„Volt egy kézmozdulatom, még jócskán a huszadik században, amely legendává vált. Megérintettem Orbán Viktor nyakkendőjét. A legenda szerint meg is kötöttem, de legalábbis megigazítottam azt a nyakkendőt, mégpedig nagy nyilvánosság előtt, ünnepi alkalommal. A folytatás úgy szól, hogy ez a megalázó élmény idegenítette el Orbánt a gőgös liberálisoktól, ez indította el őt a jobboldal és végül is az önkényuralom felé.”

Haraszti Miklós minimemoárja a nyakkendőigazítás legendájából indul ki, azonosítja a cselekményt, a tetthelyet és az időpontot. Szellemes és őszinte írásából kiderül, hogyan kapott szárnyra a legenda, és hogyan alakult kettejük személyes viszonya. Felidézi az orbánizmus megszületésének valódi történetét, és a köztársaság meghekkelésének rövid krónikájára is vállalkozik.

Milyen hatással voltak a 20. század két legmeghatározóbb diktátorának rémtettei egy egyszerű zsidó család mindennapjaira?

Daniel Finkelstein történész, politikai elemző és politikus, akinek szülei mindketten túlélték a második világháború pusztításait, nemcsak családja történetét meséli el, hanem szembenéz a kollektív emlékezet kérdéseivel. Betekintést nyújt a túlélők érzelmi és pszichés világába, ugyanakkor megrendítő kísérlet tesz arra, hogy a múlt tragédiáin keresztül megértsük a jelenkor politikai és társadalmi dilemmáit.

A szerző szenvedélyes írása elgondolkodtató és felkavaró; arra késztet, hogy újraértékeljük kapcsolatunkat a múlttal, és elgondolkodjunk a felelősség és az emlékezés kérdésein. A Hitler, Sztálin, Anyu és Apu nemcsak a történelem és politika iránt érdeklődőknek szól, hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni, hogyan formálják életünket, árnyékolják be egyéni sorsunkat a világ legnagyobb tragédiái.



„Ez a történet szerelemről és gyilkosságról szól. Arról, hogyan zúdult rá a történelem hatalmas erőinek szörnyű áradata két boldog családra; hogyan dobálták őket a hullámok, majd vetették végül partra, ami megmaradt belőlük. Ez a történet zseniális találékonyságról, nagyszerű bátorságról és szinte hihetetlen véletlenekről szól.
Ez a történet titkos irattárakról és fagyos pusztákról szól, hamisításról és lopásról; koncentrációs táborokról és a Gulagról. A gonoszról és a gonoszság következményeiről. A szabadságról és a szabadság jutalmáról.
Ez a történet a családom által bejárt útról szól…”
Daniel Finkelstein

„Kihagyhatatlan alapmű.” - Margaret Atwood

Az összes környezeti problémánk megoldódna, ha mindenki vidékre költözne, nem közlekedne repülővel, és bojkottálná a műanyagot meg a pálmaolajat?
Mi történik, ha nem sikerül 2 °C alatt tartanunk a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését?
Mi a jobb a bolygónknak: ha helyi termelőtől származó hús kerül az asztalunkra, vagy ha avokádót is eszünk, de jóval kevesebb húst fogyasztunk?

A szalagcímekben nap mint nap riasztó híreket olvashatunk, például, hogy a termőföldek állapota vészesen romlik, nem marad hal az óceánokban, és kétszer is érdemes meggondolni a gyerekvállalást. A klímaváltozással kapcsolatban valóban hatalmas problémákkal nézünk szembe. De ezek megoldhatók.
Hannah Ritchie adattudós merész és radikálisan optimista könyvében amellett érvel, hogy az utóbbi évtizedekben rövid idő alatt elért nagy változásoknak köszönhetően a történelem során először esélyünk nyílik tényleges fenntarthatóságot elérni. A legfrissebb kutatási eredményeket, szemléletes ábrákat és gyakorlati tanácsokat felvonultató könyve alapján teljesen átértékeljük majd a környezeti problémákkal kapcsolatos eddigi ismereteinket. Kiderül, mi működik, és mi nem, és hogy mire kellene az energiáinkat összpontosítanunk, ha fenntartható bolygót szeretnénk örökül hagyni a következő generációknak.

„A rendszerszintű problémák megoldására talán a legjobb megközelítés a cselekvő remény. Hannah Ritchie nem azt mondja, hogy minden rendben van, hátradőlhetünk, hanem azt, hogy még van egy utolsó esélyünk, és ezt számokkal támasztja alá. Ez egyrészt frusztráló, hiszen igenis van felelősségünk, másrészt megnyugtató, mert cselekvésünknek még lehet eredménye és nagyon is konkrét útja.”

Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser

„A témában még nem olvastam ilyen pozitív kicsengésű és inspiráló írást! Hannah Ritchie merész és az ingoványos területeken is jól egyensúlyozó könyvét ajánlom mindenkinek, aki többet szeretne tudni arról, hogyan alakíthatjuk jövőnket fenntarthatóbbá és élhetőbbé.”

Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója; a PET Kupa Egyesület alelnöke

A Sonny Boy egy olyan ember memoárja, aki nem tart már semmitől és nem akar többé a közönség előtt titkolózni. A nagy szerepek, a meghatározó szakmai együttműködések, a lényeges kapcsolatok a helyükre kerültek az életében, a szórakoztatást és a művészetet magas színvonalon hozta közös nevezőre.
Al Pacino mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli, művészileg kiteljesedett életében mindig is a céltudatosság és a szeretet volt az iránytű. A szerelmed cserben hagyhat, az ambícióidat letörhetik, azok a fények, amelyek vakítóan rád ragyogtak, idővel elhalványulhatnak. De a szakmád, a színészmesterség iránt táplált mély szeretet, elkötelezettség és szenvedély végigkísér az utadon.
Az egyes szám első személyben megírt életrajzban a színész egy különleges utazáson társául fogadja az olvasót. Őszintén feltárja előtte karrierje meghatározó pillanatait, nehéz döntései okát, és a legszemélyesebb érzéseit, gondolatait – annak történetét, hogyan lett a kis bronxi Sonnyból – ahogy a barátai becézték – Hollywood ünnepelt, Oscar-díjas színészfejedelme.

