Hogyan érhetjük el, hogy valaki másképp gondolkodjon? Miért választ egy demokrata republikánus jelöltet? Hogyan vehetjük rá a kamaszokat, hogy letegyék a cigarettát? Jonah Berger, a Wharton Üzleti Iskola elismert marketingprofesszora könyvében ezekre a kérdésekre kínál válaszokat, miközben megmutatja, hogyan lehetünk valódi katalizátorai a változásnak.

Berger szerint sokan meggyőzéssel, nyomásgyakorlással vagy erőltetéssel próbálkoznak, amikor változtatni szeretnének valamin – de ezek a módszerek gyakran hatástalanok. Ehelyett érdemes megérteni azokat az akadályokat, amelyek lassítják vagy gátolják a változást. A szerző tudományos kutatások és esettanulmányok segítségével mutatja be, hogyan lehet ezeket a korlátokat lebontani, és olyan technikákat ismertet, amelyekkel hatékonyabban érhetünk el pozitív irányú változásokat, legyen szó egy ember meggyőzéséről vagy akár egy iparág átalakításáról.

A *Katalizátor* egy inspiráló és gyakorlatias útmutató mindenkinek, aki jobban meg akarja érteni a változás működését, és meg szeretné tanulni, hogyan érhet el eredményeket – nem erővel, hanem okos stratégiával. Ha szeretnéd, hogy az ötleteid hatást gyakoroljanak, ez a könyv neked szól!

Könyvéből hatékony gondolkodásmódot és olyan technikákat tanulhatunk, amelyek révén igazi katalizátor válhat belőlünk – akár egyetlen személyt akarunk megváltoztatni, akár egy teljes iparág működésében próbálunk irányváltást elérni.

Ajánlások

„Jonah Berger azok közé a kivételes gondolkodók közé tartozik, akik képesek a kutatáson alapuló meglátásokat gyakorlati útmutatással vegyíteni. Hálás vagyok, amiért ettől a mesteri elmétől tanulhattam.”

Jim Collins, a Jóból kiváló és A lendkerékhatás a gyakorlatban szerzője, valamint a Tudatosan kiváló című könyv társszerzője

„Mindannyiunkat frusztrált már az, amikor próbáltuk megváltoztatni valakinek a véleményét? Jonah Berger lebilincselő könyvében ezt a feszültséget oldja azáltal, hogy megmutatja, hogyan távolíthatjuk el az akadályokat a változás útjából. A Katalizátor megtanít minket arra, hogyan változtathatunk meg bármit.”

Charles Duhigg, A szokás hatalma és az Okosabban, gyorsabban, jobban című sikerkönyvek szerzője

„A Katalizátor tele van anekdotákkal, tudománnyal és tanácsokkal. Létfontosságú olvasmány mindazok számára, akik változásmenedzsmenttel foglalkoznak. Egy a ritka, letehetetlen üzleti könyvek közül.”

Daniel H. Pink, a Mikor, az Eladni emberi dolog és a Motiváció 3.0 című könyvek szerzője

„Minden adott volt, hogy új Magyarország épüljön. Csupán néhány apróság hiányzott: tisztesség, mértéktartás, sportszerűség, szolidaritás.”

A hvg360 első könyvében Marabu fanyar humorú közéleti és politikai karikatúrái három kormányzati ciklus kicsinyes, felháborító, sokszor dilettáns megközelítéseiről, eseményeiről adnak pontos látleletet. A szellemes rajzokon megörökített, immár történelmi jelentőségű pillanatok megmutatják, milyen sok apró lépéssel vezettek át minket a Magyar Köztársaságból ebbe a sajátos államformába.

„Hitler és Németország sohasem volt egy és ugyanaz.”

Amikor a kegyetlen elnyomó rezsim 1933 után átvette a hatalmat, a németek azon része, akik közül a többség – nagyjából 20 millióan, a lakosság kétharmada – soha nem szavazott a nemzetiszocialistákra, igyekezett meglapulni és óvni a családját. Vidékre költöztek vagy színleg támogatták a rendszert, miközben a náci propaganda és az álhírek közepette próbálták kitalálni, mi zajlik valójában a Harmadik Birodalomban.

