A második világháború idején Hollandiában egy testvérpár, Lien és Janny Brilleslijper jelentős földalatti tevékenységet folytatott. Hamis okmányokat készítettek, röpiratokat terjesztettek, és a „Magas Fészek” nevű erdei házban titkos rejtekhelyet hoztak létre, ahol a rendszer által üldözött partizánok és elismert művészek nem csupán menedékre, de összetartó és támogató közösségre, reményre is találtak. A központot azonban elárulták, a két lány Auschwitzba került ugyanazzal a transzporttal, amelyikkel Margot és Anne Frank is, akikkel a táborban szoros kapcsolatban maradtak. Az elkövetkező rettenetes hónapokban Lient és Jannyt mindentől megfosztották fogvatartóik, de kitartásukat, egymás iránti töretlen szeretetüket semmi sem győzhette le.

A Nővérek Auschwitzban érzékletes lenyomat a hollandiai ellenállás történetéről, a bátorságról és a szolidaritásról. A szerző egy családtörténeten, számos kordokumentumon és eredeti fotókon keresztül hozza közel ezt a vészterhes időszakot, amelyben a fenyegetettség ellenére sokan életük kockáztatásával nyújtottak segítő kezet a veszélyben lévőknek, megmentve őket a biztos haláltól.

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk.

Otto English, újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció.

A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat - akár még a történészek is.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez?

Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben?

Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban?

Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa.

A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.

„A birkenaui munkatáborból írok neked, ahol jelenleg tartózkodom. Egészséges vagyok, dolgozom, és várom a híreidet.”

A II. világháború alatt a koncentrációs táborok foglyai a Briefaktion propagandaprogram szigorú előírásait követve leveleket küldhettek haza. Az 1942 és 1945 között született több ezer üzenetre a címzettek szintén szabályozott módon válaszolhattak.

Karen Taieb történész huszonkét fogoly történetét eleveníti fel, bemutatva a háború előtti életüket, családjukat, elfogásuk körülményeit. A cenzúrán átcsúszott levelek képet adnak arról, hogyan élték meg a deportáltak a mindennapos kínzásokat, a nélkülözést, és miként merítettek erőt abból, hogy a számukra fontos személyek minden valószínűség szerint biztonságban vannak. A felszabaduláskor született sorokból pedig testközelből értesülhetünk a túlélők feldolgozhatatlan fájdalmáról, a szeretteik elvesztése nyomán érzett mérhetetlen bűntudatáról és a nácik ellen fellángoló dühéről. E levélváltások egy kegyetlen, embertelen korban születtek, mégis az emberi kapcsolatok különleges, szívszorító lenyomatai.

„Minden egyes új levél fontos, mert feltár egy életet, egy sorsot, visszaadja a méltóságát egy embernek, aki nem csak egy név az emlékfalon. Ezek a levelek lehetőséget kínálnak arra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk az eltűntekkel: a saját kezükkel írt sorok életük egy pillanatáról adnak tudósítást, és sajnos sokakról ez az utolsó nyomunk.”

„Divatszalon Auschwitzban? Már a gondolat is viszolygást kelt és ellentmondást hordoz.”

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban huszonöt, többségében szlovák és magyar származású zsidó nő elegáns ruhákat varrt a náci elit asszonyai és lányai számára. A varroda sokáig a szögesdróttal körbezárt rettenetes világ közvetlen szomszédságában, a táborparancsnok villájában működött. Az idilli kert, a takaros szobák, a finom anyagok és a különleges szabásminták mind-mind éles kontrasztban álltak azzal, hogy az itt dolgozó varrónők, nyomorúságos ellátás és kíméletlen bánásmód mellett, valójában az életükért varrtak.

Lucy Adlington történelmi forrásokra és a túlélőkkel készített interjúkra támaszkodva mutatja be ezeket a bátor nőket, akik eredeti szakmájuknak és bajtársiasságuknak köszönhetően, szoros családi és baráti kapcsolataikból merítve élték túl fogvatartóik kegyetlenkedéseit, és többen részt vállaltak a tábori ellenállási mozgalomban is. Könyvében rávilágít a Harmadik Birodalom kétszínűségére, embertelensége és a holokauszt eddig ismeretlen fejezetével ismerteti meg olvasóit.

