Hogyan juthat eltérő megállapításra egy orvos egyazon röntgenfelvétel alapján a hét különböző napjain?

Miért nem mellékes egy megbeszélésen a megszólalási sorrend?

Miért eredményesebbek az algoritmusok az előrejelzések megfogalmazásában, mint az emberek?

Daniel Kahneman, a közgazdasági Nobel-emlékdíjas pszichológus, a Gyors és lassú gondolkodás című könyvében a döntéshozást nehezítő szisztematikus hibákat és torzításokat vizsgálta. Most világhírű szerzőtársaival, Olivier Sibonyval, a Döntéshozatali csapdák szerzőjével és Cass R. Sunsteinnel, a Nudge társírójával közösen írt új könyvükben arra keresik a választ, miért térhetnek el egymástól azok a döntések, amelyeknek egyformáknak kellene lenniük.

A válasz az emberi döntéshozást zavaró zaj jelenségében keresendő. Objektívnek hitt döntéseinket – különösen azokat, amelyeket szervezetek képviseletében hozunk meg – olyan mellékesnek vélt tényezők is befolyásolhatják, mint az időjárás, a napszak vagy a pillanatnyi hangulatunk. A szerzők tudományos eredményekre és kutatásokra támaszkodva – a kriminalisztikától a gyermekvédelmen át a teljesítményértékelésig – a legkülönfélébb területeken világítanak rá, hogy ahol döntések születnek, ott jelen van a zaj is.

A könyv megmutatja, hogyan ismerhetjük fel a zajt, és milyen stratégiákkal küszöbölhetjük ki, hogy sokkal jobb döntéseket hozhassunk az élet minden területén. A szerzők részletesen bemutatják, hogyan hat a zaj a döntéshozásra, és gyakorlati tanácsokat adnak arra, hogyan csökkenthetjük a zaj hatását, hogy objektívebb és megalapozottabb döntéseket hozhassunk.

A coaching még hatékonyabbá válhat a rajzolás segítségével, amely a vizualizáción alapuló gondolkodást és tanulást segíti elő. Járdán Tamás és Pataki Anna, a coaching by drawing™ módszer kidolgozói, egy innovatív eszköztárat hoztak létre, amely támogatja a mélyreható változás elindítását a coaching folyamatokban. A módszer lehetővé teszi, hogy a résztvevők gyorsabban megértsék és feldolgozzák saját helyzetüket, problémáikat, valamint könnyebben megtalálják a megoldásokat.

Könyvükben a szerzők 33 rajzos coachingeszközt mutatnak be, amelyek egyszerűek, de sokféle helyzetben jól használhatók. Ezek az eszközök bárkinek hasznosak lehetnek, aki mások támogatásával foglalkozik: legyen szó coachról, tanárról, edzőről vagy bármely segítő szakma képviselőjéről. A módszert azok is sikeresen alkalmazhatják, akik saját fejlődésükön dolgoznak. Az eszközök használatához nem szükséges különleges rajztudás; elég egy toll és egy papír, hogy elinduljunk az önismeret és fejlődés útján.

A könyv praktikus és érthető útmutatást nyújt a rajzolás lépéseiről, a coaching során feltehető kérdésekről, és mindennapi példákkal is illusztrálja a módszer alkalmazását. Hasznos tippekkel gazdagítva inspirál, hogyan lehet a rajzos coachingot beépíteni a mindennapi gyakorlatba, ezáltal új perspektívákat nyújtva a résztvevők számára.

A Coaching by Drawing™ módszer a gyakorlatban: Járdán Tamással és Pataki Annával Osvárt Andrea beszélget

Mit tanulhatunk vezetőként a NASA űrhajósaitól az együttműködésről?