Az állandó fenyegetettség és létbizonytalanság ellenére sok hétköznapi ember mégis erőt merített az ellenállás valamilyen formájához, bár tudta, hogy ezzel akár az életét is kockáztatja. Többen voltak a bátor ellenállók, mint amennyiről a hivatalos statisztikák szólnak: tanárok, ügyvédek, gyári munkások, háztartásbeliek, boltosok, egyházi emberek, szakszervezeti tagok, katonatisztek, arisztokraták.

Míg a korabeli ellenállási mozgalmaknak komoly szakirodalmuk van, Catrine Clay most hat páratlan életúton keresztül elsőként mutatja be a német ellenállás egyéni formáit is. Korabeli

emlékiratokon, feljegyzéseken, fényképeken és visszaemlékezéseken alapuló, szépirodalmi igényességgel megírt könyvében végigkövethetjük azoknak a jó németeknek a sorsát, akik megszenvedték a nemzetiszocialista diktatúra, majd a nácik által kirobbantott háború éveit, és végül a bűntudattal és vádaskodással terhelt időszakot a háború után.

„A náci rémtettek zsidó áldozatai és azok a balszerencsés hadifoglyok, akik mindezeknek tanúi voltak, megérdemlik, hogy hallathassák a hangjukat.”

Auschwitzi szabotőrök című könyv egy eddig kevéssé ismert, mégis rendkívül fontos és megrázó fejezetét tárja fel a második világháború történetének. Miközben Auschwitz neve hallatán legtöbbünknek a zsidó és más vallási-etnikai alapon üldözött áldozatok jutnak eszébe, Colin Rushton könyve rávilágít arra, hogy a haláltáborban brit hadifoglyokat is fogva tartottak – köztük Arthur Doddot és társait, akik több mint másfél évet éltek túl embertelen körülmények között.

A kötet szívszorító részletességgel mutatja be, hogyan őrizték meg ezek a katonák emberségüket még a legkegyetlenebb helyzetekben is. Ételosztással, ruhával segítették a náluk is kiszolgáltatottabb zsidó rabokat, és titokban együttműködtek a lengyel partizánokkal szökések elősegítésében. Hősiességük és bátorságuk példamutató, történetük pedig megrendítően tanúsítja, hogy az emberi szolidaritás még a legsötétebb időkben is létezhet.

Az Auschwitzi szabotőrök olvasmányosan, de nagy tisztelettel mutatja be ezeket az elfeledett hősöket, akik a háború után sem kaptak elismerést vagy segítséget. Ez a könyv nemcsak történelmi ismeretekkel gazdagít, hanem mélyen megérint, elgondolkodtat, és emlékeztet arra, milyen sokféleképpen lehet embernek maradni az embertelenség közepette. Ha szeretnél egy igaz történeten keresztül hitet meríteni bátorságból és emberségből, akkor ez a könyv neked szól.

Meghekkelt teremtés egy lenyűgöző könyv a 21. század egyik legjelentősebb tudományos áttöréséről: a CRISPR/Cas-9 génszerkesztő technológiáról. Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier forradalmi felfedezésükért 2020-ban kémiai Nobel-díjat kaptak, hiszen ezzel az eljárással lehetővé vált a DNS célzott módosítása. Ez a technológia óriási lehetőségeket rejt magában az egészségügy, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén: gyógyíthatóvá válhatnak genetikai betegségek, legyőzhető lehet a rák és az éhínség. Ugyanakkor súlyos etikai és biztonsági kérdéseket is felvet, hiszen a génmanipuláció akár biológiai fegyverekhez vagy „dizájnerbébik” létrehozásához is vezethet.

Doudna ebben a lebilincselő könyvben nemcsak a technológia működését és kutatásának mérföldköveit mutatja be, hanem tudósként saját dilemmáit is megosztja az olvasóval. A *Meghekkelt teremtés* nemcsak tudományos betekintést nyújt, hanem elgondolkodtat arról is, milyen jövőt építünk ezzel a hatalommal.

Gondold újra – Fedezd fel az újragondolás erejét!

„Ha a tudás hatalom, akkor tudni, hogy mit nem tudunk, maga a bölcsesség.” De vajon miért olyan nehéz elengedni a régi meggyőződéseinket, és miért ragaszkodunk az előítéleteinkhez, még akkor is, ha azok nem visznek előre?

