„Anya csak egy van.” „Anya és lánya egymás legjobb barátnői.” „Az anya mindig szeretetteli és gondoskodó.” Generációkra visszamenőleg sokféle sztereotípia övezi az anyaszerepet és az anya-lánya kapcsolatot. A fenti elvárások miatt férfiközpontú társadalmunkban a nők többsége önbizalomhiánytól és kisebbségi érzéstől szenved, állandóan magát hibáztatja, tanult szerepeit pedig öntudatlanul továbbörökíti a következő generációra. A lányok sok esetben anyáik lelki támaszává válnak és félnek megvalósítani az álmaikat: ez a nemzedékről nemzedékre átadott sérülésegyüttes az anyaseb.

Az ördögi körből azonban ki lehet és ki is kell törni – az anyaseb gyógyítható. Bethany Webster feminista gondolkodó és pszichológus saját példáján és más eseteken keresztül bemutatja, miként ismerhetjük meg jobban saját vágyainkat, válhatunk önállóvá és önmagunk legszilárdabb támaszaivá, transzgenerációs örökségünktől függetlenül. Ez a hiánypótló könyv segít az anyaseb gyógyításában és abban, hogy anyák és gyermekeik kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.

Hogyan hatnak az életünkre a felmenőink egyéni és családi veszteségei?

Miként befolyásolják a következő nemzedékek kapcsolatait a 20. század történelmi traumái?

Hogyan tudunk a gyógyulás útjára lépni?

Pánik, kínzó féltékenység, önfeladás, súlyos balesetek – van, amikor elakadásainkra, a mindennapjainkat megnehezítő problémákra, megrázó életeseményeinkre nem találunk magyarázatot a saját múltunkban. Tüneteink hátterében ilyenkor több generáción átívelő, feldolgozatlan traumák, veszteségek, valamint családi titkok, hazugságok állhatnak.

A transzgenerációs szemléletű, elismert szakemberek izgalmas terápiás eseteiből kiderül, hogyan befolyásolja életünket felmenőink sorsa, és a gyógyulás folyamatába is betekintést engednek. Arra ösztönöznek, hogy megismerjük, felfedezzük az előző generációk örökségét, a feldolgozatlan veszteségeket csakúgy, mint az erőforrásokat és értékeket, hogy aztán kezünkbe vehessük a saját életünk alakítását.

"A terápia célja a megbékélés, az életbe és a világba vetett bizalom helyreállítása. Merjünk emlékezni, megismerni a múlt titkait. A szerzők szerint ez kötelező életfeladat, amelyhez bátorság és felelősségvállalás kell. A könyv nagy érdeme a szakmai hitelessége mellett az, hogy felhívja a figyelmet egy olyan lélektani problémára, mely egész életünkre rányomhatja a bélyegét." - Könyvterasz.hu

Hogyan lehet visszaépíteni a bizalmat hosszú évek hazugsága után?

Anna kétségbeesve keresi fel a pszichológust. Kamasz fiával elviselhetetlen lett az élet, mióta egy heves családi vita alkalmával fény derült a fiú születésének igaz történetére. A kamaszkorral együtt járó zűrök összekeverednek a bizalomvesztés okozta lázadással, miközben Anna kezét megköti a bűntudat. A kötet bemutatja, hogyan talál egymásra újra anya és fia a narratív szemléletű családterápiás folyamat során, hogyan tudják újraépíteni az elveszett bizalmat, és tanulnak meg ismét hinni a gyerekkori történetekben.


Ingyenes online HVG Extra Pszichológia Szalon Megyeri Zsuzsannával és Hajdu Judittal!

Időpont: 2021. május 25., 18:00

➡A részvétel regisztrációhoz kötött. További részletek és regisztráció itt.

„Ez most fel fog érni egy gyónással – mondja Anna amint leül, és már árad is belőle a hosszú ideje őrzött történet. A határozott fellépésű középkorú asszony, aki egyenes tekintettel, erős kézfogással mutatkozott be, most összeroskad. Mintha magára húzná a gyóntatófülke ajtaját, kezeit ölébe ejti, befelé néz, és talán nem is nekem, hanem magának mondja, csak mondja a történetet. Alkalmazkodom a lassan kibomló, hatalmas horderejű eseményhez, nem zavarom kérdésekkel, csak csendben figyelek, és hagyom, hadd áradjanak a sokáig visszatartott emlékek.”

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak.

Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott, 11 részből álló előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai, nézőpontjai még mindig forradalminak hatnak.

A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett, átdolgozott kiadása Feldmár András 80. születésnapján jelent meg.

Hogyan fedezhetjük fel női erőink forrását?