Mit tanulhatunk vezetőként a NASA űrhajósaitól az együttműködésről? Odüsszeuszra vagy John Wayne-re tekintsünk példaképként? Milyen tanulságokkal szolgál Paul, a jóspolip a döntéshozatalra nézve?
Döntéshelyzetekben, legyen szó megtakarításainkról vagy üzleti ügyletekről, gyakran hibázunk, és ezek a hibák szisztematikusak. A kognitív torzítások, vagyis gondolkodási hibák, még akkor is tévútra vihetnek, ha tudatában vagyunk létezésüknek.
Olivier Sibony stratégiaoktató és vezetői tanácsadó könyve a viselkedéstudomány és a kognitív pszichológia legújabb eredményein alapul. Esettanulmányokon keresztül olyan módszereket és folyamatokat mutat be, amelyek a kollektív intelligenciát kiaknázva segítenek jobb döntések meghozatalában az üzleti és a magánéletben.
A NASA űrhajósai példát mutatnak az együttműködés fontosságáról; az űrben a csapatmunka életbevágó. Vezetőként tanulhatunk tőlük a közös célok eléréséről és a csapattagok erősségeinek kihasználásáról.
Paul, a jóspolip, aki híressé vált a 2010-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek előrejelzésével, arra emlékeztet minket, hogy a döntéshozatalban néha az ösztönök és megérzések is szerepet játszhatnak. Bár a tudományos módszerek és adatok alapvetőek, néha különös források is értékes tanulságokkal szolgálhatnak.
Sibony könyve gyakorlati útmutatást nyújt arra, hogyan kerülhetjük el a kognitív torzításokat és hogyan hozhatunk jobb döntéseket. A kollektív intelligencia, az együttműködés és a különböző vezetői stílusok kombinálása segíthet hatékonyabbá válni mind az üzleti, mind a magánéletben.

„Mesteri bevezető a korszerű vezetői döntéshozatal rejtelmeibe. És meglepően élvezetes olvasmány.”

Daniel Kahneman, a Gyors és lassú gondolkodás szerzője, valamint a Zaj társszerzője

„Végre! A gyakorlatban is használható, több évtizedes tudományos kutatásokon alapuló tanácsok vezetőknek. Szabatos, pontos és elfogulatlan. Imádom ezt a könyvet!”

Angela Duckworth, a Grit szerzője

„Valószínűleg számos olyan kognitív torzítást ismerünk, amelyek miatt végül rossz vezetői döntések születtek. A kérdés, hogy mihez kezdjünk ezekkel az üzleti stratégia felépítése közben. Olivier Sibony könyve lenyűgöző válaszokkal szolgál.”

Adam Grant, az Eredetik, az Adni és kapni és a Gondold újra! című sikerkönyvek szerzője

Gondold újra – Fedezd fel az újragondolás erejét!

„Ha a tudás hatalom, akkor tudni, hogy mit nem tudunk, maga a bölcsesség.” De vajon miért olyan nehéz elengedni a régi meggyőződéseinket, és miért ragaszkodunk az előítéleteinkhez, még akkor is, ha azok nem visznek előre?

Adam Grant szervezetpszichológus Gondold újra! című könyvében arra mutat rá, hogy az intelligencia nem csupán a tanulás és a gondolkodás képességében rejlik, hanem abban is, hogy képesek vagyunk-e megkérdőjelezni saját nézeteinket, elengedni a már elavult tudást, és új szempontok alapján friss szemmel tekinteni a világra. Egy gyorsan változó környezetben ez a képesség kulcsfontosságúvá válik: ha rugalmasan tudunk alkalmazkodni az új helyzetekhez, könnyebben hozhatunk bölcs döntéseket és fejlődhetünk mind a munkánkban, mind a magánéletünkben.

A könyv lebilincselő történetek, tudományos kutatások és inspiráló példák segítségével vezet végig azon a folyamaton, amely révén elsajátíthatjuk az újragondolás művészetét. Megtudhatjuk, hogyan teremthetünk olyan környezetet – legyen szó iskoláról, munkahelyről vagy bármilyen közösségről –, amely támogatja az élethosszig tartó tanulást és a nyitott gondolkodást.

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan maradj nyitott az új lehetőségekre, hogyan vedd észre a saját gondolkodásod korlátait, és miként segítsd másokat is ebben, akkor ez a könyv neked szól! Engedd el a régi, már nem hasznos nézeteket, és válj még rugalmasabbá a gondolkodásodban – Gondold újra!

Adam Grant szervezetpszichológus arra keresi a választ, hogyan sajátíthatjuk el az újragondolás művészetét, és miként tehetjük az iskoláinkat, munkahelyeinket és egyéb közösségeinket az élethosszig tartó tanulás színhelyévé. Izgalmas történeteket, merész felvetéseket és meggyőző kutatási eredményeket ismertető könyvéből megtudhatjuk, hogyan maradjunk rugalmasak és nyitottak, és miként vehetjük rá erre a körülöttünk lévőket is. Ha el tudjuk engedni azokat a nézeteinket, amelyek már nem szolgálnak minket, közelebb juthatunk a kiválósághoz a munkánkban, és bölcsebb döntéseket hozhatunk az élet minden területén.