Adam Grant szervezetpszichológus Gondold újra! című könyvében arra mutat rá, hogy az intelligencia nem csupán a tanulás és a gondolkodás képességében rejlik, hanem abban is, hogy képesek vagyunk-e megkérdőjelezni saját nézeteinket, elengedni a már elavult tudást, és új szempontok alapján friss szemmel tekinteni a világra. Egy gyorsan változó környezetben ez a képesség kulcsfontosságúvá válik: ha rugalmasan tudunk alkalmazkodni az új helyzetekhez, könnyebben hozhatunk bölcs döntéseket és fejlődhetünk mind a munkánkban, mind a magánéletünkben.

A könyv lebilincselő történetek, tudományos kutatások és inspiráló példák segítségével vezet végig azon a folyamaton, amely révén elsajátíthatjuk az újragondolás művészetét. Megtudhatjuk, hogyan teremthetünk olyan környezetet – legyen szó iskoláról, munkahelyről vagy bármilyen közösségről –, amely támogatja az élethosszig tartó tanulást és a nyitott gondolkodást.

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan maradj nyitott az új lehetőségekre, hogyan vedd észre a saját gondolkodásod korlátait, és miként segítsd másokat is ebben, akkor ez a könyv neked szól! Engedd el a régi, már nem hasznos nézeteket, és válj még rugalmasabbá a gondolkodásodban – Gondold újra!

Adam Grant szervezetpszichológus arra keresi a választ, hogyan sajátíthatjuk el az újragondolás művészetét, és miként tehetjük az iskoláinkat, munkahelyeinket és egyéb közösségeinket az élethosszig tartó tanulás színhelyévé. Izgalmas történeteket, merész felvetéseket és meggyőző kutatási eredményeket ismertető könyvéből megtudhatjuk, hogyan maradjunk rugalmasak és nyitottak, és miként vehetjük rá erre a körülöttünk lévőket is. Ha el tudjuk engedni azokat a nézeteinket, amelyek már nem szolgálnak minket, közelebb juthatunk a kiválósághoz a munkánkban, és bölcsebb döntéseket hozhatunk az élet minden területén.

„A Gondold újra! kötelező olvasmány mindenkinek, aki a tanulás és felfedezés kultúráját szeretné kialakítani otthon, a munkahelyén vagy az iskolában. Adam Grant szeretetteljes és humoros stílusával bonyolult kutatási eredményeket tesz közérthetővé, és mindannyiunkat meggyőz arról, hogy folyamatosan kérdőjelezzük meg a régi meggyőződéseinket és legyünk nyitottak új ötletek és nézőpontok befogadására. Egyre megosztottabb világunkban minden eddiginél fontosabb, hogy megfogadjuk a tanácsait.”

- Bill és Melinda Gates, a Gates Foundation társelnökei

„Adam Grant szerint a nyitottság fejleszthető. Nála pedig senki nem alkalmasabb rá, hogy ezt a rendkívül értékes készséget megtanítsa nekünk. Zseniális könyvének megdöbbentő megállapításai hatására garantáltan újragondoljuk korábbi véleményeinket és legfontosabb döntéseinket.”

Daniel Kahneman, közgazdasági Nobel-emlékdíjas pszichológus, a Gyors és lassú gondolkodás szerzője, valamint a Zaj társszerzője

„Na ez! Pont ez az a könyv, amire most szükségünk van. Igen, a tanuláshoz összpontosítás kell. Ám a tanultak elfelejtéséhez és az újramegtanuláshoz még több összpontosítás kell – továbbá az, hogy a kényelem helyett a bátorságot válasszuk. A Gondold újra! lapjain Adam Grant kutatási eredmények és a történetmesélés segítségével megtanít felépíteni az intellektuális és érzelmi izmainkat, amelyeknek köszönhetően elég kíváncsiak maradhatunk a világra ahhoz, hogy képesek legyünk megváltoztatni. Korábban soha nem töltött el ennyi reménnyel, hogy mennyi mindent nem tudok még.”

