A Sonny Boy egy olyan ember memoárja, aki nem tart már semmitől és nem akar többé a közönség előtt titkolózni. A nagy szerepek, a meghatározó szakmai együttműködések, a lényeges kapcsolatok a helyükre kerültek az életében, a szórakoztatást és a művészetet magas színvonalon hozta közös nevezőre.
Al Pacino mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli, művészileg kiteljesedett életében mindig is a céltudatosság és a szeretet volt az iránytű. A szerelmed cserben hagyhat, az ambícióidat letörhetik, azok a fények, amelyek vakítóan rád ragyogtak, idővel elhalványulhatnak. De a szakmád, a színészmesterség iránt táplált mély szeretet, elkötelezettség és szenvedély végigkísér az utadon.
Az egyes szám első személyben megírt életrajzban a színész egy különleges utazáson társául fogadja az olvasót. Őszintén feltárja előtte karrierje meghatározó pillanatait, nehéz döntései okát, és a legszemélyesebb érzéseit, gondolatait – annak történetét, hogyan lett a kis bronxi Sonnyból – ahogy a barátai becézték – Hollywood ünnepelt, Oscar-díjas színészfejedelme.

„Mit tesz az ember, ha egy gyilkosságot megörökítő fényképre bukkan?”

A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. A világszerte elismert holokausztkutató, Wendy Lower megrázó fényképet talál: egy ukrán lövész puskája centiméterekre van egy nő fejétől, aki egy mezítlábas kisfiú kezét fogja.
Nyomozni kezd a kép eredete, körülményei, szereplői – az áldozatok, a gyilkosok és a fotós személyazonossága – után; rétegről rétegre illeszti össze a szörnyű tragédia részleteit. Ukrajnába, Németországba, Szlovákiába, Izraelbe és az Egyesült Államokba utazik, hogy az ott fellelhető történelmi dokumentumok és a túlélők beszámolói alapján döbbenetes információkat tárjon fel az ukrajnai tömegmészárlásokról. A szurdok méltó emléket állít a több mint ötvenezer férfinak, nőnek és gyermeknek, akiket zsidó származásuk miatt lőttek agyon, az emlékezet segítségével visszaadja az elfeledett áldozatok nevét és helyreállítja a becsületüket.

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia.
A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is.

Életre szóló kötelékek, botrányos viszonyok, tiltott románcok, viharos kapcsolatok. A Nagy szerelmek a történelem legszenvedélyesebb és legtragikusabb szerelmi történeteit tárja elénk, Antonius és Kleopátra izzó szenvedélyétől kezdve Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre nyitott kapcsolatán át Michelle és Barack Obama boldog házasságáig.
A szerelem gyakran nem csak két ember magánügye: formálhatja a történelmet éppúgy, mint a közgondolkodást, a szexuális normákat, követendő példaként, akár intő jelként is szolgálhat eljövendő generációknak. A gazdagon illusztrált kötet bebizonyítja, hogy a szerelemnek annyi arca van, ahány szerelmespár él a világon.

„Arra a következtetésre jutottam, hogy én valójában nyilván francia vagyok, csak erről mindenki elfelejtett felvilágosítani.”

A francia konyha művészete című legendás szakácskönyv szerzője, Julia Child 1948-ban érkezett Párizsba a férjével. Alig beszélt franciául és a főzéshez sem konyított, azonban hamar rájött, hogy Franciaország az ő „szellemi hazája”, a főzés pedig a szenvedélyévé vált. Szerelmes lett a francia konyhába, az ízeibe, a történetébe, a végtelen variációiba, a szigorú alapelveibe, a kreativitásába és a csodálatos emberekbe.

Julia szórakoztató memoárjából megismerjük a francia nyelv és a francia konyha elsajátításáért vívott küzdelmeit, hányattatásait a híres Cordon Bleu főzőiskolában, nagy sikerű könyve és televíziós főzőműsora születésének körülményeit, és közel ötven évig tartó, csodálatos házasságát. Az Életem Franciaországban az ételek és az élet végtelen élvezetéről és a gasztronómia történetének legszerethetőbb, legszínesebb egyéniségéről szól.

A könyv ihlette filmsorozat, a Julia összes évada elérhető az HBO Max kínálatában.

