Hogyan küzdjünk meg a városi élet kihívásaival?
Akár nagyvárosba születtünk, akár csak később költöztünk oda, sokszor a városi élet negatívumaira fókuszálunk. Várakozás a dugóban, zajszennyezés, idegen arcok, drága éttermek. Pedig az urbánus lét másik oldala – a sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálat, a vibráló energia, a soha nem múló érzés, hogy a lehetőségek száma végtelen – igazán varázslatos. Minél inkább elmerülünk benne, annál valószínűbb, hogy rátalálunk azokra a helyekre, ahol jól érezzük magunkat, és önmagunk lehetünk.
A kötet nem tankönyv vagy útikalauz, sokkal inkább egyfajta kézikönyv. A formatervezéssel, építészettel és urbanisztikával foglalkozó újságíró, Hugo Macdonald nemcsak abban segít, hogyan küzdjünk meg a nagyvárosi lét kihívásaival, de abban is, hogy miként tehetjük élhetőbbé a várost.

HUGO MACDONALD Londonban elő, várostervezéssel, építészettel és dizájnnal foglalkozó kritikus és szakmai tanácsadó.
Mielőtt a fővárosba költözött, a Cambridge-i Egyetemen arabisztikát és modern kori történelmet hallgatott. Eddigi pályafutása során volt már a Wallpaper* magazin weboldalának főszerkesztő-helyettese, majd a Monocle magazin dizájnszerkesztője, ahol heti rendszerességgel jelentkezett a Monocle rádió dizájnnal és építészettel foglalkozó műsorának, a „D szekciónak” műsorvezetőjeként. Miután rövid kitérőt tett Ilse Crawford dizájntanácsadó cégénél, a Studioilsenél márkaigazgatóként, saját céget alapított. Írásai jelentek meg többek között a Financial Times, a Guardian, a Modern Design Review es a Journal of the London Society hasábjain is.

Vezetőnek születni kell?
Közkeletű tévhit, hogy erre a feladatra csak erőskezű és karizmatikus személyiségek alkalmasak. Megfelelő önismerettel és önazonos személyiséggel még az is lehet jó vezető, aki egyáltalán nem illeszkedik ebbe a sztereotípiába. A szerzőpáros a vezetői magatartás tizenkét legfontosabb aspektusát vizsgálva azt a kérdést járja körül, mit jelent bölcs, együttérző, pozitív változásokat előidéző vezetőnek lenni. Inspiráló interjúkkal, tanulságos, sőt néhol megindító történetekkel segítséget nyújtanak saját vezetői stílusunk megismeréséhez, tökéletesítéséhez és hatékony kifejezéséhez, és arra ösztönöznek, hogy éljünk ezzel a bárki számára adott lehetőséggel.


Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat egyfajta újjászületés.
Olyan, mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, az otthonteremtés, az egyedüllét, az érzelmi egészség, a szex és a párkapcsolatok.

Alain de Botton,
a sorozat szerkesztője

Hol vagyunk valójában otthon?

Manapság egyre inkább elmosódik a határ a szakmai és a magánélet között, és a modern technológiák révén a nyilvánosság folyton betolakszik a személyes terünkbe. Edward Hollis különböző korokban és kultúrákban vizsgálja az otthon fogalmát, hogy mit is jelent az otthonteremtés ebben a világban, mi tesz egy házat vagy egy lakást otthonná, és lehetünk-e otthon több helyen is ‒ vagy akár sehol sem.

Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat egyfajta újjászületés. Olyan, mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés és az egyedüllét.

Mindannyian szeretnénk egy jobb világban élni, de gyakran úgy érezzük, nincs beleszólásunk a dolgok alakulásába. John-Paul Flintoff számos történelmi és személyes példát sorakoztat fel, hogy szembesítsen azzal, nem csak olyan nagy emberek tudnak változásokat előidézni, mint Gandhi vagy Teréz anya. Mi is felszólalhatunk, ha valami nem tetszik. Ez a gyakorlatias könyv segít, hogy úrrá legyünk a tehetetlenség érzésén és a közönyön, és megtaláljuk, mely területeken és milyen módszerekkel érhetünk el változást.

A legtöbb embernek még felnőttként is nehézséget okoz, hogy őszintén beszéljen vágyairól, azok száma pedig elenyésző, akik úgy érzik, hogy a szexszel kapcsolatos gondolataik „normálisak” lennének. Szeretet és vágy, kaland és elkötelezettség között lavírozva, bűntudattal telve éljük mindennapjainkat.

„Mindannyian deviánsak vagyunk, igaz, csak a normalitás valami roppant torz eszményéhez viszonyítva” – állítja vigasztalóan Alain de Botton. Őszinte hangvételű könyvében olyan kényes témákat feszeget, mint a fetisizmus, a házasságtörés és a pornográfia, és mély empátiával segít eligazodni bennünket ebben az intim és izgalmas – bár gyakran zavarba ejtő és bonyolult – témakörben.

Rengetegen vágyunk olyan munkára, amely többet jelent egyszerű pénzkereseti lehetőségnél. Azt szeretnénk, ha valami igazán fontos dologgal foglalkozhatnánk, ami összhangban áll az értékrendünkkel és a képességeinkkel. A pénzért, a státuszért folytatott küzdelmek miatt azonban inkább a háttérbe szorítjuk ezeket a késztetéseinket.

Roman Krznaric inspiráló könyvéből kiderül, mit veszítünk, ha nem vállaljuk az új kihívásokat. E gyakorlati útmutató segítségével legyőzhetjük félelmünket a változásoktól, könnyebben eligazodhatunk a lehetőségek labirintusában, és rátalálhatunk arra az életpályára, amely elégedettséget és élvezetet nyújt számunkra.

A legtöbb embernek még felnőttként is nehézséget okoz, hogy őszintén beszéljen vágyairól, azok száma pedig elenyésző, akik úgy érzik, hogy a szexszel kapcsolatos gondolataik „normálisak” lennének. Szeretet és vágy, kaland és elkötelezettség között lavírozva, bűntudattal telve éljük mindennapjainkat.

„Mindannyian deviánsak vagyunk, igaz, csak a normalitás valami roppant torz eszményéhez viszonyítva” – állítja vigasztalóan Alain de Botton. Őszinte hangvételű könyvében olyan kényes témákat feszeget, mint a fetisizmus, a házasságtörés és a pornográfia, és mély empátiával segít eligazodni bennünket ebben az intim és izgalmas – bár gyakran zavarba ejtő és bonyolult – témakörben.

Képesek vagyunk-e jól együtt élni a technológiával?

Bolygónk felnőtt lakosságának több mint fele a digitális világhoz csatlakozva tölti napjai nagy részét. A mobiltelefon, az internet, a közösségi média, az email, az sms és a blog nemcsak a munkánkban, hanem a magánéletünkben is állandó és fontos szerepet játszik. De valójában milyen hatásai vannak ennek a kapcsolattartási kényszernek? Tom Chatfield az elsők között vizsgálja a digitális élet elménkre gyakorolt pozitív és negatív hatásait. Újszerű és gyakorlatias megközelítése rávezet, hogyan boldogulhatunk a digitális évszázadban úgy, hogy közben ne veszítsük el emberi mivoltunkat. 

Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája sorozat egyfajta újjászületés. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: a pénz, a józan ész, a munka, a technológia, és a vágy, hogy jobbá tegyük a világot.

Alain de Botton, a sorozat szerkesztője