- Brené Brown, a Bátraké az erő és a Bátraké a boldogság szerzője

Adatdetektív című könyvében Sir Tim Harford, az ismert oknyomozó közgazdász egy rendkívül időszerű és elgondolkodtató témát jár körül: miként tudjuk felismerni, ha a számokkal próbálnak meg félrevezetni bennünket? A világban zajló eseményeket, trendeket, sőt még saját életünket is gyakran számokon keresztül értelmezzük – de vajon mindig helyesen tesszük ezt? Az utóbbi években a médiában egyre több a torzított adat, álhír és tudatos félrevezetés, így a statisztikák iránti bizalom megrendült. Harford azonban arra biztat, hogy ne forduljunk el az adatoktól, inkább tanuljuk meg jól értelmezni őket.

A könyv színes példákon keresztül mutatja be, hogyan lehet a statisztikák világában eligazodni: megtudhatjuk, hogyan segítette Florence Nightingale a brit hadsereg egészségügyi reformját adatvizualizációval, vagy hogy a klímaváltozással kapcsolatos félreértések miként terjedhetnek tudományosnak tűnő számok mögé bújva. *Adatdetektív* nem csupán egy informatív olvasmány, hanem egy gyakorlati útmutató is ahhoz, hogy magabiztosabban mozogjunk az információk dzsungelében.

Ez a könyv mindazoknak szól, akik nem szeretnének vakon hinni a híreknek, hanem szeretnék megérteni a mögöttes összefüggéseket is. Ha érdekel, hogyan használhatod a józan észt és egy csipetnyi kíváncsiságot a világ megértésére, akkor ez a kötet neked való. Vásárold meg, és válj te is adatdetektívvé!

„Könyvében Tim Harford arra figyelmeztet, hogy sokszor még az adatok manipulációjára sincs szükség a megvezetésünkhöz, mert mi magunk nem akarjuk meglátni az adatok lényegét. Néha azért bukunk el, mert hibás logikát követünk, máskor előítéleteink vagy érzelmeink vezetnek félre minket. Harford aranyszabálya: legyünk kíváncsiak, és ne féljünk kérdezni. Mindeközben pedig bízzunk a statisztikában, mert a korrekt adatok közelebb vihetnek a világ megértéséhez.”

Marinov Iván, az Urbanlegends.hu szerkesztője

„Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról.”

Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

„A szeretet az, ami megengedi két embernek, hogy együtt legyenek, és szabadok legyenek. Mert ahol az egyik nem szabad, vagy egyik sem szabad, ott nincs szeretet.”
– írja Feldmár András, és ezzel szinte egy egész világlátást sűrít egyetlen mondatba. Ez a gondolat alapjaiban kérdőjelezi meg azt, amit sokan a szeretetről, párkapcsolatokról, kötődésről gondolunk.

Feldmár szerint a szeretet nem kontroll, nem kötelesség, nem kompromisszum, hanem egy állapot, amelyben két ember egymás mellett, de nem egymás rabjaként létezik. A valódi szeretet nem akarja formálni, birtokolni a másikat – hanem kíváncsi rá, és tiszteletben tartja a másik szabadságát, döntéseit, vágyait, akár még azt is, ha azok tőlünk függetlenül alakulnak.

Ez a gondolat nemcsak a párkapcsolatokra, hanem minden emberi viszonyra érvényes lehet – barátságra, szülő-gyermek kapcsolatra, munkahelyi helyzetekre is. A szabadság nemcsak azt jelenti, hogy azt teszem, amit akarok, hanem azt is, hogy felelősséget vállalok a döntéseimért, és megengedem a másiknak is ugyanezt.

A HVG Könyvek által megjelentetett válogatás Feldmár eddigi 15 kötetéből nemcsak elméleti gondolatokat kínál, hanem rengeteg személyes történetet, terápiás példát, meghökkentő, mégis felszabadító felismerést. Feldmár szókimondó, néha provokatív stílusa épp abban segít, hogy leromboljuk a belénk nevelt sablonokat, és közelebb kerüljünk önmagunkhoz – szabadon, félelem nélkül, szeretetben.

Ha szeretnéd, segíthetek ajánlani konkrét témák (pl. párkapcsolat, szülő-gyermek viszony, trauma, szabadság) szerint könyvrészleteket vagy köteteket Feldmártól.

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.