„Az anyai hivatás az, hogy példaképek legyünk, ne mártírok. Már nem olyan anya vagyok, aki szép lassan meghal a gyermekeiért, hanem felelősségteljes anya, aki megmutatja nekik, hogyan éljenek teljes életet.”

Sok nő fejében állandóan ott munkál egy tanult belső hang, amely arra utasítja, hogy jó anya, társ, barát, munkatárs vagy hallgatóság legyen – szelíd, támogató és önfeláldozó. Meggyőződésünk, hogy nőként minden területen meg kell felelnünk a külvilág elvárásainak. Ugyanakkor napról napra enerváltabbak, motiválatlanabbak vagyunk.
Glennon Doyle író, LMBTQ-influenszer The New York Times bestellerkönyve bensőséges memoár és egyben kiáltvány minden nő számára. Életének epizódjain, válása és új szerelmével, Abbyvel alapított mozaikcsaládja bemutatásán keresztül mesél arról, miként küzdött az önazonosságért, amit környezete már kislány korától igyekezett megzabolázni és szűk keretek közé szorítani. Történetét olvasva elkezdhetünk bízni magunkban annyira, hogy képesek legyünk határokat húzni, megbékéljünk a testünkkel, tiszteljük a dühünket és a szívfájdalmunkat, és felvállaljuk legmélyebb ösztöneinket. Saját kiteljesedésünk ugyanis az egyetlen hiteles út afelé, hogy családunk tagjai is felszabadult, teljes életet élhessenek.

„Glennon Doyle könyve rávilágít arra, mit jelent ma nőnek lenni. Minden fejezetben találtam számomra nagyon fontos üzeneteket.”
Reese Witherspoon

„Rudi megtalálta a módját, hogyan harcoljon Adolf Hitler ellen. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy – tizenévesen – a II. Világháború egyik legnagyobb hősévé vált.”

A tizenkilenc éves, zsidó származású, szlovák Rudolf Vrba Auswitz rabjaként szembesül a kegyetlenkedésekkel. Társával, Alfred Wetzlerrel hónapokon át készülnek arra, hogy megvalósítsák a lehetetlent: bármi áron meg akarnak szökni a náci katonák által szigorúan őrzött táborból, hogy beszámolhassanak a világnak az ott zajló rémtettekről. Veszélyekkel teli küldetésük végül sikerrel jár. Vallomásuk Vrba–Wetzler-jelentésként, avagy Auschwitz-jegyzőkönyvként válik ismertté, és felháborítja a közvéleményt. Világszerte vezető politikusok követelik a táborokba tartó vonatok azonnali leállítását, így a két fiatal hősiessége több mint százezer, főképp magyar származású zsidót ment meg a deportálástól.

Steve Sheinkin lebilincselő módon meséli el ezt az igaz történetet, amely az emberi szellem diadalát ünnepli a gonoszság felett, emléket állítva a bátorságnak, hitnek és kitartásnak.

Melyik csata hozott meghatározó fordulatot a szövetségesek számára a II. világháború végső kimenetelét illetően?

Miért történhettek meg a holokauszt szörnyűségei?

Hogyan járult hozzá a II. világháború az európai nagyhatalmak meggyengüléséhez, és miképp teremtett lehetőségeket új erőközpontok kialakulásához?

A második világháború nagykönyve közérthető, olvasmányos stílusban ad szakszerű válaszokat sok egyéb kérdésre is, sokoldalúan rávilágítva az események politikai, stratégiai és technológiai hátterére. Számos képpel, grafikonnal és egyéb ábrával illusztrálva mutatja be a világtörténet eme fájdalmas, ugyanakkor heroikus időszakát, hogy átfogó képet kapjunk, hol, mikor, mi, miért és hogyan történt.

A vizuálisan is megragadó, lényegre törő kiadvány különösen hasznos azoknak a diákoknak is, akik a téma iránt jobban érdeklődnek. Mindemellett a könyv izgalmas részletekkel, újonnan feltárt összefüggésekkel szolgálhat a témában jártasabb olvasóknak, de még a korszakot mélyebben ismerő oktatóknak és kutatóknak is.