„A Gondold újra! kötelező olvasmány mindenkinek, aki a tanulás és felfedezés kultúráját szeretné kialakítani otthon, a munkahelyén vagy az iskolában. Adam Grant szeretetteljes és humoros stílusával bonyolult kutatási eredményeket tesz közérthetővé, és mindannyiunkat meggyőz arról, hogy folyamatosan kérdőjelezzük meg a régi meggyőződéseinket és legyünk nyitottak új ötletek és nézőpontok befogadására. Egyre megosztottabb világunkban minden eddiginél fontosabb, hogy megfogadjuk a tanácsait.”

- Bill és Melinda Gates, a Gates Foundation társelnökei

„Adam Grant szerint a nyitottság fejleszthető. Nála pedig senki nem alkalmasabb rá, hogy ezt a rendkívül értékes készséget megtanítsa nekünk. Zseniális könyvének megdöbbentő megállapításai hatására garantáltan újragondoljuk korábbi véleményeinket és legfontosabb döntéseinket.”

Daniel Kahneman, közgazdasági Nobel-emlékdíjas pszichológus, a Gyors és lassú gondolkodás szerzője, valamint a Zaj társszerzője

„Na ez! Pont ez az a könyv, amire most szükségünk van. Igen, a tanuláshoz összpontosítás kell. Ám a tanultak elfelejtéséhez és az újramegtanuláshoz még több összpontosítás kell – továbbá az, hogy a kényelem helyett a bátorságot válasszuk. A Gondold újra! lapjain Adam Grant kutatási eredmények és a történetmesélés segítségével megtanít felépíteni az intellektuális és érzelmi izmainkat, amelyeknek köszönhetően elég kíváncsiak maradhatunk a világra ahhoz, hogy képesek legyünk megváltoztatni. Korábban soha nem töltött el ennyi reménnyel, hogy mennyi mindent nem tudok még.”

- Brené Brown, a Bátraké az erő és a Bátraké a boldogság szerzője

Hogyan dolgozzunk otthonról (és maradjunk mégis normálisak)?

Otthonról dolgozni elsőre kényelmesnek tűnik, de hamar szembesülünk az időbeosztás, a koncentráció és a motiváció kihívásaival. Hogyan alakítsunk ki hatékony munkakörnyezetet? Miként tartsunk szüneteket, és hogyan válasszuk szét a munkaidőt a szabadidőtől? Mit tehetünk a magányosság, a szorongás vagy a túlhajszoltság ellen?

Rebecca Seal humoros és közérthető könyve tudományos kutatások és tapasztalt otthon dolgozók beszámolói alapján mutatja be, milyen hatással van ránk ez az új munkamód. Gyakorlati tanácsokat ad, hogy hatékonyabbak legyünk, megőrizzük a lelki egyensúlyunkat és megtaláljuk a munka-magánélet egészséges határait.

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék jobban kézben tartani a mindennapjaikat, elkerülni a kiégést és kihozni a legtöbbet az otthoni munkából. Legyen a te kezedben is a home office kézikönyve, és dolgozz nyugodtabban, hatékonyabban!

Szabados Ágnes, híradós műsorvezető, szerkesztő-riporter, újságíró, olvasás-népszerűsítő aktivista

Miért nem segíti gyermekeink fejlődését, ha készségeiket és intelligenciájukat dicsérjük?
A harsány, karizmatikus vagy a szerény, befelé forduló vezetők sikeresebbek?
Vajon az akaraterőnkön múlik, hogy be tudjuk-e tartani fogadalmainkat?

