A második világháború alatt Hollandiában a Brilleslijper testvérpár, Lien és Janny, kiemelkedően fontos szerepet játszott az ellenállási mozgalomban. Tevékenységük közé tartozott hamis okmányok készítése, röpiratok terjesztése és egy titkos menedékhely, a „Magas Fészek” üzemeltetése egy eldugott erdei házban. Itt nem csak partizánoknak nyújtottak rejteket, hanem elismert művészeknek is, létrehozva ezzel egy reményt és összetartozást sugárzó közösséget. Tragikus fordulatként a helyet azonban felfedték, és a testvérek Auschwitzba deportálták – ugyanazzal a transzporttal, amely Anne és Margot Frankot is. A tábori élet poklában a testvérek szoros kapcsolatot ápoltak a Frank lányokkal, és a szenvedés ellenére sem veszítették el emberiességüket és reményüket.

A "Nővérek Auschwitzban" című könyv a Brilleslijper testvérek életét és a holland ellenállás történetét dolgozza fel a második világháború poklában. A szerző által használt családtörténeti források, kordokumentumok és eredeti fotók együttesen adják vissza az eseményeket, amikor a veszély ellenére is sokan vállalták az életük kockáztatását, hogy segítsenek a nácizmus áldozatain. A mű kiemeli a bátorság, a szolidaritás és a szeretet erejét a legborzalmasabb körülmények között is, méltó tiszteletadással a Brilleslijper testvérek és az ellenálló mozgalom tagjainak emlékének.

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk.

Otto English, újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció.

A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat - akár még a történészek is.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez?

Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben?

Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban?

Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa.

A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.

„A birkenaui munkatáborból írok neked, ahol jelenleg tartózkodom. Egészséges vagyok, dolgozom, és várom a híreidet.”

A II. világháború idején a koncentrációs táborok foglyai részt vehettek a Briefaktion nevű propagandaprogramban, amely lehetővé tette számukra, hogy szigorúan szabályozott körülmények között leveleket küldjenek hozzátartozóiknak. 1942 és 1945 között, több ezer ilyen levelet írtak és kaptak azokra választ is szintén szabályozott formában.

Karen Taieb történész munkájában huszonkét fogoly élettörténetét tárja fel az olvasó számára, beleértve azoknak a leveleknek a történetét is, amelyek a háború előtti életükről, családjukról, és elfogásuk körülményeiről szólnak. Ezek a levelek – melyek szerencsés esetekben átcsúsztak a cenzúrán – betekintést engednek abba, hogyan élték meg a foglyok a mindennapos kínzásokat, a nélkülözést, és hogyan merítettek erőt a gondolatból, hogy szeretteik talán biztonságban vannak. A felszabadulás utáni levelek már a túlélők mély fájdalmáról, a szeretteik elvesztése miatti bűntudatról, és a nácik iránti haragról szólnak. E levélváltások kegyetlen időkből származnak, mégis az emberi kapcsolódás mély és megható dokumentumai.

„Minden egyes új levél fontos, mert feltár egy életet, egy sorsot, visszaadja a méltóságát egy embernek, aki nem csak egy név az emlékfalon. Ezek a levelek lehetőséget kínálnak arra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk az eltűntekkel: a saját kezükkel írt sorok életük egy pillanatáról adnak tudósítást, és sajnos sokakról ez az utolsó nyomunk.”

Az Auschwitz–Birkenaui koncentrációs táborban egy különleges varroda működött, ahol huszonöt, főként szlovák és magyar származású zsidó nő luxusruházatot készített a náci vezetők feleségei és lányai számára. Ez a varroda a táborparancsnok villájában helyezkedett el, ahol az idilli kert és a finom anyagok nyújtotta látszatélet éles ellentétben állt a varrónők valóságos helyzetével: embertelen körülmények között, életben maradásuk reményében dolgoztak.