Madonna több mint popsztár. Olasz származású amerikai előadó, akit egyenesen a pop királynőjeként tartanak számon. Nem véletlenül nevezte Beyoncé az anyakirálynőnek: generációk ízlését és világlátását befolyásolta, nők millióinak tanította meg, hogyan vállalják fel a vágyaikat és a véleményüket. Amióta az 1980-as évek elején színre lépett, folyamatosan borzolja a kedélyeket, sorra dönti a tabukat, kísérletezik a legkülönfélébb műfajokkal és minden alkotásában megújul. Megújította videóklipjeivel a műfaj sajátosságait. Táncos, énekes, színész, zeneszerző, filmrendező, stílusikon, politikai és melegjogi aktivista, szókimondó feminista. Éles politikai, kulturális vallási és szexuális témafelvetései szakmai elismeréseket és vitákat hoztak karrierjének. A hétszeres Grammy-díj győztes énekesnő sikerei mellett egy izgalmas életutat is magáénak tudhat.

Mary Gabriel lebilincselő memoárjában korunk egyik, ha nem a legnagyobb női bálványának életútját mutatja be a detroiti évektől a szupersztárrá válásig. A könyvet – amelynek megírását ötéves kutatómunka előzte meg – különösen izgalmassá teszi, hogy a szerző Madonna karrierjét nem popzenei vákuumban ábrázolja. Betekintést kapunk a különböző szubkultúrákba és azokba a társadalmi változásokba is, amelyek befolyásolták Madonna életszemléletét, alakították a személyiségét és meghatározták a kreativitását, hogy aztán azzá a művésszé váljon, aki máig ható változásokat indított el a világban. Mert Madonna több mint popsztár.

Ha megkérdeznénk az embereket, hogyan jellemeznék Soros Györgyöt,
valószínűleg különböző és látszólag ellentmondásos válaszokat
kapnánk. Kicsoda valójában Soros György?

A magyar származású üzletember nemcsak a világ leggazdagabb embereinek, de a legnagyobb mecénásainak is egyike. Világszerte ismert politikai filantrópiájáról, progresszív gondolkodásáról, a nyílt társadalom érdekében tett erőfeszítéseiről, kereskedői és befektetői sikereiről, a sajtószabadság és a liberális demokrácia iránti elkötelezettségéről. Támogatja az LMBTQ-mozgalmakat, elszántan küzd a faji megkülönböztetés ellen, és mindig is határozottan kiállt a kommunizmussal, majd a kapitalista „fenyegetéssel” szemben. Jól ismert ugyanakkor a szélsőjobb fő ellenségeként is, a nacionalisták, populisták, autoriter rezsimek és antiszemiták folyamatos támadásainak célpontjaként. Hazánkban az Orbán-kormány alatt szitokszóvá vált a neve, és első számú közellenségként óriásplakátokon jelenítették meg, habár a szovjet birodalom összeomlása után Kelet-Európa, azon belül is Magyarország legfőbb pártfogójaként támogatta az ország demokratikus átalakítását, valamint európai uniós csatlakozását. Rendkívüli, sokrétű jellemét mindeddig egyetlen életrajz sem volt képes megragadni.

Ebben az ambiciózus és őszinte könyvben Soros régi kiadója, Peter L. W. Osnos értelmiségiek, újságírók, tudósok, cégvezetők és nonprofit szervezetek vezetőinek írásait gyűjtötte össze, hogy teljes és árnyalt képet alkothassunk Soros Györgyről. E nézőpontok kaleidoszkópján keresztül érzékletes portré rajzolódik ki e figyelemre méltó ember egyedülálló hatásáról.

Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?

Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot a félelemet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett.

Szergej Gurjev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvükben a tekintélyelvűség ezen új formáját írják le, miközben bemutatják a spindiktátorok felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit hatalmuk fenntartására. Ezek közül kiemelkedik a hozzáértés imázsa, a demokratikus intézmények felhasználása a demokrácia aláásására, valamint a fokozott nemzetközi szerepvállalás annak érdekében, hogy még nagyobb hírnévre és pénzügyi befolyásra tegyenek szert. A könyvből és a politikusi portrékból az is kiderül, hogy a mai tekintélyelvű vezetők miben hasonlítanak a spin doctorokra, és miben különböznek az olyan diktátoroktól, mint Kim Dzsong Un, Bassár el-Aszad, valamint Hszi Csin-ping.

Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa?

Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot?

Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika?

Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött?


A kommunizmus összeomlásakor Magyarországnak történelmi lehetősége adódott a tartós és virágzó demokrácia, a versenyképes gazdaság és a jólét megteremtésére. Ezt az esélyt azonban az ország vezetői szinte kezdettől elvesztegették. A Fidesz alapítása utáni időszak tehetséges, bátor fiatal demokratái még a centrista liberális, nyugatos értékrend hívei voltak, közülük sokan viszont néhány évvel később már értetlenül álltak Orbán Viktor és az őt feltétel nélkül követők pálfordulásai előtt.
Közéjük tartozott Szelényi Zsuzsanna is, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból. Az elmúlt három évtized politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait bemutató, átfogó és lényegretörő elemzését alapos kutatások és személyes élmények teszik hitelessé. Az összetett folyamatokat közérthetően bemutató könyvéből végigkövethetjük a kritikát és kompromisszumot nem tűrő állampárt felemelkedését, a korrupcióra és megosztásra alapozó politika térnyerését, a jogállamiság kereteinek lebontását, a szabad és tiszta választások ellehetetlenítését, valamint a sajtószabadság lezüllesztését.
Megismerjük továbbá Orbán pragmatizmusának hátterét, hogy miért vált oroszellenesből oroszbaráttá, befogadóból kirekesztővé, aktív kordonbontóból a szimbolikus politizálás hívévé. A hvg360 legújabb kötete, a Szétzilált ország nemcsak leleplezi, hogy a látszólag ideológiák mentén zajló politika miként szolgálja valójában egy szűk kör egyéni érdekeit és meggazdagodását, de egyben optimista vízió arról, hogy a tanulságokra építve egy civilizált, képzett, jövőbe tekintő közösséggel esélyünk lehet a demokrácia helyreállítására.


„Szelényi Zsuzsa részt vevő megfigyelőként írt könyve személyes hangvételű, nagyívű áttekintés a magyarországi demokrácia születéséről és leépüléséről. Az ideológiától a gazdaságon át a külpolitikáig aprólékos adatok és a szereplőkkel kapcsolatos empatikus meglátások alapján áll össze az a magyar történet, amit az évek során átélni, majd a könyvben egyben elolvasni egyaránt mélyen megrendítő tapasztalat.”

Győrffy Dóra, politológus-közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora


„Szelényi Zsuzsa könyve az eddigi egyik legértékesebb hozzájárulás az Orbán-rendszer megértéséhez. […] Nagy szolgálatot tehet a hazai közönségnek: talán az első olyan nagyobb munka, amely érthetően, élvezetesen megírva, de közben történeti és jelenbeli összefüggéseiben, az európai politikát is párhuzamosan értékelve, szerteágazó tudással tárja fel a mindegyikünk életét befolyásoló politikai valóságot, amit kevesen hoznak létre, de sokan – végső soron közösen – engedünk formálódni.”

dr. Béndek Péter, filozófus

„A bizánci mozaikok készítőinek időnként le kellett mászniuk az állványról, hogy lássák, mit alkottak. Szelényi Zsuzsanna megtette ezt helyettünk. Az egykori ősfideszes képes a legközelebbi ismerőjeként is távolról tekinteni az országra és Orbán Viktor rendszerére. Lendületesen, mégsem kapkodva kísér végig az elmúlt bő három évtizeden, és segít megfejteni, helyükre tenni a közelről disszonánsnak tűnő, ellentmondásos elemeket is.”

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője

A szerzőről:

Szelényi Zsuzsanna a nemzetközi kapcsolatok szakértője, demokrácia kutató, korábbi országgyűlési képviselő, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének programigazgatója. Tanulmányait az ELTE-n, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, valamint a bostoni Tufts Egyetemen végezte. A rendszerváltás után a Fidesz tagja és országgyűlési képviselője, később az Együtt egyik alapítója és országgyűlési képviselője volt. Tizenöt éven át tevékenykedett az Európa Tanács tisztviselőjeként. A berlini Robert Bosch Academy Richard von Weizsäcker ösztöndíjasa volt. Könyve Tainted Democracy – Viktor Orbán and the Subversion of Hungary címmel az Egyesült Királyságban is megjelent.

