Vajon emberséges-e tömegpusztító fegyvereket bevetni annak érdekében, hogy hamarabb véget érjen egy háború?

A legtöbb katonai gondolkodó a II. világháborút meg¬előző években nem a repülőgépekben látta az áttörést. Ám idealista stratégák egy kis csoportja, a „bombázó¬maffia” radikális elképzeléssel állt elő: ha a bombázá¬sokat pontossá tennék, a háborúkat teljes egészében a levegőből lehetne megvívni, és elkerülhetnék a száraz¬földi hadseregek közötti embertelen összecsapásokat és a civil veszteséget.
Malcolm Gladwell újságíró, számos bestseller nemzet¬közileg elismert szerzőjének legújabb könyve a háború idején játszódik, mégsem háborús történet: feltűnik benne egy holland zseni és házilag készített számí¬tógépe, egy álmos alabamai légierőbázis összetartó csapata, egy brit pszichopata, a Harvard alagsorában dolgozó piromániás vegyészek, valamint a világtörté¬nelem két legelszántabb tábornoka. A Bombázómaffia lebilincselő olvasmány megszállottságról, innovációról, miközben a 20. század és a modern hadviselés egyik legnagyobb erkölcsi kérdését feszegeti.

Malcolm Gladwell legújabb könyve, a "Bombázómaffia", izgalmas utazásra hív, amely a második
világháború idején játszódik, de messze túlmutat egy egyszerű háborús történeten. A könyv
középpontjában egy radikális és idealista csoport áll, akik azt hitték, hogy a precíziós bombázás
forradalmasíthatja a hadviselést. Ez a csoport, a "bombázómaffia", azt az álmot dédelgette, hogy a
háborúkat teljes egészében a levegőből lehetne megvívni, elkerülve a szárazföldi csaták borzalmait és a
civil áldozatokat.

Gladwell mesterien szövi össze a történeteket, bemutatva egy holland zsenit és házilag készített
számítógépét, egy álmos alabamai légierőbázis összetartó csapatát, valamint egy brit pszichopatát és a
Harvard alagsorában dolgozó piromániás vegyészeket. A könyv két elszánt tábornok küzdelmét is
feltárja, akik a modern hadviselés egyik legnagyobb erkölcsi dilemmájával néznek szembe: vajon
emberséges-e tömegpusztító fegyvereket bevetni a háború gyorsabb befejezése érdekében?

A "Bombázómaffia" lebilincselő olvasmány, amely a megszállottság és az innováció történetét meséli el,
miközben mélyen elgondolkodtat a 20. század és a modern hadviselés morális kérdéseiről. Gladwell
stílusa könnyed és barátságos, így a könyv nemcsak szórakoztató, hanem tanulságos is. Ha érdekel a
történelem, a stratégia vagy egyszerűen csak egy jó történet, ez a könyv neked szól. Ne hagyd ki ezt az
izgalmas és gondolatébresztő olvasmányt!

A mesterséges intelligencia (MI) már most is jelen van életünk minden területén – zsebünkben, laptopunkon, a diagnosztikában vagy éppen az önvezető autókban. De mi vár ránk a jövőben? Martin Ford jövőkutató izgalmas könyvében betekintést nyújt abba, hogy az MI milyen forradalmi változásokat hozhat, miközben arra is rávilágít, milyen kihívásokat kell leküzdenünk, hogy a technológia előnyeit a lehető legjobban kiaknázzuk.

A könyv részletesen bemutatja, hogyan segítheti az MI a klímaváltozás elleni küzdelmet, a világjárványok kezelését vagy éppen a tudományos kutatásokat. Ugyanakkor Ford nem hallgat a hátulütőkről sem: az autonóm fegyverek terjedése, a deepfake videók által okozott károk, vagy az MI előítéleteket felerősítő hatása mind aggasztó problémák. A technológia az autoriter rezsimek kezében hatékony kontrolleszközzé válhat, és növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket is.