Lucy Adlington könyve a túlélőkkel folytatott interjúkon és történelmi dokumentumokon alapul. Bemutatja ezen bátor nők életét, akik a szakmájuk iránti szenvedélyükkel és egymás iránti elkötelezettségükkel, valamint a tábori ellenállásban való részvételükkel harcoltak a túlélésért. A szerző által leírt történetek bemutatják, hogy a harmadik birodalom külső fényűzése milyen sötét valóságot rejtett, és egyúttal az emberi kitartás és összetartás erejét is hirdetik. Adlington munkája nemcsak a holokauszt új fejezetét tárja fel, hanem a történelmi igazságtétel fontosságát is hangsúlyozza, méltó tisztelegve azok előtt a nők előtt, akiknek a története eddig rejtve maradt.

Létezik-e a görögök által megálmodott ideális szépség? Miért és hogyan próbálja az ember megformálni, láthatóvá tenni isteneit? Miképpen hatnak a színek, a formák, a tónusok az emberi lélekre? Milyen szerepet játszott a fotográfi a felfedezése a táj és az emberábrázolásban? Teremtett-e új irányzatot Duchamp piszoárja? Mi adja egy műalkotás művészi értékét?

A képzőművészet nagykönyve több mint 200 remekművön keresztül mutatja be a művészekben rejlő varázslatos kifejezőerőt. Rengeteg képpel, grafikával, időrendben foglalja össze az egyes stíluskorszakokat, és ad átfogó képet a meghatározó művészeti törekvésekről, irányzatokról, valamint a különböző kifejezésmódokról. Az írott történelem előtti időszak termékenységszobraitól napjaink videóinstallációjáig az önkifejezés szinte végtelen eszköztárát mutatja be. Mindemellett újszerű szemszögből világítja meg a képzőművészet

történetében megjelenő párhuzamokat és ellentéteket.

A kötet remek összefoglalás és izgalmas kaland mindazoknak, akik szeretnék behatóbban megismerni a közismert és az újonnan felfedezett mesterek képzőművészeti alkotásait és élettörténetét.

Stanley Tucci magával ragadó memoárjában minden történet a konyhából indul, vagy ott ér véget. A Golden Globe- és Emmy díjas színész-rendező, akit olyan filmekben láthattunk, mint Az ördög Pradát visel és a Komfortos mennyország, egy olasz bevándorlócsalád gyermekeként gyakran töltötte az estéit a konyhaasztalnál New York állambeli otthonukban. Az édesanyja finomabbnál finomabb vacsoráin keresztül a család gasztrokulturális hagyományait és az egyes fogások elkészítésének művészetét is magába szívta.

Kedvenc receptjeivel fűszerezett, humoros vagy olykor épp megható visszaemlékezésében képet kapunk élete gazdag érzelem- és ízvilágáról. Mesél a családjáról, felnőtté válásáról, házasságairól, példaképeiről, betegségéről és gyógyulásáról, felejthetetlen filmes utazásairól, kulisszatitkokról, az Olasz módra vagy a Julie & Julia – Két nő, egy recept forgatásáról, és persze az ételekhez fűződő töretlen rajongásáról.

Ha finom falatokra, koktélokra vagy pletykákra éhezel, ez a neked való könyv. Csak soha, de soha ne vágd föl a spagettid! – Yotam Ottolenghi

Lehetetlen úgy olvasni, hogy ne akarj azonnal enni! – Nigella Lawson

Épp olyan magával ragadó, mint amilyen étvágygerjesztő, és épp annyira szellemes, mint amennyire megható. Az ember csak azért szakítaná félbe az olvasást, hogy főzzön magának belőle valami finomságot. – Heston Blumenthal

Emberként képesek vagyunk hasznosítani a természetet, amiben azonban kockázat is rejlik: ha nem vagyunk mértékletesek és körültekintők, a saját létezésünk alapjait áshatjuk alá.

Anne Sverdrup-Thygeson, a Terra Insecta című bestseller szerzője legújabb könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogy nyüzsgő sokféleségével miként járul hozzá a természet jólétünkhöz és jóllétünkhöz. Fajok milliói kínálnak számunkra ihlet- és örömforrást, teszik élhetőbbé a környezetünket.

