Szerkesztette: Dr. Kapitány-Fövény Máté

A jelenünk egyre bizonytalanabbá vált, ezért az emberiség mindinkább a jövőt fürkészi. Miközben számtalan forgatókönyv sötét képet fest a következő évtizedekről, talán nem szentelünk elég figyelmet annak, hogyan készüljünk fel a ránk váró kihívásokra. Pedig az emberi alkalmazkodóképesség szinte határtalan, feltéve, hogy megértjük, milyen akadályokat kell leküzdenünk.

Fel kell ismernünk, hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia kapcsolatainkat, szexualitásunkat, táplálkozásunkat és kultúránkat. Meg kell értenünk, hogyan változik az oktatás, az egészségügy és az ökoszisztéma, illetve mit jelent számunkra a világgazdaság keletre tolódó súlypontja.

Ebben a hiánypótló kötetben 13 kutató vázolja fel a jövő trendjeit, és 13 pszichológus szakember mutatja be, hogyan készülhetünk fel a közelgő változásokra és válságokra. Emellett tanácsokat adnak arra is, milyen készségeket fejlesszünk gyermekeinkben, hogy sikeresen boldoguljanak a jövőben.

A jövő itt van. Ideje felkészülni rá!

„Kivételes szerzőgárdát hozott össze Kapitány-Fövény Máté az emberiség jelen helyzetének és a következő néhány évtized lehetséges változásainak vizsgálatára. Következetesen végigvitt szemlélete az írásoknak, hogy nemcsak a társadalmi struktúrák változásait boncolgatják, hanem a folyamatok során elmagányosodott egyén, személyiség felmerülő problémáit is szemügyre veszik. Átfogó, elemző, a legmagasabb szakmai színvonalon megírt, egymásnak is felelgető írások. Nagy élvezet olvasni.”
Csányi Vilmos

Hogyan vitték közelebb a pszichológiához Csíkszentmihályi Mihályt a repülő csészealjak?
Milyen módon tesztelte az anyai viselkedést Ranschburg Jenő?
Miért szállított Békésy György az aktatáskájában emberfejeket?
Miről beszélgetett az analízis során Franz Alexander Al Caponéval?

Napjainkban minden pszichológia iránt érdeklődő találkozik a transzgenerációs elméletekkel, de csak kevesen tudják, hogy ez a téma már egy évszázaddal ezelőtt élénken foglalkoztatta a magyar kutatókat. Az is alapvetés, hogy drámai hatásokkal jár, ha a kisgyermeket elválasztják az édesanyjától, de alig ismert annak története, miként fedezte ezt fel egy magyar pszichológus.
Ez a kötet segít, hogy arcokhoz, nevekhez és élettörténetekhez tudjunk kötni ismert fogalmakat és meghatározó elméleteket – az őstöréstől a Szondi-teszten át a flow-élményig. A kötet lapjain megelevenednek ikonikus helyszínek, műhelyek és módszerek, mint például a lipótmezei Sárga Ház, a pszichoanalízis Budapesti Iskolája vagy a Mérei-féle csoportozás.
A huszonegy tudós, gyakorló pszichológus és pszichiáter között találunk fontos tudományszervezőket, kísérletező tudósokat, iskolateremtőket, szakterületek megalapítóit, jelentős elméletalkotókat és nagy hatású tudomány-népszerűsítőket is.
Az egyes fejezetek szerzői olyan szakemberek, akik – családtagként, munkatársként vagy barátként – közelről ismerték a „főszereplőt”, vagy régóta foglalkoznak az illető munkásságával, így pályafutásuk legfontosabb állomásain túl a pszichológia nagyjainak magánéletébe is bepillanthatunk, és emberi oldalukról is megismerhetjük őket.

Szerkesztette: Kőváry Zoltán – Papp-Zipernovszky Orsolya

A kötet szerzői:
Bányai-Nagy Henriett, Bárdos Katalin, Borgos Anna, Csabai Márta, Danics Zoltán, Kéri Ibolya, Klinovszky Andrea, Kovács Petra, Kovai Melinda, Kőváry Zoltán, N. Kollár Katalin, Narancsik Gabriella, Nyerges Katalin, Palatinus Zsolt, Papp-Zipernovszky Orsolya, Péley Bernadette, Soponyai-Nagy Krisztina, Szokolszky Ágnes, Takács Mónika, Verebélyi Kincső

Hogyan vitték közelebb a pszichológiához Csíkszentmihályi Mihályt a repülő csészealjak?
Milyen módon tesztelte az anyai viselkedést Ranschburg Jenő?
Miért szállított Békésy György az aktatáskájában emberfejeket?
Miről beszélgetett az analízis során Franz Alexander Al Caponéval?

Napjainkban minden pszichológia iránt érdeklődő találkozik a transzgenerációs elméletekkel, de csak kevesen tudják, hogy ez a téma már egy évszázaddal ezelőtt élénken foglalkoztatta a magyar kutatókat. Az is alapvetés, hogy drámai hatásokkal jár, ha a kisgyermeket elválasztják az édesanyjától, de alig ismert annak története, miként fedezte ezt fel egy magyar pszichológus.
Ez a kötet segít, hogy arcokhoz, nevekhez és élettörténetekhez tudjunk kötni ismert fogalmakat és meghatározó elméleteket – az őstöréstől a Szondi-teszten át a flow-élményig. A kötet lapjain megelevenednek ikonikus helyszínek, műhelyek és módszerek, mint például a lipótmezei Sárga Ház, a pszichoanalízis Budapesti Iskolája vagy a Mérei-féle csoportozás.
A huszonegy tudós, gyakorló pszichológus és pszichiáter között találunk fontos tudományszervezőket, kísérletező tudósokat, iskolateremtőket, szakterületek megalapítóit, jelentős elméletalkotókat és nagy hatású tudomány-népszerűsítőket is.
Az egyes fejezetek szerzői olyan szakemberek, akik – családtagként, munkatársként vagy barátként – közelről ismerték a „főszereplőt”, vagy régóta foglalkoznak az illető munkásságával, így pályafutásuk legfontosabb állomásain túl a pszichológia nagyjainak magánéletébe is bepillanthatunk, és emberi oldalukról is megismerhetjük őket.

Szerkesztette: Kőváry Zoltán – Papp-Zipernovszky Orsolya

A kötet szerzői:
Bányai-Nagy Henriett, Bárdos Katalin, Borgos Anna, Csabai Márta, Danics Zoltán, Kéri Ibolya, Klinovszky Andrea, Kovács Petra, Kovai Melinda, Kőváry Zoltán, N. Kollár Katalin, Narancsik Gabriella, Nyerges Katalin, Palatinus Zsolt, Papp-Zipernovszky Orsolya, Péley Bernadette, Soponyai-Nagy Krisztina, Szokolszky Ágnes, Takács Mónika, Verebélyi Kincső