológia és az ember kapcsolata és jövője, az átrendeződő társadalmi és gazdasági struktúrák, valamint a fenntartható és reziliens társadalmi feltételek és gazdasági-politikai formák kapcsolata. Közéleti tevékenységét a művészet és technológia, fenntarthatóság, illetve Oroszország társadalmi-gazdasági kontextusa terén fejti ki. A Faltól falig című regény szerzője, és a Whole Person Promotion, Women, and the Post-Pandemic Era: Impact and Future Outlooks kötet szerkesztője, egyik szerzője.

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa, egyetemi tanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, több egyetemen óraadó. Harminc éve foglalkozik a neurodivergens fejlődéssel, így az átütő vagy többszörös különlegességű tehetség, a tanulási, figyelem-, hiperaktivitás- és autizmuszavar spektrumok területével. Megalapította az Atipikus Fejlődés Módszertani Központot, és szakmai támogatásával a gyakorlatban is megjelennek a 21. század kihívásainak megfelelő módszerek.

Hajdú József jogász, tanszékvezető egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karán. Az Európa Tanács Szociális Jogok Európai Bizottságának (Strasbourg) választott tagja. Az International Society for Labour Law and Social Security korábbi alelnöke. Oktatási területe: magyar és nemzetközi munkajog és szociális jog. Kutatási érdeklődése: magyar és nemzetközi munkajog, szociális jog és a mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra. Néhány releváns publikációja a témában: A robotok munkaerőpiaci hatása, különös tekintettel az ápoló és agrár robotokra című könyv (2020); „A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, avagy elveszik-e a robotok az ember munkáját” című tanulmány (2021).

Hevesi Krisztina, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, valamint az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet egyetemi adjunktusa. Végzettsége szerint közgazdász, újságíró, pszichológus és pszichológiatanár; sportszakpszichológus, egészségfejlesztő és szexuálpszichológiai szakpszichológus, továbbá a European Society for Sexual Medicine ösztöndíjasaként folytatott tanulmányokat külföldön. A Magyar Pszichológiai Társaság Szexuálpszichológiai Szekciójának elnöke. Több magyar nyelvű könyvfejezet, illetve könyv (például Szex – A psziché labirintusában, SZEXTRÉM, TikTok titkok) és nemzetközi publikáció mellett a Szexuálpszichológia című kötet egyik szerkesztője.
Fotó: Csányi István

Jordán Ferenc biológus, elsősorban hálózatkutatással és rendszerökológiával foglalkozik. Az MTA nagydoktora, jelenleg a Pármai Egyetem kutatója és a nápolyi Stazione Zoologica külső munkatársa. Jelentős folyóiratok szerkesztőbizottságának és kutatásfinanszírozó szervezetek bizottságainak tagja. Az Ördögi jóslatok című e-könyv és több mint száz nemzetközi tudományos cikk szerzője. Legizgalmasabb kutatási témái a tengeri túlhalászat modellezése, a természetes élőhelyek összefüggőségének kutatása és állati csoportok társas dinamikájának tanulmányozása.

Jáki Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, adjunktus a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében. Kiemelt érdeklődési területe a valláslélektan, doktori értekezésének témája a pszichoterápia és spiritualitás, valamint az együttműködési lehetőségek pszichoterápia, lelkigondozás és lelkivezetés mint segítő hivatások között. Kliensekkel egyéni és párterápiás keretek között dolgozik. A 2022-ben indult Mentálhigiénés házasság- és család-lelkigondozó szakirányú továbbképzés vezetője.

Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, adjunktus. Több mint tíz éve foglalkozik szenvedélybetegekkel, mind a terápiás ellátás, mind az addiktológiai kutatás területén. Hazai és külföldi egyetemeken tart addiktológiai témájú kurzusokat. Emellett újszerű, játékalapú prevenciós programok kidolgozását vezeti. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, illetve a Magyar Addiktológiai Társaság elnökségének. A Kentaur a terminálban című novelláskötet, A terapeuta esetei sorozat Függőben – Az alkoholizmus lélektana, illetve az Ezerarcú függőség című kötetének szerzője.

