„mindez arról szól, hogy az ember bármelyik pillanatban felszabadulhat, újjászülethet. átláthat a hazugságokon.
[…] szerintem a biblia, ha úgy olvassák, ahogy mi olvassuk, egy forradalmi kiáltvány.”
Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László teológus, pszichológia MA, mentálhigiénés szakember tíz bibliai történet kapcsán beszélget rezilienciáról, gyermeki létről, hatalomról és félelemről, megbocsátásról, szabad akaratról, végzetről, függőségről, örömről, boldogságról, igazságról és valóságról. Könyvük utazás az európai keresztény kultúrkörön át bensőnk legmélyebb rétegéig, néhol komoly, néhol komolytalan felvetésekkel, tabuk döngetésével, amelynek során nem mindig a válaszok, hanem a kérdések a fontosabbak.

Könyvbemutató szalonbeszélgetés Feldmár Andrással és Tóth Lászlóval június 29-én, 18 órától a CEU-n >> Részletek és jegyvásárlás

Hogyan kell szeretni magam?

Meggyógyulhatunk-e a traumából?

Mi értelme van az életemnek?

A nagy sikerű Heti Agymosó beszélgetéssorozatban bárki tanácsot kérhetett, feltehette kérdését, megvallhatta problémáját. Feldmár András spontán és őszintén felelt, a műsorvezető Ács Dániel, a Feldmár Intézet szóvivője volt. A videós sorozatból készült válogatáskötet problémás élethelyzeteiben, hétköznapi dilemmáiban és az elmesélt érzésekben magunkra ismerhetünk. Saját – a gyerekeinkhez, párunkhoz, szüleinkhez, a terapeutánkhoz, önmagunkhoz és másokhoz fűződő – kapcsolatainkban megjelenő elakadásainkra is elgondolkodtató válaszokat kaphatunk.

Agymosó ráadás - könyvbemutató és egy különleges Agymosó-est / Feldmár András és Ács Dániel

„Amikor belenézek a másik arcába, akkor válok emberré. Amikor belenézek a másik ember arcába, akkor születik meg a szeretet. Aki szeret, az vigyáz a másikra.”

A HVG Extra Pszichológia szalon vendége a két szerző.

Az ingyenes online beszélgetés premierje július 21-én, 18 órától lesz elérhető a HVG Könyvek és a HVG Extra Pszichológia magazin Facebook és YouTube oldalán.

Az esemény itt érhető el.

A szeretet az, ami megengedi két embernek, hogy együtt legyenek, és szabadok legyenek. Mert ahol az egyik nem szabad, vagy egyik sem szabad, ott nincs szeretet.

Feldmár András inspiráló, felszabadító gondolatai szabadságról, szabad akaratról – és a mögöttük sokszor nehezen felismerhető döntéseinkről és vágyainkról. A gyönyörű könyv válogatás a nagy műveltségű, szókimondó pszichoterapeuta a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent 15 kötetéből.

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak.

Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott, 11 részből álló előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai, nézőpontjai még mindig forradalminak hatnak.

A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett, átdolgozott kiadása Feldmár András 80. születésnapján jelent meg.

A személyesben megjelenik a másik apró részletekben, élesen, tisztán, felejthetetlenül. A személytelen olyan, mint egy álarcosbál, izgalmas, de furcsán üres és jelentéktelen.

A könyv már elérhető e-könyv formában.

„Ahhoz, hogy jó formában maradjunk, reziliensek, rugalmasan ellenállók legyünk, az szükséges, hogy ne tűrjünk el semmit. Az, hogy elbírok és kibírok dolgokat, nem egy virtus. Rövid időre, stresszhelyzetben – mondjuk, ég a ház, háború van, menekülnöm kell valahonnan –, jó, ha kibírom. De máskülönben nem kell kibírni senkit és semmit, hanem meg kell változtatnunk a helyzetünket, a környezetünket úgy, hogy relaxálni tudjunk."

„Azért olyan vonzók a mesék, mert rezonálnak nagyon elemi közös élményeinkkel, mindennapi életünkkel, a gyerek életével, a felnőtt életével.”

Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát. Egy jó dialógus szeretettel teli, amiben sem a másik nem tudja, mi a tuti, sem én, de ha jóindulatúak és őszinték vagyunk, megjelenik közöttünk az igazság. Nagy élmény.

„Ez a kis, öreg hölgy, ahogy könnyek patakzanak arcán, ő maga térden, a kezét tördeli, ajkai mozognak, szavakat nem ejt, könyörög... Nincs ott senki más. Most fülel. Nincs ott senki. Hallucináló pszichotikus egy elmekórház zárt osztályán? Vagy imádkozik egy székesegyházban? Ugyanaz a személy lehet ez is, az is.”

Ki a bölcs? Ki a bolond? Hol húzódnak a határok? R. D. Laing, az antipszichiátria atyja, Feldmár András mestere utolsó könyvében érett fejjel, sajátos életbölcsességgel és humorral tekint vissza pályakezdésére, fiatalkori szakmai útkeresésére és az ennek hátterét adó háborús és hidegháborús társadalmi miliőre. Az 1927-től 1957-ig tartó időszakot felölelő visszaemlékezésben bepillantást nyerhetünk gyerekkorába, szüleivel való kapcsolatába. Megismerjük a brit hadseregben végzett munkáját, az ötven évvel ezelőtti, ma már döbbenetesnek számító orvosi-pszichiátriai módszereket. Kibontakozik a maga korában (és még ma is) felforgatónak számító, humanisztikus megközelítése, amelynek alapja a valódi érdeklődés és a személyes kapcsolat a páciensekkel. A Bölcsek, balgák, bolondok − Egy pszichiáter útja Tandori Dezső és Tandori Ágnes művészi fordításában, javított kiadásban kerül ismét a magyar olvasók elé a HVG Könyvek Laing-sorozatának negyedik köteteként