Létezik-e a görögök által megálmodott ideális szépség? Miért és hogyan próbálja az ember megformálni, láthatóvá tenni isteneit? Miképpen hatnak a színek, a formák, a tónusok az emberi lélekre? Milyen szerepet játszott a fotográfi a felfedezése a táj és az emberábrázolásban? Teremtett-e új irányzatot Duchamp piszoárja? Mi adja egy műalkotás művészi értékét?

A képzőművészet nagykönyve több mint 200 remekművön keresztül mutatja be a művészekben rejlő varázslatos kifejezőerőt. Rengeteg képpel, grafikával, időrendben foglalja össze az egyes stíluskorszakokat, és ad átfogó képet a meghatározó művészeti törekvésekről, irányzatokról, valamint a különböző kifejezésmódokról. Az írott történelem előtti időszak termékenységszobraitól napjaink videóinstallációjáig az önkifejezés szinte végtelen eszköztárát mutatja be. Mindemellett újszerű szemszögből világítja meg a képzőművészet

történetében megjelenő párhuzamokat és ellentéteket.

A kötet remek összefoglalás és izgalmas kaland mindazoknak, akik szeretnék behatóbban megismerni a közismert és az újonnan felfedezett mesterek képzőművészeti alkotásait és élettörténetét.

Stanley Tucci magával ragadó memoárjában minden történet a konyhából indul, vagy ott ér véget. A Golden Globe- és Emmy díjas színész-rendező, akit olyan filmekben láthattunk, mint Az ördög Pradát visel és a Komfortos mennyország, egy olasz bevándorlócsalád gyermekeként gyakran töltötte az estéit a konyhaasztalnál New York állambeli otthonukban. Az édesanyja finomabbnál finomabb vacsoráin keresztül a család gasztrokulturális hagyományait és az egyes fogások elkészítésének művészetét is magába szívta.

Kedvenc receptjeivel fűszerezett, humoros vagy olykor épp megható visszaemlékezésében képet kapunk élete gazdag érzelem- és ízvilágáról. Mesél a családjáról, felnőtté válásáról, házasságairól, példaképeiről, betegségéről és gyógyulásáról, felejthetetlen filmes utazásairól, kulisszatitkokról, az Olasz módra vagy a Julie & Julia – Két nő, egy recept forgatásáról, és persze az ételekhez fűződő töretlen rajongásáról.

Ha finom falatokra, koktélokra vagy pletykákra éhezel, ez a neked való könyv. Csak soha, de soha ne vágd föl a spagettid! – Yotam Ottolenghi

Lehetetlen úgy olvasni, hogy ne akarj azonnal enni! – Nigella Lawson

Épp olyan magával ragadó, mint amilyen étvágygerjesztő, és épp annyira szellemes, mint amennyire megható. Az ember csak azért szakítaná félbe az olvasást, hogy főzzön magának belőle valami finomságot. – Heston Blumenthal

Emberként képesek vagyunk hasznosítani a természetet, amiben azonban kockázat is rejlik: ha nem vagyunk mértékletesek és körültekintők, a saját létezésünk alapjait áshatjuk alá.

Anne Sverdrup-Thygeson, a Terra Insecta című bestseller szerzője legújabb könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogy nyüzsgő sokféleségével miként járul hozzá a természet jólétünkhöz és jóllétünkhöz. Fajok milliói kínálnak számunkra ihlet- és örömforrást, teszik élhetőbbé a környezetünket.

Az élet szövete elgondolkodtató és magával ragadó történetein keresztül a fajok sokféleségét és a kényes egyensúlyon alapuló együttélést ünnepli. Ám arra is figyelmeztet: ha mindezt a csodát meg akarjuk őrizni, vigyáznunk kell rá, és változtatnunk kell az életmódunkon, amíg nem késő.