Az élet szövete elgondolkodtató és magával ragadó történetein keresztül a fajok sokféleségét és a kényes egyensúlyon alapuló együttélést ünnepli. Ám arra is figyelmeztet: ha mindezt a csodát meg akarjuk őrizni, vigyáznunk kell rá, és változtatnunk kell az életmódunkon, amíg nem késő.


ANNE SVERDRUP-THYGESON

Kutató, kommunikátor, a rovartan tudósa, egyetemi oktató. Doktorátusát természetvédelmi biológiából szerezte, a biodiverzitás szakértője. Negyedszázada kutatja az erdőket és az öreg fákat lebontó szervezeteket, az ember hatását az ökoszisztémára. Első könyve, a Terra Insecta – Miért csodálatosak és nélkülözhetetlenek a rovarok? számos országban bestsellerré vált. Lelkes természetjáró és ultramaraton-futó, három gyermek édesanyja.

„A klímaválság visszafordítása csak következmény. Valójában az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítása és az igazságosság a cél.”

A Drawdown projekt vezetője és a Visszafordítható című könyv szerkesztője, Paul Hawken és kutatótársai szerint a globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni küzdelem kizárólag teljes szemléletváltással lehet hatékony. Földünk és társadalmunk széles körű regenerációjával a hátrányos helyzetű csoportok jelenlegi szükségleteinek és problémáinak elemzését és a szociális igazságtalanságok felszámolását kell kitűznünk; ehhez pedig a környezetvédelmi és a társadalmi átalakulást szolgáló tevékenységeinket egymással szoros összhangban kell megterveznünk.

A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló, kiegyensúlyozott emberi létezéshez. Egy ilyen tudatos, lépésről lépésre felépített, kiterjedt stratégia alkalmas arra, hogy egy generáció alatt elkerüljük az egyre fenyegetőbb klímakatasztrófát.

A könyvet támogatta az i-Tango Kft., a Gartner elemző cég kizárólagos képviselője: "Küldetésünk, hogy ügyfeleink számára verseny-, és gazdasági előnyt biztosítsunk, valamint időt és pénzt takarítsunk meg a legújabb technológiai trendek bemutatásával, az azokban rejlő lehetőségek tudatosításával.

„Ma, amikor a dezinformáció mindenható, amikor a szélsőjobb világszerte feljövőben van, a történelmi transzparencia mindennél fontosabb. Mindez azonban valahogy nem érinti Németország legendás iparmágnásait. Az ő sötét örökségük rejtve maradt. Ez a könyv, a maga csekély lehetőségeihez mérten igyekszik ezt a hibát korrigálni.”

Hogyan alapozta meg a zsidó vagyon jogtalan megszerzése, valamint a kényszer- és rabszolgamunka olyan ma is jól ismert német szolgáltatók és nagyvállalatok üzleti befolyását, mint az Allianz, az AFA, a Siemens, a Porsche, az Oetker és a BMW?

Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját?

Miért hunyt szemet a történelmi bűnök felett a háború után az Egyesült Államok?

A német iparmágnások azáltal, hogy kisajátították a privátbankokat, áruval és fegyverekkel látták el a hadsereget, és mindent megtettek a profitjuk maximalizálásért, közvetve vagy közvetlenül, de támogatták a náci törekvéseket. David de Jong oknyomozó újságíró mérföldkőnek számító művében a véres pénz nyomába ered, és korábban fel nem dolgozott dokumentumokra és forrásokra hagyatkozva feltárja Németország leggazdagabb üzleti dinasztiáinak történetét. Egyedülálló kötete azzal a szándékkal született, hogy végre napvilágra kerüljön a német és a világgazdaság egyik legsötétebb, elhallgatott fejezete.

David de Jong korábban a Bloomberg Newsnál dolgozott újságíróként. Főként az európai bankrendszerrel, az amszterdami pénzügyekkel, a rejtett vagyonokkal és a milliárdosok anyagi javaival foglalkozott. Jelentek meg írásai a Bloomberg Businessweekben, a The Wall Street Journalban és a Dutch Financial Dailyben is. Holland születésű, jelenleg Tel-Avivban él. Miközben ezt a könyvet írta, négy éven át Berlinből tudósított.