Matthew Bogdanos tengerészgyalogos ezredes, a szeptember 11-i terrortámadások rettenetes élménye után New York-i helyettes államügyészi irodáját maga mögött hagyva, beleveti magát a terrorizmus elleni „furcsa háborúba”. Szolgál Afganisztánban és Irakban, míg… Míg ott tudomást nem szerez az Iraki Nemzeti Múzeum kifosztásáról. Bogdanosban ekkor a katona vasfegyelemhez szoktatott gondolkodásmódja felett győzelmet arat az elszánt nyomozó izgatottsága és a felmérhetetlen értékű kultúrkincsek iránti rajongás: az ezredes csapata feladatait önállóan – csaknem önkényesen – kiterjeszti az iraki múzeumban történt események és az eltűnt műkincsek felderítésére.
Bogdanos ezredes a helyszíni tudósítás közvetlen erejével beszéli el a veszélyekkel telt bagdadi kalandot – a regényt, amely mégis igaz. Kétszínűség, titkok, akciók, váratlan fordulatok kavarognak a történetben, amelyben Bogdanos megpróbálja kideríteni, mi történt a páratlan műkincsekkel a háború káoszában. Élénk leírásaiban szinte látjuk a razziák pergő eseményeit, érezzük a tárgyalások feszült légkörét. Nyomon követhetjük a tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló megbeszéléseket, a széfek berobbantását, a nyomozótisztek elvegyülését a bagdadi bazárban, követhetjük a lopott műkincsek nyomát Zürichtől Ammanon, Lyonon, Londonon át – egészen New Yorkig.
A Bagdadi tolvajokban minden megvan, ami a kincsvadász- és háborús kalandregényekben, a mesésnek ható beszámoló legnagyobb erénye azonban éppen a valóság tényszerű feltárása; az, hogy végre pontos adatokkal illusztrálva láthatjuk a világhíres mezopotámiai műkincsek sorsának egyes állomásait. Bogdanos feltárja, milyen piszkos kapcsolatok működnek a nemzetközi műtárgy- és régiségkereskedelemben, korrigálja a média túlzó reakcióit és tévedéseit, tisztázódik, mit loptak el a bűnözők, mit rejtettek el és mi az, ami máig hiányzik.