A változatos és lenyűgöző erdei ökoszisztéma emberi identitásunk szerves részét képezi. Miközben szükségünk van nyersanyagokra, európai erdőségeinket a veszélyeztetett fajok élőhelyeként, szén-dioxid-raktárként és rekreációs helyszínként is meg kell őriznünk. De vajon feloldható ez az ellentmondás?

Anne Sverdrup-Thygeson gazdagon illusztrált, szórakoztató kötetében erre keresi a választ – mind a fajok közötti parányi és lenyűgöző részletekben, mind pedig távlatokban, az üknagypapa növényhatározójától egy kéregdarab alatt élő rovar létezésén át a sok tízezer kilométert felölelő erdei tájakig. A népszerű norvég biológus, a nagy sikerű Terra Insecta és Az élet szövete szerzője, ezúttal az ember és az erdei fajok együttműködését kutatja, alapot kínálva az erdők jelentőségének megértéséhez a mai természeti és éghajlati válságban.

Tényleg létezik szabad akarat?
Mennyire pontos a pontos idő? Valóban szeret minket a kutyánk?
Hány másodpercig tart kiüríteni egy tele hólyagot?
Miért elavult Hollywood ufóábrázolása?

Higgyük bármennyire is, hogy már minden tudásnak a birtokában vagyunk, átlátjuk és értjük is a világegyetemet, be kell ismernünk, hogy az intuíciónk és az érzékszerveink rendre félrevezetnek bennünket. A gazdagon illusztrált Kalauz abszolút mindenhez szerzői azt a célt tűzték maguk elé, hogy – az unalmasabb részeket természetesen kihagyva – sorra vegyék a tudomány botlásait, tévedéseit és hibáit.

Hannah Fry matematikus és Adam Rutherford genetikus játékos utazásra hívnak minket, magyarázatot kínálva abszolút mindenre – az idő és a tér eredetétől kezdve a galaxisokon, az evolúción és a dinoszauruszokon át egészen a rejtelmes emberi elméig. Könyvükben számos közvélekedést megcáfolva szellemesen és közérthető formában világítanak rá, hogy a valóságunk sokkal több annál, mint amit látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk, vagy egyáltalán el tudunk képzelni.

„Mit tesz az ember, ha egy gyilkosságot megörökítő fényképre bukkan?”

A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. A világszerte elismert holokausztkutató, Wendy Lower megrázó fényképet talál: egy ukrán lövész puskája centiméterekre van egy nő fejétől, aki egy mezítlábas kisfiú kezét fogja.
Nyomozni kezd a kép eredete, körülményei, szereplői – az áldozatok, a gyilkosok és a fotós személyazonossága – után; rétegről rétegre illeszti össze a szörnyű tragédia részleteit. Ukrajnába, Németországba, Szlovákiába, Izraelbe és az Egyesült Államokba utazik, hogy az ott fellelhető történelmi dokumentumok és a túlélők beszámolói alapján döbbenetes információkat tárjon fel az ukrajnai tömegmészárlásokról. A szurdok méltó emléket állít a több mint ötvenezer férfinak, nőnek és gyermeknek, akiket zsidó származásuk miatt lőttek agyon, az emlékezet segítségével visszaadja az elfeledett áldozatok nevét és helyreállítja a becsületüket.

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia.
A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is.

Életre szóló kötelékek, botrányos viszonyok, tiltott románcok, viharos kapcsolatok. A Nagy szerelmek a történelem legszenvedélyesebb és legtragikusabb szerelmi történeteit tárja elénk, Antonius és Kleopátra izzó szenvedélyétől kezdve Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre nyitott kapcsolatán át Michelle és Barack Obama boldog házasságáig.
A szerelem gyakran nem csak két ember magánügye: formálhatja a történelmet éppúgy, mint a közgondolkodást, a szexuális normákat, követendő példaként, akár intő jelként is szolgálhat eljövendő generációknak. A gazdagon illusztrált kötet bebizonyítja, hogy a szerelemnek annyi arca van, ahány szerelmespár él a világon.

„Arra a következtetésre jutottam, hogy én valójában nyilván francia vagyok, csak erről mindenki elfelejtett felvilágosítani.”

A francia konyha művészete című legendás szakácskönyv szerzője, Julia Child 1948-ban érkezett Párizsba a férjével. Alig beszélt franciául és a főzéshez sem konyított, azonban hamar rájött, hogy Franciaország az ő „szellemi hazája”, a főzés pedig a szenvedélyévé vált. Szerelmes lett a francia konyhába, az ízeibe, a történetébe, a végtelen variációiba, a szigorú alapelveibe, a kreativitásába és a csodálatos emberekbe.

Julia szórakoztató memoárjából megismerjük a francia nyelv és a francia konyha elsajátításáért vívott küzdelmeit, hányattatásait a híres Cordon Bleu főzőiskolában, nagy sikerű könyve és televíziós főzőműsora születésének körülményeit, és közel ötven évig tartó, csodálatos házasságát. Az Életem Franciaországban az ételek és az élet végtelen élvezetéről és a gasztronómia történetének legszerethetőbb, legszínesebb egyéniségéről szól.

A könyv ihlette filmsorozat, a Julia összes évada elérhető az HBO Max kínálatában.