Valóban olyan nehéz időszak a kamaszkor?
Mit tehetünk szülőként vagy kamaszként egymás jobb megértéséért?
Mit és hogyan tanulhatunk egymástól, egymásról?

Milyen a kamasz? Meggondolatlan, nagyszájú, szemtelen, nyílt, túl őszinte, aktív és életteli? Csendes, visszahúzódó, szorongó, önbizalom-hiányos, zárkózott és lusta? Ahány család, annyi válasz – nem csoda, hogy a serdülőkorral kapcsolatban ennyi bizonytalanság van bennünk. Amikor gyermekünk tizenéves lesz, általában csak saját kamaszkori emlékeinkre, baráti jótanácsokra vagy legrosszabb esetben az igen elterjedt tévhitekre támaszkodunk.

Az ismert szakpszichológus, pszichoterapeuta szerző könyvében abban segít, hogy – szülőként, pedagógusként vagy kamaszként – felismerjük és helyükön kezeljük e tévhiteket. Saját terápiás esetei és kutatások felhasználásával megmutatja, hogyan érjük el, hogy a serdülőkor ne viharos, mindannyiunk számára megterhelő, „túlélendő” időszak legyen, hanem lehetőség. Lehetőség egymás és önmagunk jobb megismerésére – hiszen gyerekeink viselkedésükkel tükröt tartanak elénk –, és lehetőség arra, hogy átélhessük azt a mély, szeretetteli kapcsolatot, amelyre mindannyian, szülők és kamaszok is, valójában annyira vágyunk.

Valóban olyan nehéz időszak a kamaszkor?
Mit tehetünk szülőként vagy kamaszként egymás jobb megértéséért?
Mit és hogyan tanulhatunk egymástól, egymásról?

Milyen a kamasz? Meggondolatlan, nagyszájú, szemtelen, nyílt, túl őszinte, aktív és életteli? Csendes, visszahúzódó, szorongó, önbizalom-hiányos, zárkózott és lusta? Ahány család, annyi válasz – nem csoda, hogy a serdülőkorral kapcsolatban ennyi bizonytalanság van bennünk. Amikor gyermekünk tizenéves lesz, általában csak saját kamaszkori emlékeinkre, baráti jótanácsokra vagy legrosszabb esetben az igen elterjedt tévhitekre támaszkodunk.

Az ismert szakpszichológus, pszichoterapeuta szerző könyvében abban segít, hogy – szülőként, pedagógusként vagy kamaszként – felismerjük és helyükön kezeljük e tévhiteket. Saját terápiás esetei és kutatások felhasználásával megmutatja, hogyan érjük el, hogy a serdülőkor ne viharos, mindannyiunk számára megterhelő, „túlélendő” időszak legyen, hanem lehetőség. Lehetőség egymás és önmagunk jobb megismerésére – hiszen gyerekeink viselkedésükkel tükröt tartanak elénk –, és lehetőség arra, hogy átélhessük azt a mély, szeretetteli kapcsolatot, amelyre mindannyian, szülők és kamaszok is, valójában annyira vágyunk.

Mi a nagyszülő szerepe unokája életében?

Hogyan teremthetünk összhangot a generációk között a családban?

Miként adhatjuk át a támogató, erősítő családi örökséget a családi sérülések helyett?

A pszichológia egyik kevéssé vizsgált területe a nagyszülő-szülő-unoka kapcsolatok formálódása és működése, pedig a nagyszülők a társadalmi változások ellenére napjainkban is rendkívül fontos szerepet töltenek be unokáik életében. Ez a szerep nem feltétlenül aktív, hiszen jó esetben bíznak gyerekeikben, hogy azok a legjobb képességeik szerint élnek szülői felelősségükkel, de a háttérből, a „kispadról” biztatják, támogatják őket, és készek arra, hogy szükség esetén „pályára lépjenek”. Ám ez a nagyszülői szerep is egy tanulási, fejlődési folyamat eredménye, ami sok súrlódással is járhat a családon belül.

Az ismert pszichoterapeuta szerző átfogóan bemutatja a nagyszülő-szülő-unoka kapcsolatok dinamikáját, saját terápiás esetei segítségével eloszlatja a témát övező gyakori tévhiteket, és bemutatja a különböző nagyszülőtípusokat. Kitér arra is, hogyan befolyásolják a generációkon keresztül átadott viselkedésminták, traumák és megküzdési módok a nagyszülők, szülők és unokák életét és együttélését, valamint a gyakran érthetetlen problémák megjelenését.