Ebben az egyedülálló kötetben egy női táncterápiás csoport önismereti munkájába pillanthatunk be, amely során hat nő osztja meg egymással nehézségeit, bizonytalanságait. A csoportban kialakult bizalom és elfogadás lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy mélyen eltemetett fájdalmaik felbukkanjanak, felismerések szülessenek, felerősödjön belső hangjuk, és mindez segítse őket döntéseikben, és abban, hogy tisztábban lássák, érzékeljék női önmagukat. A több mint húsz éve táncterápiás csoportokat vezető szerző nemcsak a testtudati és művészetterápiás technikákkal ismertet meg, de párkapcsolattal, szexualitással, női szervi betegségek hátterével kapcsolatos kérdéseinkre is választ kaphatunk.

Miért bocsátjuk meg hamarabb társunknak a hűtlenséget, mint azt, hogy megint nem mosogatott el?
Miért rendelünk mást az étteremben, mint vacsorapartnerünk, még akkor is, ha valójában ugyanazt szeretnénk enni?
Miért érezzük úgy, hogy az a sor, amelyikbe épp beálltunk, azonnal lelassul?

Mindenki a boldogságot keresi, de – tudományos szempontból legalábbis – rossz módszert választunk: megpróbáljuk megbecsülni, jövőbeli önmagunkat vajon mi teszi majd boldoggá, és afelé igyekszünk haladni. Ezt a becslést azonban rengeteg rejtett gondolkodási illúzió torzítja, ezért így nagyjából ugyanannyi esélyünk van megtalálni a boldogságot, mint ha csak úgy véletlenül rábukkannánk.
Daniel Gilbert, a Harvard pszichológiaprofesszorának fantasztikus humorral és könnyedséggel megírt könyvéből megtudhatjuk, hogyan működik az emberi agy, a képzelet és az emlékezet, és hogy miért nem tudjuk úgy elképzelni a jövőt, s így a boldogságunkat, amilyen az valóban lesz vagy lehetne. Választ kapunk arra is, kiküszöbölhetjük-e ezeket a torzításokat, hogy jövőbeli önmagunk elégedettebb lehessen.

Daniel Gilbert TED-előadását a témában több mint 18 millióan nézték meg. Már magyar felirattal is ellérhető: 

Mit gondol, érez és hisz egy terapeuta azokról, akik segítséget kérnek tőle?

Susie Orbach, a Fat is a Feminist Issue (A kövérség feminista kérdés) sikerkönyv szerzője több mint negyven éve dolgozik pszichoterapeutaként. Ebben a könyvben azt vizsgálja, mi történik a terápiás folyamat során, a tíz esettanulmányon keresztül pedig nyomon követhetjük az üléseket, és megtudhatjuk, mi zajlik az analitikus és a kliens között. Van, akinek a terapeuta arra a kérdésre segít megtalálni a választ, hogy ki is ő, mást a továbblépésben támogat, de felszínre kerülnek párkapcsolati és munkahelyi nehézségek is.
A Terápiában őszinte betekintést nyújt egy olyan folyamatba, amely gyakran szükségszerűen homályban marad. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akik kíváncsiak a terápiára, vagy az elkezdését fontolgatják.

Susie Orbach pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, író és társadalomkritikus. A londoni Női Terápiás Központ alapítója, a The Guardian egykori rovatvezetője és a London School of Economics vendégprofesszora. Számos könyv, köztük a What do Women Want (Mit akarnak a nők?), az On Eating (Az evés), a Hunger Strike (Éhségsztrájk), a The Impossibility of Sex (Lehetetlen szex) és a Bodies (Testek) szerzője, mely utóbbiért elnyerte a Nők a Pszichológiában díjat. Ő írta a Fat is a Feminist Issue (A kövérség feminista kérdés) sikerkönyvet is, amely több mint egymillió példányban kelt el. A The New York Times a következőképp vélekedett róla: „Sigmund Freud óta valószínűleg ő a leghíresebb pszichoterapeuta, aki Nagy-Britanniában tette le a díványát." Londonban él, sok előadást tart világszerte.

Vajon az élvezeteket hajszoljuk, elfogadjuk az élet sorsszerűségét, esetleg a régi szép időket idézzük? Netán a kudarcokról és elszalasztott lehetőségekről panaszkodunk, céljaink megvalósításáért küzdünk vagy a spirituális életet hirdetjük?
A forradalmian új időperspektíva-módszer szerint az időhöz való viszonyunk döntően befolyásolja életünket. Ha a múltról a jelenre, a negatív eseményekről pedig a pozitívakra helyezzük a mentális fókuszt, kiegyensúlyozottabb és teljesebb életet élhetünk.
A híres stanfordi börtönkísérletek atyja, Philip Zimbardo szociálpszichológus és kollégája, Rosemary Sword kutatásaik és a való életből vett példák alapján bemutatják, hogyan befolyásolják időperspektíváink a stresszkezelésünket, szülői stílusunkat, de még a szexuális életünket is, és hogy mit tehetünk az ideális időprofil kialakításáért.