ANNE SVERDRUP-THYGESON

Kutató, kommunikátor, a rovartan tudósa, egyetemi oktató. Doktorátusát természetvédelmi biológiából szerezte, a biodiverzitás szakértője. Negyedszázada kutatja az erdőket és az öreg fákat lebontó szervezeteket, az ember hatását az ökoszisztémára. Első könyve, a Terra Insecta – Miért csodálatosak és nélkülözhetetlenek a rovarok? számos országban bestsellerré vált. Lelkes természetjáró és ultramaraton-futó, három gyermek édesanyja.

„A klímaválság visszafordítása csak következmény. Valójában az ember és az élővilág egészségének, biztonságának és jóllétének helyreállítása és az igazságosság a cél.”

A Drawdown projekt vezetője és a Visszafordítható című könyv szerkesztője, Paul Hawken és kutatótársai szerint a globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni küzdelem kizárólag teljes szemléletváltással lehet hatékony. Földünk és társadalmunk széles körű regenerációjával a hátrányos helyzetű csoportok jelenlegi szükségleteinek és problémáinak elemzését és a szociális igazságtalanságok felszámolását kell kitűznünk; ehhez pedig a környezetvédelmi és a társadalmi átalakulást szolgáló tevékenységeinket egymással szoros összhangban kell megterveznünk.

A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló, kiegyensúlyozott emberi létezéshez. Egy ilyen tudatos, lépésről lépésre felépített, kiterjedt stratégia alkalmas arra, hogy egy generáció alatt elkerüljük az egyre fenyegetőbb klímakatasztrófát.

A könyvet támogatta az i-Tango Kft., a Gartner elemző cég kizárólagos képviselője: "Küldetésünk, hogy ügyfeleink számára verseny-, és gazdasági előnyt biztosítsunk, valamint időt és pénzt takarítsunk meg a legújabb technológiai trendek bemutatásával, az azokban rejlő lehetőségek tudatosításával.

„Ma, amikor a dezinformáció mindenható, amikor a szélsőjobb világszerte feljövőben van, a történelmi transzparencia mindennél fontosabb. Mindez azonban valahogy nem érinti Németország legendás iparmágnásait. Az ő sötét örökségük rejtve maradt. Ez a könyv, a maga csekély lehetőségeihez mérten igyekszik ezt a hibát korrigálni.”

Hogyan alapozta meg a zsidó vagyon jogtalan megszerzése, valamint a kényszer- és rabszolgamunka olyan ma is jól ismert német szolgáltatók és nagyvállalatok üzleti befolyását, mint az Allianz, az AFA, a Siemens, a Porsche, az Oetker és a BMW?

Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját?

Miért hunyt szemet a történelmi bűnök felett a háború után az Egyesült Államok?

A német iparmágnások azáltal, hogy kisajátították a privátbankokat, áruval és fegyverekkel látták el a hadsereget, és mindent megtettek a profitjuk maximalizálásért, közvetve vagy közvetlenül, de támogatták a náci törekvéseket. David de Jong oknyomozó újságíró mérföldkőnek számító művében a véres pénz nyomába ered, és korábban fel nem dolgozott dokumentumokra és forrásokra hagyatkozva feltárja Németország leggazdagabb üzleti dinasztiáinak történetét. Egyedülálló kötete azzal a szándékkal született, hogy végre napvilágra kerüljön a német és a világgazdaság egyik legsötétebb, elhallgatott fejezete.

David de Jong korábban a Bloomberg Newsnál dolgozott újságíróként. Főként az európai bankrendszerrel, az amszterdami pénzügyekkel, a rejtett vagyonokkal és a milliárdosok anyagi javaival foglalkozott. Jelentek meg írásai a Bloomberg Businessweekben, a The Wall Street Journalban és a Dutch Financial Dailyben is. Holland születésű, jelenleg Tel-Avivban él. Miközben ezt a könyvet írta, négy éven át Berlinből tudósított.