A könyv célja, hogy önismeretünk mélyítésével és a sokoldalú nagyszülői szerep megismerésével jobbá tegyük az unokák, szülők és nagyszülők közötti kapcsolatokat. A szerző szerint ezek a kapcsolatok legnagyobb kincseink, és érdemes mindent megtenni azért, hogy harmonikusak és támogatóak legyenek.

A témáról szóló cikkek a és az oldalon olvashatóak.

Kossuth Rádió adását a könyvről hallgathatják meg.

Interjú a szerzővel a :

Mi a nagyszülő szerepe unokája életében?

Mit tehetünk a generációk összhangjáért a családban?

Hogyan adhatjuk át a támogató, erősítő családi örökséget a családi sérülések helyett?

A pszichológia egyik kevéssé vizsgált területe a nagyszülő-szülő-unoka kapcsolatok formálódása és működése, pedig a nagyszülők a társadalmi változások ellenére napjainkban is rendkívül fontos szerepet töltenek be unokáik életében. Ez a szerep nem feltétlenül aktív, hiszen jó esetben bíznak gyerekeikben, hogy azok a legjobb képességeik szerint élnek szülői felelősségükkel, de a háttérből, a „kispadról” biztatják, támogatják őket, és készek arra, hogy szükség esetén „pályára lépjenek”. Ám ez a nagyszülői szerep is egy tanulási, fejlődési folyamat eredménye, ami sok súrlódással is járhat a családon belül.

Az ismert pszichoterapeuta szerző a téma átfogó bemutatásával, saját terápiás esetei segítségével eloszlatja a témát övező gyakori tévhiteket, bemutatja a különböző nagyszülőtípusokat, és kitér arra is, vajon hogyan befolyásolják a generációkon keresztül átadott viselkedésminták, traumák és megküzdési módok a nagyszülők, szülők és unokák életét, együttélését, a gyakran érthetetlen problémák megjelenését. A könyv segít abban, hogy önismeretünk mélyítésével és a sokoldalú nagyszülői szerep megismerésével jobbá tegyük az unokák, szülők és nagyszülők közötti kapcsolatokat, hiszen ezek – mint a szerző vallja – legnagyobb kincseink.

A témáról szóló cikkek a és az oldalon olvashatóak.

Kossuth Rádió adását a könyvről hallgathatják meg.

Interjú a szerzővel a :

Miért nem hív fel? Miért húzom fel magam apróságokon? Miért történik velem mindig ugyanaz? Párkapcsolati problémáink gyakran tudattalan tévhiteinkben gyökereznek, és hamis elképzeléseink sokszor önbeteljesítő jóslatként működnek. De ebből a csapdahelyzetből is van kiút. A szerző terápiás esetei alapján bemutatja, hogyan befolyásolják tévhiteink érzéseinket és viselkedésünket. Hasznos gyakorlataiból és érdekes tesztjeiből megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük meg és fejleszthetjük magunkat párunkkal együtt, hogy valóban közelebb kerüljünk egymáshoz.
A Személyiségfejlesztő Akadémia érzelmi intelligencia- és személyiségfejlesztő képzése gyakorlaton és tapasztaláson alapul. Ez a képzés önbizalom- és önbecsülésfejlesztő, konfliktus- és stresszkezelő, valamint hatékonyság- és motivációnövelő szakképzést kínál azoknak, akik új szakmát szeretnének tanulni, miközben saját maguk is fejlődni kívánnak. Ez a hiánypótló szakemberképzés L. Stipkovits Erika szakmai vezetésével 2017 óta működik, és célja, hogy a résztvevők ne csak elméleti tudást, hanem gyakorlati készségeket is elsajátítsanak, amelyek segítik őket mind szakmai, mind személyes életükben.

Miért nem hív fel? Miért húzom fel magam apróságokon? Miért történik velem mindig ugyanaz?

Párkapcsolati problémáink legtöbbször tudattalanul viruló tévhiteinkben gyökereznek, hamis elképzeléseink pedig sokszor önbeteljesítő jóslatként működnek. De még ebből a csapdahelyzetből is van kiút. A szerző terápiás esetei alapján bemutatja, hogyan befolyásolják tévhiteink érzéseinket és viselkedésünket. Hasznos gyakorlataiból és érdekes tesztjeiből pedig megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük meg és fejleszthetjük magunkat párunkkal együtt, hogy valóban közelebb kerüljünk egymáshoz.