Nem csupán képességeinktől vagy tehetségünktől, sokkal inkább szemléletmódunktól függ, elérjük-e céljainkat. A megfelelő szemlélettel nemcsak gyerekeinket motiválhatjuk iskolai teljesítményük javítására, de mi is rengeteget fejlődhetünk mind személyes, mind szakmai téren.
Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem világszerte ismert pszichológiaprofesszora évtizedekig kutatta a siker titkát. Könyvében számos kutatás segítségével, a legkiválóbb vezetők, sportolók, szülők és tanárok példáin keresztül bebizonyítja, hogy ha fejlődési szemlélettel tekintünk önmagunkra és a világra, az olyan tudásvágyra és kitartásra sarkall bennünket, amelynek köszönhetően az élet minden területén sikeresebbek leszünk.
A Szemléletváltás átdolgozott, bővített kiadásában Dweck további megfigyelésekkel egészíti ki immár híressé vált és széles körben elfogadott elméletét. Bevezeti a hamis fejlődési szemléletmód koncepcióját, és megmutatja, hogyan alakíthatunk ki mélyebb, igazabb fejlődési szemléletmódot. A szemléletmód fogalmát emellett az egyénen túlra, a csoportok és szervezetek kultúrájára is kiterjeszti. A helyes szemléletmóddal motiválhatjuk mindazokat, akiket vezetünk, tanítunk vagy szeretünk, és ezzel átalakíthatjuk az életüket, a sajátunkkal együtt.

Hogyan lehetünk sikeresek egy olyan világban, ahol a „győzelem” nem egyértelmű? A hagyományos játékok – mint a foci vagy a sakk – világos szabályokkal és egyértelmű végponttal rendelkeznek, így könnyű eldönteni, ki nyert és ki veszített. Az élet azonban nem ilyen. Az üzleti világban, a politikában és a mindennapokban a játék soha nem ér véget – csak előrehaladás vagy lemaradás létezik.

Simon Sinek Végtelen játék című könyve rávilágít arra, hogy sok vezető azért vall kudarcot, mert véges gondolkodásmóddal próbál navigálni egy végtelen rendszerben. Ha egy cég vagy szervezet csak a rövid távú eredményekre koncentrál, idővel elveszíti lendületét, az innováció lassul, a munkamorál romlik, és a teljesítmény hanyatlani kezd. Ezzel szemben azok a vezetők, akik elsajátítják a végtelen gondolkodásmódot, inspiráló, erős és ellenálló csapatokat építenek, amelyek képesek alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz és hosszú távon is sikeresek maradnak.

Ha szeretnéd megérteni, hogyan gondolkodnak a világ legjobb vezetői, és hogyan formálhatod át a saját szemléletmódodat, ez a könyv neked szól! Elérhető e-könyv formában is.

Online könyvbemutató-sorozatunkban Budaházy Árpád, a HVG Könyvek kiadóvezetője a Végtelen játék c. könyvről beszél.

Miért fontos inspirálnunk a vevőinket ahelyett, hogy manipulálnánk őket?

Miért tudnak egyes vezetők mindenki másnál jobban hatni a csapatuk tagjaira?

Miért nyereségesebbek és befolyásosabbak bizonyos vállalatok a versenytársaiknál?

Szinte minden szervezet tudja, mit csinál; a legtöbb azt is el tudja magyarázni, hogyan csinálja; de csak kevesen képesek világosan megfogalmazni, miért teszik mindezt. Simon Sinek, vezetés és marketing-tanácsadó felismerte, hogy a világformáló vezetők abban különböznek a többiektől, hogy minden tevékenységük a „miérttel” kezdődik. Ez a „miért” sosem pénz vagy profit – ezek csak az eredmények. A sikeres vezetők azért képesek inspirálni másokat, mert tudják, miért csinálják azt, amit csinálnak.

Sinek felismerése alapján megalkotta az „arany kör” néven ismert modellt, amely egy hatékony filozófia vezetők és szervezetek számára. Az arany kör segítségével nemcsak szervezeteket lehet felépíteni, hanem mozgalmakat is elindítani, és tömegeket inspirálni – legyen szó kis- vagy nagyvállalatokról, nonprofit szervezetekről vagy akár a politikáról. A való életből vett történetekkel szemléltetve, Sinek megmutatja, mi szükséges ahhoz, hogy valaki valóban vezetni tudjon és másokat motiváljon. Az arany kör filozófiája segít megérteni, hogyan inspirálhatunk másokat, és hogyan találhatunk olyan vezetőket, akik minket is inspirálhatnak.

Simon Sinek 2014-es TED-előadása:

Vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás?

Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát.
Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket.

Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink - hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt - lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz:

"Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét."

Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, beleértve a pszichológiát, a közgazdaságtant, az orvostudományt, a pénzügyi viselkedéstant és a politológiát, de csak most először adja közre összefoglalóan egész életművét.