Ez a könyv nemcsak arra ösztönöz, hogy megértsük a mesterséges intelligencia működését, hanem arra is, hogy felelősségteljesen formáljuk a jövőt, amelyet alapvetően meghatároz majd. Ha érdekel, hogyan alakíthatjuk a technológiai forradalmat úgy, hogy mindannyiunk javát szolgálja, *Jövőnk a robotok korában* kötelező olvasmány.

**Fedezd fel a világ működésének rejtett összefüggéseit!**

Mi történne, ha leállna a GPS? Hogyan alakítják életünket a robotok és a mesterséges intelligencia? Milyen szerepet játszik a kollektív intelligencia a túlélésünkben? Tim Harford, a világszerte elismert közgazdász és bestseller író, **„A gazdaság rejtett logikája”** című könyvében ezekre a kérdésekre keres választ, miközben lebilincselő történeteken keresztül mutatja be, hogyan formálták a világot a legzseniálisabb találmányok.

A téglától a blokkláncig, a postai bélyegtől a napelemekig Harford rávilágít arra, hogyan működnek a hétköznapi innovációk mögött meghúzódó mechanizmusok. Ezek az összefüggések nemcsak világunk megértésében segítenek, hanem abban is, hogy magabiztosabban alkalmazkodjunk a modern kor kihívásaihoz.

**Miért válaszd ezt a könyvet?**
🔹 **Érdekfeszítő történetek:** Fedezd fel, hogyan alakítják az életünket a tudományos és technológiai újítások.
🔹 **Szórakoztató és tanulságos:** Harford magával ragadó stílusban mesél a világ gazdasági és társadalmi működéséről.
🔹 **Hiteles szerző:** Tim Harford, a BBC műsorvezetője és számos elismert könyv szerzője, a közgazdaságtan népszerűsítésének egyik legismertebb alakja.

Ez a könyv nem csupán olvasmány, hanem izgalmas utazás a világunkat meghatározó innovációk logikája mögé. Rendeld meg most, és nézd új szemmel a körülötted lévő világot!

„Szórakoztató… Színes körkép a legzseniálisabb találmányokról, amelyek megváltoztatták az életünket, sokszor mégsem tűnnek fel.”

The Times

„Tim Harford minden könyve igazi ünnep.”

Malcolm Gladwell

„A klímaválság visszafordítása csak következmény. Valójában az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítása és az igazságosság a cél.”

Regeneráció – Egy új szemlélet a klímaválság megoldására és a világ helyreállítására

Paul Hawken és kutatótársai a *Regeneráció* című könyvben nemcsak a klímaválság visszafordítására kínálnak megoldásokat, hanem egy mélyrehatóbb célt tűznek ki: az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítását, valamint az igazságosság megteremtését. A szerzők szerint a globális problémák megoldása kizárólag átfogó szemléletváltással lehetséges, amelyben a társadalmi igazságtalanságok felszámolása és a környezetvédelmi tevékenységek szorosan összefonódnak.

A könyv gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan tehetünk a bolygónkért. Olyan innovatív megoldásokat ismerhetünk meg, mint a 15 perces városok kialakítása, az élelmiszererdők létrehozása vagy a moszatpáfrány-termesztés, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez és a fenntartható jövő megteremtéséhez.

A *Regeneráció* egy reményteljes és cselekvésre ösztönző útmutató mindazoknak, akik szeretnék jobbá tenni a világot. Ez a könyv megmutatja, hogyan lehet tudatos, lépésről lépésre kidolgozott stratégiával elkerülni az egyre közelgő klímakatasztrófát, miközben egy egészségesebb, igazságosabb világot építünk.

A könyv létrejöttét az i-Tango Kft. támogatta, amely elkötelezett az innováció és a technológiai trendek tudatosítása mellett, hogy ügyfeleik számára gazdasági előnyöket biztosítsanak.

Jó közgazdaságtan a nehéz időkre – Útmutató, ha meg akarod érteni a világot

Miért tűnik egyre bizonytalanabbnak a jövő? Mit tehetünk a klímaváltozás, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek vagy a gazdasági válságok ellen? A Jó közgazdaságtan a nehéz időkre című könyv ezekre az égető kérdésekre keres őszinte és tudományosan megalapozott válaszokat.

A közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzőpáros, Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo nem a megszokott sémák mentén gondolkodik. Könyvük egy újfajta közgazdasági szemléletet mutat be, amely nemcsak számokkal és elméletekkel operál, hanem figyelembe veszi az emberek érzéseit, viselkedését és valódi problémáit. Empirikus kutatásokra építve cáfolják a leegyszerűsítő véleményeket, és arra biztatnak, hogy ne fogadjuk el készpénznek a politikai szlogeneket – inkább gondolkodjunk együtt, emberi szempontok szerint.

Ez a könyv nemcsak azoknak szól, akik érdeklődnek a gazdaság iránt, hanem mindenkinek, aki szeretne eligazodni a világban, jobban érteni a döntéseink mögötti mozgatórugókat, és hozzájárulni egy igazságosabb jövő építéséhez. Inspiráló, elgondolkodtató és meglepően olvasmányos – olyan közgazdaságtan, ami végre rólunk szól.

„Nem minden közgazdász jár nyakkendőben és gondolkodik bankár módra. Ebben az üdítően friss szemléletű könyvben a szerzők beleássák magukat a közgazdaságtan legújabb, izgalmas kutatási területeibe. Bátran megkérdőjelezik a legégetőbb problémákkal kapcsolatban kialakult hagyományos nézeteket, és meggyőzően fejtik ki gondolatébresztő elképzeléseiket arról, hogyan lehet felkészülni a jövő kihívásaira. Ez a könyv igazi alapmű.”

– Thomas Piketty, a Párizsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, A tőke a 21. században szerzője

„Ezekben a viharos időkben, amikor csak úgy röpködnek a rosszabbnál rosszabb ötletek és politikai döntések, különösen nagy szükség van a józan észre, és a jó közgazdaságtanra. Ez a számos témát felölelő, lebilincselő stílusú könyv, rengeteg kérdést tisztáz. A szerzők elemi erővel döbbentenek rá, van még bőven mit tanulnunk. Kötelező olvasmány!”

– Daron Acemoglu, az MIT Elizabeth és James Killian ösztöndíjas közgazdász professzora, a Miért buknak el nemzetek? társszerzője

„A közgazdaságtan akkor válik igazán érdekessé és bonyolulttá, amikor elvont megállapításait összevetjük a sokszínű valósággal. A könyv szerzői mesterei ennek. Rengeteg kísérletet végeztek, és több száz tanulmányon rágták át magukat, hogy megtalálják a gazdasági viselkedés mintázatait alakító érzelmi és lelki tényezőket. Következtetéseiket mindenképpen figyelembe kellene venni a gazdaságpolitikai elemzéseknél és döntéseknél. Könyvük rendkívül gondolatébresztő és motiváló.”

– Robert Solow, Nobel-emlékdíjas közgazdász, az MIT emeritus professzora

„Nagyszerű munka! A szerzők zseniális módon világítanak rá napjaink legnagyobb kihívásaira és megoldatlan problémáira, többek között a migrációra, a nemzetközi kereskedelemre, a klímaváltozásra és az egyenlőtlenségre. Ha ebben az évben – vagy évtizedben – csak egy gazdaságpolitikai könyvet olvas el, mindenképpen ezt válassza!”

– Cass R. Sunstein, a Harvard Egyetem Robert Walmsley ösztöndíjas professzora

„Banerjee és Duflo újraértelmezi a közgazdaságtan szerepét. Mindketten makacs optimizmussal hiszik, hogy a jó közgazdaságtan hozzájárulhat legégetőbb problémáink megoldásához. Könyvük rendkívül informatív, ugyanakkor érzelmileg is felemelő.”

– Pinelopi Goldberg, a Yale Egyetem Elihu ösztöndíjas közgazdász professzora, és a Világbank-csoport vezető közgazdásza

„Keresve sem találhatnánk jobb idegenvezetőt, mint Hannah Fry, aki gördülékenyen, izgalmas történeteken keresztül mesél a mesterséges intelligencia olykor ijesztő, olykor lenyűgöző világáról.”