További információ:
www.voltegyszer.com

Lénárd Sándor korábban történelem, földrajz szakos tanárként dolgozott iskolákban, jelenleg egyetemi docens az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetében, elsősorban pedagógia szakos, tanár szakos és doktori hallgatókat, valamint leendő vezetőket oktat. Kutatási témái közé tartoznak a pedagógiai innovációk, az adaptív nevelés, a tanulást támogató értékelés, a szervezetkutatás és az intézményvezetés gyakorlati kérdései.
Fotó: Fazekas István

Pavluska Valéria okleveles közgazdász, címzetes egyetemi tanár. Közel három évtizedes oktatói és kutatói munkája elsősorban a marketing nem klasszikus területeire irányul. A Pécsi Tudományegyetemen kreatívipari marketing, nonbusiness/nonprofit marketing, kultúramarketing témában tart kurzusokat. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik publikációinak többségében is. Jelentős kutatások résztvevőjeként vizsgálta a hazai kultúrafogyasztás alakulását. A nonprofit szektor, illetve a Kultúramarketing – elméleti alapok, gyakorlati megfontolások című könyvek szerzője. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, illetve több kultúrával foglalkozó egyesületnek.

Pikó Bettina magatartáskutató, szociológus, egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen, az MTA doktora. Orvostanhallgatóknak tanít népegészségtani, pszichológiai és más magatartástudományi tárgyakat. Témavezetője magyar és külföldi PhD-hallgatóknak. Tudományos tevékenysége főként az ifjúságkutatatás területeire terjed ki, legújabban a digitális eszközökkel kapcsolatos függőségekre, valamint az evészavarokra. Kedvenc témája a védőfaktorok, amelyek segíthetnek megőrizni testi és lelki egészségünket a modern, fogyasztói társadalomban.

Rab Árpád digitáliskultúra-szakértő, jövőkutató, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az NMHH elnöki tanácsadója, az MI-munkacsoport vezetője. Két évtizede kutatja a digitális technológiák és a társadalom viszonyát, próbálván megérteni a jelen fontos trendjeit, a jövőbeni lehetséges forgatókönyveket és az intelligens felkészülést a társadalom és a munka világában, célja a társadalom helyzetének javítása a technológia segítségével. Jelenleg legtöbbet a társadalmilag jó mesterséges intelligenciával és az e-egészségüggyel foglalkozik. Elkötelezett híve a tudománykommunikációnak: évente közel 100 konferencián ad elő, rendszeres szereplője különböző médiacsatornáknak. Elméleti kutatásai mellett digitális transzformáció-, illetve stratégiakészítési tanácsadóként dolgozik cégeknek, évente 4-6 nagyobb munkát vállalva.

Rosta Gergely vallásszociológus, egyetemi docens. Kutatási területei közé tartozik a vallási változás társadalmi okainak vizsgálata Magyarországon és Európában. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, korábban a Münsteri Egyetem Vallásszociológiai Tanszékén dolgozott. A Magyar Szociológiai Társaság alelnöke, a Nemzetközi Vallásszociológiai Társaság (ISSR) elnökségi tagja.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, egészség-szakpolitikai szakértő. Munkatapasztalata az egészségügy széles spektrumát felöleli: dolgozott az alapellátásban, az Egészségügyi Minisztériumban, a Világbank Népegészségügyi Programjában, felső vezetőként a gyógyszeriparban, illetve hazai egészségbiztosító vezetésében és egészségpénztár létrehozásában, alapításában. Nevéhez fűződik az első szolgáltatást finanszírozó Vitalitás kiegészítő magán-egészségbiztosítás, valamint a Millennium Medicina egészségpénztár megteremtése, a veresegyházi Irányított Betegellátási Modell Kísérlet indítása, a HPV-védőoltás hazai széles körű bevezetése, illetve a közelmúltban Coviddal kapcsolatos szakmai és társadalmi objektív tájékoztatás elősegítése, a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) szakmai munkacsoport megalakítása. Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi szakértője, illetve a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének rezidense. Fő kutatási területe a magánegészségügy növekedése, a magán-egészségbiztosítás és a hazai egészségügy reformjának lehetőségei.