Vajon emberséges-e tömegpusztító fegyvereket bevetni annak érdekében, hogy hamarabb véget érjen egy háború?

A legtöbb katonai gondolkodó a II. világháborút megelőző években nem a repülőgépekben látta az áttörést. Ám idealista stratégák egy kis csoportja, a „bombázómaffia” radikális elképzeléssel állt elő: ha a bombázásokat pontossá tennék, a háborúkat teljes egészében a levegőből lehetne megvívni, és elkerülhetnék a szárazföldi hadseregek közötti embertelen összecsapásokat és a civil veszteséget.
Malcolm Gladwell újságíró, számos bestseller nemzetközileg elismert szerzőjének legújabb könyve a háború idején játszódik, mégsem háborús történet: feltűnik benne egy holland zseni és házilag készített számítógépe, egy álmos alabamai légierőbázis összetartó csapata, egy brit pszichopata, a Harvard alagsorában dolgozó piromániás vegyészek, valamint a világtörténelem két legelszántabb tábornoka. A Bombázómaffia lebilincselő olvasmány megszállottságról, innovációról, miközben a 20. század és a modern hadviselés egyik legnagyobb erkölcsi kérdését feszegeti.

Wim Aloserij, egy átlagos holland férfi, aki sem politikai meggyőződése, sem vallási vagy identitásbeli okok miatt nem tartozott a náci üldözöttek közé, a második világháború során mégis a történelem kegyetlen eseményeinek sodrásába került. Nemcsak három koncentrációs tábort, de a Cap Arcona német börtönhajó bombázását is túlélte. Ám mostoha életkörülményei ellenére mindvégig az alapvető emberi értékek mentén hozza meg döntéseit, segíti sorstársait, és a háború után képes gyűlölködés nélkül új életet építeni családja számára.

Az utolsó túlélő nyers, őszinte betekintést nyújt a háborús hátország brutális valóságába, az üldözöttek állandó félelmébe, a koncentrációs táborok kegyetlen világának hierarchiájába és abszurd szabályrendszerébe. Aloserij több évtizednyi csend után osztja meg történetét, melyet a szerző személyes interjúk és közös táborlátogatások révén, számos eredeti fotóval kiegészítve dokumentál. Ez a megrázó élettörténet nem csak a túlélés fizikai, hanem az emberi lélek rendíthetetlenségének és az újrakezdés képességének tanúbizonysága is.

Az esetlen kis drámaszakkörösből karizmatikus varázslóvá váló Tom Felton gyerekkora minden volt, csak hétköznapi nem. Korán hírnevet szerzett, és mindössze tizenkét évesen hirtelen a rivaldafényben találta magát, amikor megkapta a Harry Potter-filmek Draco Malfoyának ikonikus szerepét.

Tom a védjegyévé vált humorral most először őszintén vall arról, milyen is volt a mozivásznon, a varázslóvilág tagjaként felnőni. Mindent elmesél a nagy áttörésről, a forgatásról, a tíz év alatt szerzett tartós barátságokról, de olvashatunk a hírnév előnyeiről és hátrányairól, és arról is, hogyan boldogult felnőttként a forgatás befejezése után.

Készüljünk a nagy találkozásra egy hús-vér varázslóval!

A könyv e-könyv formátuma itt érhető el: https://hvgkonyvek.hu/konyv/e-konyv-tul-a-varazslaton

A második világháború alatt Hollandiában a Brilleslijper testvérpár, Lien és Janny, kiemelkedően fontos szerepet játszott az ellenállási mozgalomban. Tevékenységük közé tartozott hamis okmányok készítése, röpiratok terjesztése és egy titkos menedékhely, a „Magas Fészek” üzemeltetése egy eldugott erdei házban. Itt nem csak partizánoknak nyújtottak rejteket, hanem elismert művészeknek is, létrehozva ezzel egy reményt és összetartozást sugárzó közösséget. Tragikus fordulatként a helyet azonban felfedték, és a testvérek Auschwitzba deportálták – ugyanazzal a transzporttal, amely Anne és Margot Frankot is. A tábori élet poklában a testvérek szoros kapcsolatot ápoltak a Frank lányokkal, és a szenvedés ellenére sem veszítették el emberiességüket és reményüket.