Tim Harford, Az oknyomozó közgazdász és A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés szerzője

Napjainkban a legkülönbözőbb területeken – az orvoslástól a közlekedésen át az igazságszolgáltatásig – számos kérdést mérlegelhetünk a mesterséges intelligencia segítségével: milyen termékeket fogyasszunk, milyen gyógymódok közül választhatunk, vagy ki érdemel börtönbüntetést. De vajon a szakemberek vagy a számítógépek a megbízhatóbb tanácsadók? Mennyiben támaszkodhatunk az előbbiekre vagy az utóbbiakra? Emberi vagy gépi döntés alapján határozható-e meg biztosabban, ki lesz visszaeső bűnöző, melyik film lesz kasszasiker és egy esetleges légi katasztrófa során milyen manőverrel menthetőek meg az utasok?

Hannah Fry matematikus, A szerelem matematikája szerzője, az Emberek és gépekben többek között ezeket a kérdéseket boncolgatva mutatja be a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi gyakorlatait és korlátait, az ebben rejlő lehetőségeket, és választ ad arra is, tartanunk kell-e attól, hogy a jövőben a gépek veszik át felettünk az irányítást.

Milyen szerep jut a közgazdaságtudósoknak a történelmi pillanatokban?

Hogyan viselkedett volna Marx, ha a 20. században él Budapesten?

Miért kellene bátrabban oktatni a közgazdaságtant?

A mindenkori értelmiségi, tudós ember nem légüres térben létezik. Tudományterülete sürgető kérdéseinek megoldása mellett folyamatosan mérlegelni kényszerül, mi a szerepe az őt körülvevő világ alakításában. Mindegy, hogy a kommunista munkásmozgalom elméleti hátterének megalapozójáról van szó a 19. századi Londonban, esetleg Nagy Imre reformprogramját dolgozza ki 1956-ban Budapesten vagy éppen Kína gazdaságának piaci átalakulását segíti tanácsadóként – a gondolkodónak vállalnia kell a felelősséget elméleteinek és tetteinek hatásáért.

A Töprengésekben összegyűjtött gondolatébresztő előadásokban és véleménycikkekben Kornai János nemzetközileg elismert közgazdász, akadémikus, professor emeritus kíméletlen és őszinte (ön)kritikával tekint vissza sorsfordító időszakokra, a saját és kortársai döntéseire és szerepvállalására, valamint egyéb lehetséges viselkedésmódokra. A high tech korszakban talán minden eddiginél fontosabb, hogy a filantróp professzor útmutatása nyomán végiggondoljuk, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak a világ alakításában és a határaink feszegetésében.

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.

Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.

De lehet, hogy mégsem igaz?

Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.

Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője

Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője

The New Yorker

RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.

A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.

„A szegénység nem jellemhiba, hanem pénzhiány” (Poverty isn’t a lack of character; it’s a lack of cash) című TED-előadását több mint 3 millióan nézték meg.

Narratív közgazdaságtan – Hogyan formálják a történetek a gazdasági döntéseinket?

Hogyan befolyásolják a gazdasági döntéseinket a látszólag jelentéktelen történetek? Robert Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász "Narratív közgazdaságtan" című könyvében bemutatja, hogy a gazdaság nem csupán racionális számítások és elemzések eredménye, hanem a közösségi médiában és a sajtóban terjedő történetek is komoly hatással vannak a döntéseinkre.

Shiller szerint a gazdasági válságok előrejelzéséhez és a piaci problémák kezeléséhez szükség van a gazdasági narratívák elemzésére, hiszen a történetek, akár igazak, akár hamisak, hatással vannak a piaci viselkedésre és a gazdasági események alakulására. A könyv új megközelítést kínál, és példákkal mutatja be, hogyan alakíthatják a történetek a gazdasági világot, akár válságokat, egyenlőtlenségeket vagy háborúkat is eredményezve. Ha érdekel, hogyan hatnak ránk a gazdasági narratívák, és hogyan alkalmazhatjuk ezt a tudást a gazdaság jobb megértésére, a "Narratív közgazdaságtan" elengedhetetlen olvasmány.