Sik Domonkos szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense. Kutatásai az állampolgári kultúra rendszerváltás utáni átalakulására, valamint a mentális zavarok társadalomelméleti összefüggéseire irányulnak. Kutatóként részt vett számos nemzetközi és hazai kutatásban. Jelenleg a „Szolidaritás a késő modernitásban” munkacímű OTKA-kutatás vezetője. Kutatásai eredményeit hazai (például Szociológiai Szemle, Magyar Filozófiai Szemle) és nemzetközi folyóiratok (például European Journal of Social Theory) mellett több monográfiában foglalta össze. Ezek közül a legutóbbi Empty Suffering címmel jelent meg.

Törőcsik Mária közgazdász, egyetemi tanár. A Pécsi Tudományegyetemen a Marketing és Turizmus Intézet munkatársaként marketinget, fogyasztói magatartást, személymarketinget oktat. Kutatási területei a fogyasztói és nemfogyasztói magatartás, a trendkutatás. Az elmúlt években több szakkönyvet is írt, például Fogyasztói magatartás – Mintázatok, trendek, alkalmazkodás, a Self-marketing – személy és marketing kapcsolatok. Egyetemi oktatói feladatai mellett marketing-tanácsadással és marketingkutatással is foglalkozik.

Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, habilitált egyetemi docens. Fő kutatási területe a művészi alkotófolyamat pszichobiográfiai vizsgálata, ezenkívül a pszichoanalízis és az egzisztenciális pszichológia történeti-elméleti kérdéseivel és ökopszichológiával foglalkozik. Eddig négy önálló és három szerkesztett kötete, valamint több mint hetven cikke jelent meg hazai és nemzetközi lapokban és kötetekben. Gyakran tart konferencia- és ismeretterjesztő előadásokat és nyilatkozik a médiának szakterületeit érintő kérdésekben. Több mint tíz évig oktatott a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében, jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docense. Emellett praktizál is; kezdetben pszichiátrián, drogambulancián és nevelési tanácsadókban dolgozott, ezt követően évekig a szegedi egyetemi tanácsadó munkatársa volt. A pszichológia művelése mellett aktívan zenél és amatőr ornitológus.

Molnos Zselyke biológus, tanácsadó szakpszichológus. Az Ökopszichológiai Intézet társalapítója és vezetője, az International Ecopsychology Society magyarországi képviselője, az Ökopszichológia-alapkönyv és a Mindennapi ökopszichológia könyvek szerzője. Ökopszichológiai szemléletű képzések (Természetkapcsolat-facilitátor képzés, Az ökopszichológiai szemlélet és módszertan a pszichológiai tanácsadásban képzés) és módszertanok (részvételi természetséták) kidolgozója. Jelenleg az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolája Ember–Környezet Tranzakció programjának hallgatója, témavezetői Dúll Andrea és Varga Attila.

Mészáros Nóra munka- és szervezetpszichológus, közgazdász. Pályáját nagyvállalati környezetben, kommunikációs területen kezdte, majd tanácsadó cégek kötelékében szervezet- és folyamatfejlesztési projektek kidolgozásában, megvalósításában működött közre. Dániában, Németországban és Luxemburgban élt, jelenleg Magyarországon dolgozik, és HR-tanácsadással, tréningekkel, vezetőfejlesztéssel foglalkozik, továbbá egyéni, illetve csoportos pszichológiai tanácsadást végez.

Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Több éve foglalkozik a fogyasztói társadalom hatásaival, a média és az emberi tényezők összefüggéseivel, a társadalmi változások egyénekre ható vonásaival. Az információtechnológia fejlődésével együtt járó lélektani jellemzők, generációs különbségek és az online élet személyiségre ható változásai a fő kutatási területe. A témában eddig megjelent önálló kötetei: Y generáció, Z generáció, Ki a fontos: Én vagy Én?, Generációk online, Bátor generációk, Online illúziók offline valóság, Pillanatnyi boldogságok.

Élő József építész, a győri CAN Architects Építésziroda társalapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusza, az Építész Mester Egylet Mesteriskola XXII. ciklusának egykori hallgatója. A győri Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén 10 éven át oktatott fiatal építészhallgatókat. Jelenleg főépítészként Pannonhalma város tértörténeti hagyományai alapján történő kortárs településfejlesztésén dolgozik. Gyakorló építészként a privát és félprivát életterek, a térhasználat és a tér megélésének valóságos és virtuális világa különösen foglalkoztatja.