A "Nővérek Auschwitzban" című könyv a Brilleslijper testvérek életét és a holland ellenállás történetét dolgozza fel a második világháború poklában. A szerző által használt családtörténeti források, kordokumentumok és eredeti fotók együttesen adják vissza az eseményeket, amikor a veszély ellenére is sokan vállalták az életük kockáztatását, hogy segítsenek a nácizmus áldozatain. A mű kiemeli a bátorság, a szolidaritás és a szeretet erejét a legborzalmasabb körülmények között is, méltó tiszteletadással a Brilleslijper testvérek és az ellenálló mozgalom tagjainak emlékének.

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk.

Otto English, újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció.

A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat - akár még a történészek is.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez?

Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben?

Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban?

Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa.

A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.

Elképzelhető-e, hogy az MI jobban ismerjen minket, mint mi saját magunkat?

Miért nem lesz számunkra biztonságos a volán mögé ülni az önvezető járművek világában?

Jogában és hatalmában áll-e majd a gépeknek az emberi élet kioltásáról dönteni?

Vajon a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valóságból létrejövő X-valóságot meg tudjuk különböztetni környező világunktól?

A 21. században a mesterséges intelligencia segítségével a technológiai fejlődés soha nem tapasztalt jólétet teremt majd: az emberek és gépek közötti szorosabb és összetettebb kapcsolat forradalmasítja az egészségügyet és az oktatást, és merőben új kommunikációs és szórakozási formáknak ad teret. Miközben az MI fokozatosan megszabadít minket a rutinszerű munkától, gazdasági és társadalmi berendezkedésünk újjászervezése kockázatokat is hordoz, például az autonóm fegyverek és az intelligens technológiák területén. A mesterséges intelligencia elterjedése feltartóztathatatlan, nekünk pedig érdemes felkészülnünk – a ragyogó lehetőségekre éppúgy, mint arra is, hogy az általunk ismert életre akár halálos fenyegetést jelenthet.

Li Kaj-fu, a Google China korábbi elnöke és Csen Csiu-fan sci-fi-író tíz izgalmas novellában és a történeteket kísérő elemzésben mutatja be vízióját arról, milyen lesz a világ 2041-ben, összevetik a technológiai fejlődés valószínűsíthető útját a társadalomra gyakorolt hatásával. Emlékeztetnek arra, hogy még mindig kizárólag az emberiség alakítja saját sorsát, miközben nagyon időszerű betekintést kapunk arról is, hogy miként építhet hidat a mesterséges intelligencia a múlt megoldatlan problémái és a jövő új lehetőségei között.

„A birkenaui munkatáborból írok neked, ahol jelenleg tartózkodom. Egészséges vagyok, dolgozom, és várom a híreidet.”

A II. világháború idején a koncentrációs táborok foglyai részt vehettek a Briefaktion nevű propagandaprogramban, amely lehetővé tette számukra, hogy szigorúan szabályozott körülmények között leveleket küldjenek hozzátartozóiknak. 1942 és 1945 között, több ezer ilyen levelet írtak és kaptak azokra választ is szintén szabályozott formában.

Karen Taieb történész munkájában huszonkét fogoly élettörténetét tárja fel az olvasó számára, beleértve azoknak a leveleknek a történetét is, amelyek a háború előtti életükről, családjukról, és elfogásuk körülményeiről szólnak. Ezek a levelek – melyek szerencsés esetekben átcsúsztak a cenzúrán – betekintést engednek abba, hogyan élték meg a foglyok a mindennapos kínzásokat, a nélkülözést, és hogyan merítettek erőt a gondolatból, hogy szeretteik talán biztonságban vannak. A felszabadulás utáni levelek már a túlélők mély fájdalmáról, a szeretteik elvesztése miatti bűntudatról, és a nácik iránti haragról szólnak. E levélváltások kegyetlen időkből származnak, mégis az emberi kapcsolódás mély és megható dokumentumai.

„Minden egyes új levél fontos, mert feltár egy életet, egy sorsot, visszaadja a méltóságát egy embernek, aki nem csak egy név az emlékfalon. Ezek a levelek lehetőséget kínálnak arra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk az eltűntekkel: a saját kezükkel írt sorok életük egy pillanatáról adnak tudósítást, és sajnos sokakról ez az utolsó nyomunk.”