A gondolkodás életünk legfontosabb mindennapi tevékenysége. Ahhoz képest, hogy milyen fontos szerepe van a problémamegoldásban, a döntéshozatalban, a tervezésben, kapcsolatteremtésben és a helyzetfelismerésben, viszonylag kevés figyelmet szentelünk a fejlesztésére.

Képzeljük el, hogy valamit azonnal meg kellett oldanunk, egy ragyogó ötletet vár tőlünk a főnök, de a világon semmi nem jut eszünkbe.

Edward de Bono új könyvének címében megfogalmazott figyelmeztetése így hangzik: „Gondolkozz – mielőtt túl késő!” A könyv a „még gondolkodó emberek” egyre fogyatkozó rétege által hosszú ideje aggodalommal figyelt problémát tárja fel teljes körében: azt, hogy az információ és a szellemiek terén késztermékeket – sőt másodpercek alatt on-line elérhető késztermékeket – kínáló világunkban az eredeti és élénk problémamegoldó gyakorlatias gondolkodás veszélyesen elsatnyult.

Az emberiség de Bono szerint azért nem bír a globális problémák megoldásával, mert az emberi gondolkodás maga is a megoldandó globális problémák közé tartozik. Más megfogalmazásban: a megoldandó problémák gyökere a gondolkodásunkban keresendő.

A szerző metaforájával élve, a mai ember úgy jár el a gondolkodásban, mintha az autóját vezetve a mozgásba lendíthető négy kerék közül csupán egyetlenegyet használna. Ez az egy „agykerék” a hagyományos, konvencionális gondolkodás, ami bőven elegendő ugyan mindazokhoz a tevékenységekhez, amiket a ma embere rendszeresen végez, és amelyek leginkább a Google-on való kereséshez hasonlíthatók – de semmiképp nem elegendő a valódi problémamegoldáshoz. 

AZ INFORMÁCIÓK özöne, amelyben élünk, könnyűvé teszi a hozzájutást az ismeretekhez, hírekhez, adatokhoz - interneten, telefonon vagy a média eszközein keresztül. De az információáradat egyetlen darabja sem elég önmagában: a tudás abból ered, ahogy az információt gondolatilag feldolgozzuk. Hogy nyerhető a legtöbb tudás, a legnagyobb érték az információkból?
Ha tudatos figyelemirányítással választjuk ki és dolgozzuk fel a tevékenységünkhöz szükséges információanyagot.

A FIGYELEM olyan szellemi folyamat, ami bármely váratlan dolognak ki van szolgáltatva. Mit tehetünk azért, hogy képesek legyünk figyelmünket közvetlenül egy konkrét dologra irányítani? Az eszköz: a tudatosítás.
Ahelyett, hogy hagynánk, hogy figyelmünket a szokatlan dolgok vonják magukra, felállítjuk a tudatos figyelemirányítás kereteit. Így magunk választjuk ki azt az aspektust, amire a figyelmünket terelni szeretnénk.

A TUDATOS FIGYELEMIRÁNYÍTÁS HAT KERETE a megfigyelés hat módja vagy területe. Az információ hat jellegzetessége alapján Edward de Bono a rá jellemző egyszerű módszert alkotott, amivel hat aspektusból lehet megvizsgálni az információkat A keretek olyan módszert adnak a kezünkbe, amivel a lehető legtöbb értékes anyagot kinyerhetjük az információkból. A hat keret a figyelem hat aspektusa. Ezek ugyanolyan fontos összetevői a gondolkodási folyamatnak, mint maga az információ.

Edward de Bono a gondolkodás mint képesség közvetlen tanításának nemzetközileg elismert szaktekintélye, e tárgyból egyetemi konzultációkat tart Oxford, London, Cambridge egyetemein és a Harvardon. Tőle ered a laterális gondolkodás elve, és gyakorlatban jól alkalmazható technikákat fejlesztett ki a kreatív gondolkodás tudatos alkalmazására a gyakorlatban.
Edward de Bono hatvankét könyv szerzője, ezeket harminchét nyelvre fordították le. Két televíziós sorozatot is készített belőlük. Előadóként ötvenkét országba kapott meghívást,fontos konferenciákra, 1989-ben példáuk arra kapott felkérést, hogy a Nobel-díjasok különleges konferenciáján elnököljön.
Gondolkodástechnikáját a világ vezető vállalatai alkalmazzák, többek között az IBM, a DuPont, a Shell, az Ericsson, a McKinsey, a Ciba-Geigy, a Ford és más világszinten jelentős cégek vezetői. A Nemzetközi Űrállomás személyzete bolygót nevezett el de Bonóról, és Dél-afrikai tudósok egy csoportja őt is megnevezte a között a 250 személyiség között, akik munkásságukkal a legtöbbet tették hozzá az emberiség történelméhez.
Szerzőnk a legkiterjedtebb programot működteti a gondolkodás mint művelet önálló iskolai oktatásáért. Ezt a programot ma már a világ számos országában alkalmazzák. Eredetisége abban áll, hogy az agyat önszerveződő rendszernek tekinti. Erről a szilárd alapról kiindulva tervezte meg a gondolkodás gyakorlati eszközeit. Módszereit a világ legnagyobb vállalatainak igazgatótanácsi üléstermeitől négyéves óvodásokig terjedően igen széles körben használják. Hat kalap elnevezésű módszere a nyugati gondolkodás történetében először alkalmazza a konstruktív hozzájárulást az ellenpontos érvelés startégiája helyett.
Módszereit alkalmazzák elit gimnáziumok, Dél-afrikai vidéki iskolák és kambodzsai khmer falvak tanodái. Dr. de Bono módszerének kiválósága az egyszerűségben és a gyakorlatiasságban rejlik.

Edward de Bono szaktekintély a kreatív gondolkodás, valamint a gondolkodás mint képesség fejlesztésének területén. Több ezren írnak számítógép-programokat, Edward de Bono azonban az emberi elme számára ír programokat. Az emberi elme, mint önszerveződő információs rendszer működésének megértéséből létrehozta a laterális gondolkodás módszeres, kreatív eszközeit. Ő alkotta meg a "párhuzamos gondolkodás" gyakorlatát és írta a Six Thinking Hats (A gondolkodás hat kalapja) című könyvet. Az észlelésen alapuló (perceptuális) gondolkodásban alkalmazott eszközeit (CoRT, DATT) az oktatásban és az üzleti életben széles körűen alkalmazzák.

Edward de Bono gondolkodás-iskola módszereit vezető világcégek alkalmazták, többek között az IBM, a Microsoft, a Prudential, a British Telecom (Egyesült Királyság), az NTT (Japán), a Nokia (Finnország) és a Siemens (Németország). Az ausztrál krikett válogatott is a segítségét kérte, hogy minden idők legsikeresebb krikett csapata lehessen.

Dél-Afrikai tudósok egy csoportja Dr. De Bono-t beválasztotta a közé a 250 ember közé, akik a történelem folyamán a legnagyobb hatással voltak az emberiségre. Egy vezető ausztrál üzleti lap a legnagyobb kortárs látnokok közé sorolta. Az Accenture, egyik igen jelentős tanácsadócég az 50 legbefolyásosabb üzleti gondolkodó egyikének tekinti.

Edward de Bono módszerei egyszerűek, de hatásosak. Egyik módszerének alkalmazása egy acélgyártó cégnek egyetlen délután alatt 21000 ötletet eredményezett. Tanított gondolkodást Nobel-díjasoknak és Down-kóros gyerekeknek.

Edward de Bono orvosi (Málta), bölcsész (Oxford), filozófiai doktori (Oxford), bölcsészdoktori (Cambridge) és teológiai doktori (RMIT) diplomát szerzett. Konzultációs órákat tart az oxfordi, cambridge-i, londoni egyetemen, valamint a Harvardon. Oxfordban Rhodes ösztöndíjas volt. 67 könyvet írt, melyeket 37 nyelvre fordítottak le.

A pozitív hit, a H+ elsősorban életmód: egy pozitív élethit. Nem az elkerülendő hibákra és bűnökre koncentrál, hanem az emberségre, a boldogságra, a humorra, a segítőkészségre, a reményre és az egészségre.
Ezek a pozitív hit alapelvei, amelyek összeegyeztethetők bármely más hitrendszerrel.

A H+ lényege:
negatív szemlélet helyett pozitív gondolkodás;
passzív hozzáállás helyett aktív cselekvés;
dicsőítés helyett építő és segítő tettek;
nagyravágyás helyett apró sikerélmények;
törtetés helyett mások megsegítése;
kudarcok elviselése helyett erősödő önbizalom.